Tarzális alagút szindróma

A tarzális (tarsalis) alagút szindróma akkor alakul ki, amikor a bokánál lévő szűk idegcsatornában, a tarzális alagútban futó ideg vagy annak egyik ága nyomás alá kerül.

A tarsalis alagút

A belboka (medialis malleolus) területén az erek és idegek a hajlító izmok ina alatt futnak, közvetlenül a sarokcsonton való tapadásuk előtt. Ha magunk elé képzeljük, láthatjuk, hogy a sarokcsont és az ín között egy kis csatorna, rés alakul ki, ami normál esetben pont elegendő teret biztosít a lábfejre futó erek és idegek számára.

Amikor ez a csatorna valamilyen okból beszűkül, az ideg és az ér is nyomás alá kerül, emiatt a lábfej fájni, zsibbadni kezd. Ezeket a panaszokat nevezzük összefoglalóan tarzális alagút szindrómának, vagy más írásmóddal tarsalis alagút szindrómának, esetleg lábtő alagút szindrómának.

A tarsalis alagútban futó ideg (nervus tibialis) a csatorna területén ágazik 3 kisebb ágra: egyik ága a sarokhoz fut, a másik kettő az előlábra és a talp középső részére. Ezen ágak idegzik be a lábfejet hajlító izmokat illetve érző beidegzést is adnak a fent említett területekre. A tünetek jelentkezési helye attól függ, hogy pontosan melyik ág kerül nyomás alá.

A tarzális alagút szindróma tünetei

Tarzális alagút szindróma esetén a belboka, az előláb, a belső talpél és a láb hajlító izmainak a területén vagy a sarokcsont környékén éreznek a betegek terhelésre fokozódó fájdalmat. A terület zsibbadhat, akár érzéketlenné is válhat. A tünetek típusosan éjszaka jelentkeznek. A vénás keringés is zavart szenved, emiatt a boka és az előláb beduzzadhat.

A fájdalom és zsibbadás leggyakrabban a talp belső részére, az öregujjra és a 2-3-as ujjakra lokalizálható. Gyakran sugárzik a fájdalom az előláb, a sarokcsont, de ritkán még a lábszár felé is. A panaszok a láb felpolcolásával, pihentetésével sokszor csökkennek, a duzzanat is leapad.

Ha huzamosabb ideje áll fenn az ideget érő nyomás, előbb-utóbb az általuk beidegzett izmok sorvadni kezdenek. Ez sajnos szemmel is látható elváltozás: csökken az izmok tömege, és kiesik a működésük. A járás kicsit bizonytalanná, instabillá válik. Mivel járáskor ezen izmoknak és az érző idegeknek a bokát rögzítő szerepe is van, gyakrabban fordulhatnak elő kisebb húzódások, sérülések is. Ezt fokozza a zsibbadásérzés és az érzéketlenség.

A talp belső részén és a sarokcsont területén jelentkező fájdalom miatt a tarzális alagút szindróma tüneteit könnyen össze lehet keverni a talpi kötőszöveti gyulladás illetve a sarokcsont kinövés (sarkantyú) okozta sarokcsont fájdalom tüneteivel. Ezek elkülönítésében segít a röntgen diagnosztika és a célzott neurológiai vizsgálatok.

Mi lehet még? A lábfej fájdalmának okai | A lábfejzsibbadás

Milyen okai vannak a tarzális alagút szindrómának?

Minden olyan elváltozás előidézheti a tarsalis alagútban futó idegekre nehezedő nyomást, ami csökkenti a csatorna térfogatát.

Leggyakrabban az ízületi kopás (artrózis), az ennek nyomán kialakuló meszes felrakódás (csontkinövés) képes a tarzális alagutat egészen beszűkíteni.

Beszűkítheti az alagutat az izmok túlott terhelése, a következményes gyulladás, izomduzzanat, ödéma is.

A hosszanti lábboltozat süllyedése (lúdtalp) esetén megváltozik a láb anatómiája, az izmok tapadási pontja közelebb kerül. A hajlító izmok emiatt megrövidülnek, vaskosabbá válnak, nagyobb helyet foglalnak el, és nyomják a csatorna aljában futó ereket, idegeket.

Meg kell említeni a túlsúlyt is, ami szintén megváltoztatja az anatómiai viszonyokat a lábon, fokozva a tarzális alagút szindróma kialakulását.

Sérülések, ízületbe hatoló törések, ficamok is megváltoztatják a láb statikáját, az izmok lefutását, ezzel képesek beszűkíteni a tarzális alagutat is.

Túlságosan szűk lábbeli is képes annyira összenyomni a lábat, érzészavart, zsibbadást létrehozva a területen.

Kivizsgálás, diagnosztika

A diagnózisnak a szakorvos által végzett fizikális vizsgálat az alapja.

Érdemes röntgen vizsgálatot végezni a csatornát szűkítő csontos elváltozások kizárása céljából. A lágyrészek (izmok, inak) vizsgálata ultrahang, illetve MR-készülékkel végezhető el.

Az idegkárosodás pontos helyének és fokának meghatározása céljából a neurológusok EMG vizsgálatot szoktak végezni. Ezen vizsgálat során az idegek vezetési sebességét vizsgálják. Ahol nyomás alá kerül az ideg, ott lassul a vezetési sebesség.

A tarzális alagút szindróma kezelése

Tarzális alagút szindróma esetén a kiváltó okot érdemes kezelni, megszűntetni első körben. Ennek része lehet az okok függvényében:

• a túlsúlyt csökkentése,
• a lúdtalp korrigálása betéttel,
• a szűk lábbelit kényelmesre cserélése,
• a ficamok, törések helyretétele.

Az izmok túlterhelése, túlerőltetése esetén

• az izmokat pihentetni,
• a végtagot felpolcolni,
• jegelni szükséges;
• tüneti kezelésként gyulladáscsökkentő kenőcsök és gyógyszerek használata is segít.

Kopásos tünetek esetén segít

• a fizikoterápia, gyógytorna,
• gyulladáscsökkentő kenőcsök és gyógyszerek használata,
• porcerősítő kúra.

Amennyiben ezek nem hoznak kellő eredményt, a csontos felrakódások műtéti eltávolítása, a csatorna felszabadítása is szóba kerül. A műtét során feltárják a tarzális alagutat, és minden olyan elváltozást, ami annak a térfogatát csökkenti eltávolítanak. Levésik a csontkinövéseket, ha túl vastag vagy rövid az ín, azt meghosszabbítják.

Fontos minél hamarabb elkezdeni a kezelést, megszűntetni a tüneteket, mert az idegek tartós nyomása esetén maradandó idegi károsodásokat szenvednek, aminek következményeként az izomfunkció csökkenését, izomsorvadást lehet elszenvedni.