A Scheuermann-féle megbetegedés

szerző: Dr. Juhász Csaba, ortopédus, traumatológus - WEBBeteg
frissítve:

A Scheuermann-kór az úgynevezett strukturális háti gerinc görbületének növekedéséhez tartozó kórkép, ezen belül is az a csoport, ahol a háti gerinc egészére terjed ki a görbület fokozódásának mértéke, ennek kompenzálása céljából nő a gerincoszlop nyaki és ágyéktáji részének mell irányába görbülésének, domborodásának mértéke is.

Serdülőkorban jelentkező megbetegedés, melyre a gerinc fokozott háti kiboltosulása, mozgáskorlátozottság, fájdalom jellemző. Oka az érintett csigolyatestek másodlagos csontmagjának károsodása, feltöredezése, ezért a csigolyatestek elülső részének magasságbeli elmaradása következik be, ékcsigolyák jönnek létre (mivel a másodlagos csontosodási magok a 8. életév után jelennek meg, ezért nem jelentkezik a betegség 10 éves kor alatt).

Ezt először Scheuermann írta le, más szerzők szerint a csigolyák zárólemezének csontosodási zavara áll fenn, a végeredmény ugyanaz: a fokozott kyphosis miatt, a már kialakult ékcsigolyák elülső részére hat a mechaikai megterhelés, tovább keskenyítve ezáltal a csigolya elülső részét, emiatt tovább nő a kyphosis mértéke, s ez a kóros kör eredményezi a rögzült, kifejezetten merev hyperkyphosist és a fájdalmat.

Általában ezek a gyerekek vékonyak, rossz izomzatúak, a hanyagtartás és a gyengébb izomzat egyéb jeleit is mutatják. A betegség kialakulásában örökletes tényezőknek is szerepe van.

A csigolyák közötti porckorongok (discusok) beboltosulnak a csigolyatest felé (így jönnek létre az úgynevezett Schmorl-csomók, melyek a betegség röntgendiagnosztikai kritériumai), és a porckorongok elülső részei ellapulnak, elfajuló, súlyosbodó (degeneratív) jeleket mutatnak.

Leggyakrabban ez a folyamat a háti gerinc csigolyáin alakul ki. Ritkább a háti-ágyéki átmeneten, s a legritkább forma az ágyéki (lumbalis) szakaszon alakul ki.

Az esetek nagy részében, ez a folyamat csak átmeneti fejlődési zavart idéz elő. Kisebb részükben azonban tüneti kezeléssel alig befolyásolható, súlyos állapotot hoz létre. Gyakran nincs összefüggés a háti küfózis súlyossága és a panaszok között. Néha nagyon súlyos fokú háti kidomborodás is panaszmentes. Általában elmondható, hogy minél fiatalabb korban jelentkeznek a tünetek, annál súlyosabb a folyamat. Különösen gyors lehet a pubertás körül.

A Scheuermann-kór tünetei

A klinikai tünetek két fő csoportja a hyperkyphosis és a fájdalom.

A hyperkyphosis merev rögzült, és s beteg nem képes a hátát homorítani (nyújtott karokkal, csípőjét derékszögben halító gyermek hátára ha rányomunk és felszólítjuk, hogy a fej emelésével a hátát homorítsa, egészséges esetben ez megtörténik, a Scheuermann-kórban szenvedőnél nem).

Kezdetben fájdalom nem jellemző, inkább kozmetikai problémák miatt fordulnak orvoshoz. Serdülőkorban jellemző a lapockák közötti fájdalom, az érintett gerincszakasz ütögetésre való érzékenysége, de ezek a növekedés befejeztével megszűnnek. A felnőttkorban kialakuló fájdalom a megmaradó deformitással rendelkező betegekre jellemző, akiknél a fájdalom a túlzottan előredomborodó ágyéki gerincnél jelentkezik. A gerinc ugyanis az ágyéki részen kompenzálja a háti részen kialakuló deformitást.

Fogalomtár

A hyperkyphosisok a háti gerinc görbületének (kyphosisának) növekedését jelentik, a hyperlordosisok fogalom alatt pedig elsősorban a lumbalis gerinc görbületének (lordózisának) kóros növekedését értjük.

Három stádiumát különböztetjük meg

8-10 éves kor körül kezdődik hanyagtartással, a háti kyphosis mérsékelt fokozódásával, panaszok nélkül. A gyermek gyakran fáradékony, figyelmetlen. A háti küfózis (vagy kyphosis) aktív izomerővel korrigálható.

12 éves kortól a növekedés befejeződéséig tart. Ekkor az érintett gerincszakasz merevvé válik. A gyermek fájdalomra panaszkodik, a háta főleg a lapockák között ütögetésre kifejezetten érzékeny. A fájdalom álláskor, ülésnél, fizikai aktivitásnál fokozódik, illetve a növekedés befejezésekor megszűnik.

Jellemző a fokozott és rögzült háti kyphosis, amelyet előrehajláskor nem képes kihomorítani. A deréktáj szalagjainak feszülése miatt, deréktáji fájdalom jelentkezhet.

Harmadik vagy késői stádium: a növekedés befejezése után, végigkíséri a beteget egész élete folyamán, a háti deformitás véglegesen megmarad, a fájdalom az ágyéki gericszakaszon van.

A betegség kezelése

Az izomerő növelése minden stádiumban szükséges. Az iskolai testnevelésóra alóli felmentés nem indokolt, csak fokozza a betegségtudatot.

A kezelés gyakran egyénre szabott. Függ a súlyosságtól, a panaszoktól, az életkortól. Növekedés befejeződése előtt, elegendő a rendszeres ellenőrzés, gerinctorna, úszás.

Fájdalom esetén pihenés és nemszteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása segíthet.

Izomrelaxánsok (lazítók) hatására a fájdalom gyorsan csökken.

Kezelés akkor szükséges, ha gyorsan növekszik a háti kyphosis, kezelésre nem reagál a fájdalom, illetve olyan mértékű a deformitás, hogy légzésfunkciós károsodással is jár.

A kezelés 3 ponton (medencén, a görbület legnagyobb fokán és a nyakszirten) megtámaszkodó fűző alkalmazásával történik, emellett a rendszeres torna elengedhetetlen.

60 foknál nagyobb görbület, és az előbb említett kezelésre nem javuló esetben, műtéti beavatkozásra van szükség. Abszulút műtéti javallat, a 80 fok feletti görbület esetén van.

Dr. Juhász Csaba, ortopédus, traumatológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Juhász Csaba, ortopédus, traumatológus

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szilágyi Annamária

Dr. Szilágyi Annamária

Ortopéd sebész, háziorvos

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Puskás Réka

Dr. Puskás Réka

Reumatológus

Budapest