Artroszkópos térdműtét utáni rehabilitáció

Artroszkópos térdműtétre leggyakrabban sérülés kapcsán kerül sor: akár porc-, akár szalagsérülés történik, az fájdalmat és instabilitást okoz a térdben. A műtétet követően megfelelő rehabilitáció is szükséges ahhoz, hogy a páciens vissza tudjon térni korábbi fájdalommentes életviteléhez.

Mi vezet a térdműtétig?

Artroszkópos (más írásmóddal arthroscopos) műtétre leggyakrabban térdsérülés kapcsán kerül sor: akár porc-, akár szalagsérülés történik az fájdalmat és instabilitást okoz a térdben és ezáltal a járásban, egyéb mozgásokban is. Porc- és/vagy szalagsérülés kialakulhat úgy is, hogy nagyobb trauma éri a térdet (esés, ütközéses sérülés stb.), de akár csak egyetlen nem megfelelő mozdulat (pl. labdajátékok esetén, ha egy hirtelen manővernél letapad az illető lába) eredményeként is.

Műtétre van szükség, ha a páciens életminőségébe jelentősen beleszól a fájdalom és a funkcióból való kiesés.

Mi történik a műtét során a testben?

Az artroszkópos térdműtét során 3 kicsi, mindössze 1-1,5 cm hosszúságú vágást ejtenek a térden, ezeken keresztül, kisméretű eszközökkel és kamerával végzik a beavatkozást.

Hogy a műtét minél kisebb vérveszteséggel járjon, a térd fölött a combra egy vérnyomásmérő mandzsettához hasonló eszközt helyeznek, amit felpumpálnak, ezzel minimalizálva a keringést az alsó végtagban.

A műtét során a sebész átnézi az ízületet, elvégzi a szükséges beavatkozásokat annak érdekében, hogy az ízület az anatómiai alapokhoz képest legmegfelelőbb állapotba kerülhessen.

Előzmény Artroszkópia: előkészületek, a műtét menete

A rehabilitáció menete a térdműtét után

A műtétek esetén eszközös beavatkozással javítanak a rosszul működő, sérült ízület állapotán. Már a sérülést követően, a fájdalom miatt is kialakulnak aszimmetrikus mozgásminták, mint pl a sántítás. A sántítás sajnos nem áll meg a lábnál, az ellenoldali láb túlterhelésénél, hanem végigmegy az egész testen: a derék, a gerinc, a karok, de még a nyak is aszimmetrikusan terhelődik miatta. A műtéttel lehet, hogy megszűnik a kiváltó probléma és a fájdalom, de ha az agy már megszokta az aszimmetrikus mozgást, akkor az teljes egészében, vagy részeiben még maradni fog és ha nem dolgozik vele szakember, akkor további sérülések táptalaja lehet.

Éppen ezért a sérülések és műtétek utána a test egészsével szükséges foglalkozni egészen addig, ameddig az aszimmetrikus mozgásminták meg nem szűnnek. Ehhez nemcsak gyógytornászra van szükség, hanem gyógymasszőrre, fascia kezelésre (FDM), esetleg kinesiotapingre, vagy egyéb manuális vagy eszközös kezelésekre, hogy a testben már kialakult izomfeszüléseket, kötőszöveti összetapadások megszűntetésében segítsenek.

A műtét után közvetlenül

Az artroszkópos térdműtét után a páciens, amikor magához tér, a műtött lábát már CPM gépre teszik. Ez egy lábtámasz, ami nagyon lassan nyújtja és hajlítja a térdet, annak megfelelő szögtartományokban, amit a sebész megad.

A sebész az, aki látja az ízület belső viszonyait és vizsgálta korábban a beteget: ő tudja instruálni a gyógytornászokat, hogy mennyi idő alatt érhetnek el egy adott hajlítási vagy nyújtási szögtartományig, illetve, hogy mikor lehet elkezdeni a terhelést.

Ideális esetben már a műtét napján gyógytornász segítségével megtörténik az első átmozgatás. A CPM gép használata pedig segít abban, hogy a lehető legkisebb terhelés mellett is mozgásban legyen a megbolygatott ízület.

A mozgatás azért különösen fontos, mert az ízületi porcban nem futnak erek (emiatt fehéres és áttetsző), a táplálékot a porc az ízületi folyadékból tudja felvenni diffúzióval. A porc anyagcseréje akkor ideális, ha az ízületi folyadék mozgásban van, “kevergetve van”, ezt pedig mozgással lehet elérni. Tehát az ízületi porc akkor eszik, ha mozog. Ebben segít a CPM gép és a gyógytornász.

Ideális esetben a páciens 2-3 nappal később részterheléssel (könyökmankó segítségével) már gond nélkül tud járni, akár lépcsőn is. A könykömankó az operáló orvos utasításainak megfelelően szép lassan elhagyható.

Középtávú rehabilitáció

A műtét és a kórházi ellátás utána a rehabilitációnak még nincs vége: az műtött térdben, lassan fokozatosan újra ki kell alakítani a normálishoz közelítő mozgási szögtartományokat. Fontos, hogy a térd nyújtása megfelelő legyen, legalább olyan, mint az ellenoldali, ép lábon. Ha nincs meg a teljes nyújtás a térdben, akkor a két végtag nem egyforma hosszúságú lesz és az egyik elkezd túlterhelődni.

Szintén fontos, hogy a lehető leghamarabb meglegyen az a teljes mértékű hajlítási szög is, amit

• az orvos enged,
• az ellenoldali térdnél tapasztalható,
• amivel a páciens komfortosan érzi magát.

A térdízület rehabilitációjánál nagyon fontos a térd körüli izmok állapotának helyreállítása is. Gyakran előfordul, hogy a négyfejű combizom működése kicsit “lebutul”. A páciens agya kiadja az utasítást az izomnak, hogy “feszülj meg és nyújtsd ki a térdem”, de az izom nem hajtja végre maradéktalanul az utasítást.

Ilyenkor az agy-ideg-izom huzalozási rendszerében egy kis információáramlási probléma merül fel. Okozhatja ezt a fájdalom, a műtét előtti hosszas nem megfelelő funkció, a műtéti alatti szorítás (mandzsetta) stb. Ezt nem erősítő, hanem inkább “okosító” gyakorlatokkal lehet helyreállítani gyógytornász segítségével.

Meddig tart a rehabilitáció?

A rehabilitáció alapvetően addig tart, ameddig a páciens

• térdében a funkciók a lehető legoptimálisabbak lesznek;
• segédeszköz nélkül tud terhelni;
• fájdalmai lecsökkennek vagy megszűnnek;
• teste már szimmetrikusan terhelhető;
• vissza tud térni a korábbi életvitelébe, sportmozgásába.

A rehabilitációs időszak a műtéttől számított 1-1,5 év, amíg még folyamatosan lehet javulást elérni. A javulás az 1,5 év letelte után is lehetséges, de általában már kisebb mértékű.

A prehabilitációról

A tervezett műtétek előtt hetek, hónapok állnak rendelkezésre, amikor már pontosan tudja a páciens, hogy mi a probléma, de azt is, hogy mikor lesz a műtét.

A prehabilitáció lényege az, hogy a műtét előtt előre lehet dolgozni gyógytornászok és egyéb szakemberek (gyógymasszőr, fascia terapeuta, stb) segítségével, hogy a test már a lehető legjobb helyzetbe kerüljön a műtét előtt, így a műtét utáni talpraállás és a rehabilitáció sokkal gyorsabb tud lenni.

Szerző: Dr. Bajzik Éva mozgásszervi rehabilitációs szakorvos, manuálterapeuta - Fontanus Egészségközpont
Bemutatkozás, rendeléssel kapcsolatos információk