Izomszakadás

Az izomszövet, bár rugalmas és erős, ha a rá ható erő hirtelen vagy jóval nagyobb a szakítószilárdságánál – ahogy minden anyag – szakadással reagál.

Az izomszakadás fokozatai

Az izomszakadás diagnózisa leginkább a baleseti sebészeten és a sportorvosnál fordul elő, ahová akut sérülés miatt fordulnak.

I. fokú izomszakadás (húzódás)

Ha a szakadás enyhe, azt húzódásnak, más néven I. fokú izomszakadásnak nevezzük. Ilyenkor nem is feltétlen az izomrostok folytonosságának megszakadása, hanem az izom túlnyújtása a jelentős. Ennél a mértékű sérülésnél az izomrostok kevesebb, mint 5%-a szakad el. A duzzanat kisfokú, minimális vér kerül a szövetek közé, inkább a szövődményes szövet közti folyadékfelszaporodás jelentkezik. Bár a fájdalom a sérült szövetekből kiszabaduló anyagok miatt lehet jelentősebb, kisfokú erőveszteséggel és minimális mozgásbeszűküléssel jár. Passzívan az érintett izom szinte teljesen mozgatható marad.

Az izomhúzódások leggyakrabban a két ízületen átnyúló izmokban fordulnak elő, azáltal, hogy a különböző nagy volumenű mozgások az izmokat két ízületen keresztül megnyújtják és erőteljesen összehúzzák, vagy a gyorsulás, vagy épp a fékezés fázisában. Gyakori a combizmok, térdhajlítók vagy vádli, illetve a felkar bicepsz vagy tricepsz izmának húzódása.

II. fokú izomszakadás (részleges izomszakadás)

A II. fokú (vagy közepes, részleges) izomszakadás az izom 5%-ánal nagyobb részét érintő, de az izom teljes szakadásával nem járó sérülését jelenti. Annak érdekében, hogy a szakadás nagysága megbecsülhető legyen, ezt a fokozatot szokás mérsékelt és kiterjedt izomszakadásra osztani.

Részleges izomszakadás esetén maradtak még ép rostok, amelyek az izom eredését és tapadását összekötik, de értelemszerűen a fájdalom jóval erősebb, mint húzódás esetén, mivel jelentősebb a szövetsérülés. Mivel az izom jó vérellátású szövet, részleges izomszakadás esetén általában megjelenik vérömleny is, mely először lila színben pompázik, aztán a felszívódás során zöldes, majd sárgás színnel jelzi a sérülést. A fájdalom, valamint a sérülés helyén kilépő szöveti nedvek és vérömleny gátolja az izom összehúzdódását, mozgatását.

III. fokú izomszakadás (teljes izomszakadás)

A III. fokú, teljes izomszakadás szerencsére igen ritka, de mivel ez esetben nincs, ami összekösse az izom eredését és tapadását, a jelentős fájdalom mellett az is mutatja a sérülés mértékét, hogy az izom egyáltalán nem képes többé az összehúzódásra. Felületes izom esetében a sérülés kívülről is tapintható, és a vérömleny szintén megjelenik.

Az izomszakadásokat osztályozhatjuk a kialakulásuk helye szerint is: érintheti az izomhasat, de leggyakoribb az izomhas-ín átmenetben (illetve gyakran társul hozzá az ínszalag szakadása, pl. a vádlinál az Achilles-íné).

Az izomszakadás tünetei

Az izomszakadásra a következő tünetek hívhatják fel a figyelmet:

• Egy mozgás során hirtelen éles, villanó fájdalom jelentkezik, és akár pattanó hang is hallható.
• Ezt követően a sérülés helyén - a szakadás nagyságától függően - besüppedés, vagy duzzanat és vérömleny alakul ki.
• Az éles fájdalom az izom mozgatása során jelentkezik, nyugalomban csak kisfokú a panasz.
• A részlegesen elszakadt vagy meghúzódott izom jóval gyengébb, a fájdalom és a megszakadt izomrostok miatt.
• Teljes szakadásnál mozgatási képtelenség lép fel, és az izomcsonk duzzanat formájában akár tapintható is.

A vérömleny nagysága attól függ, mekkora rész szakadt el, és a szakadás pillanatában az izom épp mennyire volt megterhelve. Egy sport közben, aktívan mozgatott, elszakadt izomnál a jelentősen megnövekedett véráramlás hamar hatalmas lila folt kialakulásához vezethet. A bevérzés okozta duzzanat az első 48 órában nőhet, utána pedig a gravitáció irányába kezd fokozatosan süllyedni. Eközben a szervezet takarító sejtjei elhordják, a benne lévő haemoglobin bomlása miatt pedig színváltozáson is keresztülmegy.

A sérült izomsejtekből kiszabaduló anyagok, szövetközti folyadék, nyirok kezd el pangani, fehérvérsejtek lépnek ki az erekből és sietnek a sérülés helyére. Egy helyi steril gyulladáshoz hasonló folyamat veszi kezdetét, ami a sérült alkatrészek elhordását és egy hegszövet kialakítását célozza.

Az izomszakadás okai és rizikófaktorai

Az izomszakadást okozhatja direkt erő és indirekt erőbehatás. A direkt sérülés, ha közvetlenül egy nagy ütés éri az izmot, például egy rúgás, vagy egy autóbalesetnél egy ütközés. Sportolás közben gyakoribb az indirekt sérülés, amikor az izomszakadást egy hirtelen mozdulat okozza, melyre az izomzat nem tud kellő megnyúlással reagálni. Ennek oka lehet a hirtelen erőbehatás nagysága, vagy az érintett izomzat nem tökéletes állapota: ha nem bemelegített, vagy tartósan túlterhelt.

Vannak rizikófaktorok az izom tulajdonosa szempontjából, amikor nagyobb az izomszakadás kockázata. Ilyen

• a 30-50 év közötti életkor,
• ha az illető sportoló,
• a túledzettség, vagy
• a bemelegítés hiánya.

Vannak továbbá rizikófaktorok az izom szempontjából: a két ízületen átnyúló izmok, az excentrikusan összehúzódó izmok és a sok II-es típusú rostot tartalmazó izmok sérülnek meg könnyebben. Ez az oka annak, hogy a leggyakoribb izomsérülések közt

• a combhajlítók (hamstrings),
• a combfeszítők (négyfejű combizom),
• a csípő közelítők (abduktorok),
• a felkar bicepsz és
• a váll rotátor köpeny izmai szerepelnek.

Vizsgálatok

Típusos sérülésnél elég az előzmények ismerete és egy fizikális vizsgálat, hogy diagnózishoz jussunk.

Ha a sérülés mértékének felmérése, és a pontos elhelyezkedés is kérdés, a képalkotó vizsgálatok közül az ultrahang, vagy az MR-vizsgálat tehet jó szolgálatot. Ez utóbbira különösen akkor van szükség, ha az izomsérülés teljes, vagy olyan nagy mértékű, hogy felmerül műtéti megoldása – de jó tudni, hogy ez csak ritkán esik meg.

Az izomszakadás kezelése

A részleges izomszakadások nagy része jó gyógyhajlamú, és konzervatív kezelést igényel.

A lágyrészek, így az izomsérülések konzervatív kezelésében az utóbbi évtizedek nagy változásokat hoztak. 1980 körül még azt tartottuk a legjobbnak, ha a sérült területet pihentettük, jegeltük, fáslizva és felpolcolva tartottuk. Ez volt angol betűszóval RICE (azaz rizs) protokoll: Rest – nyugalom, Ice – jegelés, Compression – fáslizás, Elevation – polcolás. A lokális fájdalom miatt szívesen adtunk gyulladáscsökkentőket is, mely a duzzanatot is csillapította.

Számos vizsgálat és elhúzódó gyógyulás árán jöttek rá az ezzel foglalkozó szakemberek, hogy a teljes inaktivitás során lelassuló keringés nem kedvez a gyógyulásnak, a fájdalmat és duzzanatot csökkentő jégpakolás ugyancsak hasonlóan hat. Ha teletömjük a beteget gyulladáscsökkentőkkel, nemcsak a gyulladás kellemetlen tüneteit védjük ki, hanem sajnos a sérült szövettörmelék elhordását és a szövetek újraépítését is megakadályozzuk.

Több változtatást követően 2019-ben új irányelv látott napvilágot, betűszóból PEACE and LOVE, azaz béke és szeretet.

A „békét" (PEACE) az első napokban hirdetjük különösen:

• P, mint protect – tehát védjük a megsérült területet az újrasérüléstől, egyrészt kerülve az ilyen szempontból veszélyes mozgásokat, másrészt ortézisek, tape-ek használatával.
• E, mint elevation, azaz felpolcolva, magasan tartva a sérült végtagot csökkentjük a duzzanatot és javítjuk a keringést.
• A, mint avioiding, azaz a gyulladáscsökkentők kerülése – mivel megfigyelték, hogy ezek az első napokban alkalmazva csökkentik a természetes gyógyulás folyamatát.
• C, mint compression – ezt a betűt tehát megtartottuk, a kissé összenyomó bandázsolás, fáslizás segít a keringésnek, ezáltal a gyógyulásnak.
• E, mint education, azaz elmondjuk a betegnek, hogy mire számíthat, milyen a sérülésének a természetes, milyen időtartamot vesz igénybe a gyógyulás – a beteg megnyugtatása és a félelmek kioltása sokat segít a fájdalmak és kellemetlenségek kezelésében.

A lábadozó fázisban „szükségünk van a szeretetre” (LOVE):

• L, mint load, azaz terhelés. Ez azt jelenti, hogy az érintett területre adott, fokozatosan felépített terhelés és nyújtás segít adaptálódni az új hegszövetnek és gyógyulni az izomnak.
• O, mint optimizmus. A pozitív gondolkodás és a teljes regenerációba vetett bizalom elősegíti a gyógyulást. Koncentráljon a kis győzelmekre, tűzzön ki elérhető célokat, és vegye körül magát támogató emberekkel.
• V, mint vascularisation, azaz érújdonképződés – a sérült területen a véráramlást gyengéd mozdulatokkal és érintésekkel segíthetjük elő.
• E, mint exercises, azaz speciális rehabilitációs gyakorlatok az erő és a rugalmasság előmozdítása érdekében.

Gyógyulás, kilátások

Ha a fenti kezelési irányelvet követjük, a sérült területen minden bizonnyal egy hegszövet jön létre, mely ugyan nem olyan rugalmas, mint az eredeti izom, de legalább olyan stabil.

Bár a gyógyhajlam egyénenként változó, összességében elmondhatjuk, hogy a kötőszövetek gyógyulása átlagosan 6 hét (akinek ez nem tetszik, annak 45 nap). Az izomszakadás gyógyulása attól is függ, mennyire tehermentesíthető az izom. A vádli izomszakadás gyógyulása akár 8-12 hetet is igénybe vehet, míg a kevésbé terhelt combizom szakadás 4 hét alatt is gyógyulhat.

Számít a szakadás mértéke is: minél nagyobb kiterjedésű a sérülés, értelemszerűen annál hosszabb ideig tart, amíg az elszakadt izomrostok közt újból kötőszövetes híd keletkezik.

Mit tehetünk az izomszakadás megelőzéséért?

A fentiekből látható, hogy egy pillanatig tartó rossz mozdulat, vagy baleset milyen hosszú ideig tartó következményekkel jár. Ha tudnám, hogy el fogok esni, leülnék előtte – de a balesetek, véletlen ütés, rúgás okozta sérülések nagy része nem megelőzhető.

Az indirekt, azaz fáradás vagy túlterhelés okozta izomsérülések azonban igen! Ha ismételten és folyamatosan olyan terhelésnek van kitéve egy sportoló, amely nagyobb, mint a szervezet regenerálódóképessége, a túlterhelt izomszövetben könnyen létrejöhet szakadás. Hasonlóan sérülékenyebb a nem bemelegített izom: ilyenkor nem az üzemi hőfoknak megfelelő, akár tízszeresére emelkedő véráramlás táplálja a nyúláshoz-összehúzódáshoz szükséges rostokat, és egy hirtelen igénybevétel könnyen túlterhelheti a rendszert.

Az izomszakadás megelőzése tehát a sport előtti bemelegítésből, és a sportoló fokozatos terheléséből áll. Aki utálja a bemelegítést, gondolja végig: biztosan szívesebben tölt 5-10 percet ezzel, mint hetekig a rehabilitációval!

WEBBeteg
Szerző: Dr. Szilassy Tekla, reumatológus és mozgásszervi rehabilitációs szakorvos