A vállfájdalom okai

Dr. Németh Ágnes
szerző: Dr. Németh Ágnes - WEBBeteg
frissítve:

A vállízületek rendkívül nagy tartományban mozognak, mozgatása számos ízületi porcot, ideget, ínt és izmot érint, ezért a vállkörnyéki fájdalom okai rendkívül szerteágazóak lehetnek. A vállfájdalmat okozhatják helyben kialakult elváltozások, de sokszor más terültekről kisugárzó fájdalom jelentkezik a váll régiójában.

Mi segít a vállfájdalom okának meghatározásában?

Életkorok szerint különböző problémák jellemzőek a vállfájás hátterében. 20-30 éves kor közötti sportolóknál gyakori a váll ütközési szindróma. 40-50 év között a vállízület körül kialakuló fokozódó meszesedések és gyulladások a leggyakoribb problémák. 50 év feletti életkorban többször fordul elő vállfájdalommal járó izomsérülés.

Vállfájáshoz gyakran vezetnek az olyan mozdulatok, amikor kezüntek a fej fölé emelve végzünk megerőltető tevékenységet. Ez lehet munka (pl. rakodás, festők, villanyszerelők) vagy sport (tenisz, súlyemelés, úszás) eredménye is.

A helyi, vállízület környéki elváltozásból eredő okok következtében kialakuló vállfájdalom általában éjszaka rosszabb, és az érintett oldalra fekve fokozódik. Amennyiben távolabbi elváltozás kisugárzása okozza a panaszt, a fájdalom ezektől a helyzetektől függetlenül jelentkezik.

Sokat segít a kísérőtünetek megfigyelése az okok meghatározásában. A mozgástartomány beszűkülése gyakran meszesedéssel összefüggő problémákra utal, a zsibbadással társuló fájdalom idegi érintettséget jelez.

Váll ütközési (impingement) szindróma

Az ütközési szindróma (szakkifejezéssel impingement szindróma) során a fájdalom általában fokozatosan kezdődik, majd a fizikai aktivitással párhuzamosan fokozódik. Ebben a kórképben a váll forgatásában részvevő inak csontos képletek közé történő becsípődéséről, elakadásáról, mechanikai sérüléséről van szó. A szindróma gyakran összefügg a rotátorköpeny izmainak és a nyáktömlők gyulladásával is, súlyosabb esetben a felkart mozgató ín szakadása is bekövetkezhet.

Rotátorköpeny-szindróma

A váll mozgatásában részt vevő, a vállízületet körülölelő és a stabilitását biztosító izmok, inak gyulladása a rotátorköpeny-szindróma. Okozhatja az impingement szindrómában bekövetkező elakadás miatt kialakuló gyulladás, túlterhelés, trauma egyaránt. A kar felemelése nehéz, a gyulladásos fájdalom éjszaka is jelentkezik, mozgatásra tovább fokozódik. A rotátorköpeny sérülése az úszóvállnak nevezett kórkép is, amikor a forgatóizmok és inak húzódása következik be.

Nyáktömlő-gyulladás

A nyáktömlő az ízületek csontos végződését fedő, a súrolódást csökkentő folyadékkal teli tömlő. A nyáktömlők gyulladása (bursitis) sokszor szorosan összefügg az ütközési szindróma vagy a rotátorköpeny-szindróma gyulladásaival, azaz a mozgatásban résztvevő izmokban, inakban és a nyáktömlőben egyaránt kialakulhat gyulladás. Önállóan is bekövetkezhet a kórkép sérülés eredményeként, vagy gyulladásos kórképek részeként: okozhatja rheumatoid arthritis, köszvény, bakteriális fertőzés.

Befagyott váll szindróma

Az úgynevezett befagyott váll szindróma (adhesiv capsulitis) gyakori 50-60 éves korban. A betegség erős vállfájdalommal indul, de a fájdalom pontos helyét nehezen lehet meghatározni. Később a mozgások beszűkülnek, a váll mozgatására erős fájdalom jelentkezik, mely éjszaka fokozódik.

Oka a kar mozgatásában résztvevő szalagok és izmok merevedése, rövidülése. Ennek oka lehet a túl kevés mozgás (akár betegség, műtét miatt), a lágyszöveteket érő fenti gyulladások, de hormonális eltérések és cukorbetegség esetén is megnő a kialakulásának kockázata. A folyamat, mint egy ördögi kör halad előre, ugyanis a fájdalom miatt egyre kevesebb a mozgás, így a váll körüli izmok még inkább elvesztik rugalmasságukat.

Meszesedéssel járó íngyulladás

A vállfájdalmak gyakori oka még a meszesedéssel járó íngyulladás (tendinosis). A heveny íngyulladásnál a beteg hirtelen erős fájdalmat érez, ami miatt próbálja a mozgásokat csökkenteni. A krónikus formánál ezzel szemben az ín tapadásánál a gyulladás és az ismétlődő mikrosérülések miatt mészlerakódások jönnek létre, a meszesedés ezután irritálja és nyomja az inakat, megvastagodásukat és visszatérő gyulladásukat okozva. A vállfájdalom meszesedés esetén bizonyos időközönként előjön, majd magától szűnik. A beteg életét a vissza-visszatérő erős fájdalom nehezíti meg.

Vállficam

A vállízület három ízületből áll, melyek rendkívül nagy tartományban mozognak. Ez gyakran az ízület stabilitásának rovására megy, így ez az ízület, mely a leggyakrabban ficamodik. Gyakran sérülés, baleset hatására alakul ki a vállficam. A felkar fejét ilyenkor az ízületi tokon kívül lehet tapintani, mint egy fájdalmas duzzanatot. Az érintett felső végtag zsibbadása is kialakulhat.

Vállízületi kopás

A vállban ízületi kopás (arthrosis) ritkábban jön létre, mivel a váll nem tartozik a teherviselő ízületek közé, mint például a térd vagy a csípő. Gyakoribbá válik azonban az előfordulása 50 éves kor felett, a vállat tartósan megterhelő tevékenység (munka, sport) esetén, vagy ismétlődő vállficam következtében. A kopásos eredetű fájdalomra az jellemző, hogy a panaszok erősebbek reggel, majd az ízület bejáratódása után napközben enyhülnek, ám estére a túlzott igénybevétel esetén ismét erősödnek. Gyakran érezhető mozgatás közben a dörzsölődés az ízületben.

Nyaki gerinc eredetű felsővégtag-fájdalom

Kisugárzó fájdalmat okozhat a nyaki gerinc kopásos elváltozása, melynek alapja a gerincoszlop porcainak degenerációja. Kialakulására hajlamosít az ülő életmód.

A fájdalom leggyakrabban a nyaktól indul és lesugárzik a lapockákhoz, majd a váll hátsó oldalán a felkarba. Többnyire csak felkarig terjed, de lesugározhat a kézujjakig is. A fájdalmat a fej és a felső végtagok mozgatása fokozza. Különösen akkor erősödik a fájdalom, ha az érintett oldal felé fordítjuk, vagy az ellenoldal felé billentjük a fejet.

A fájdalommal egy időben, de akár önmagában is jelentkezhet a végtag zsibbadása. Emellett gyakori az ujjak duzzanata, mely felkelés után egy-két órával megszűnik.

Nagyon ritkán kisugárzó fájdalmat okozhat szívinfarktus vagy daganatos betegség is, ezekben az esetekben azonban más panaszok irányíthatják a figyelmet a kiváltó okra, és nem a kapcsolódó vállfájás a vezető tünet.

Thoracic outlet szindróma

A felkarba vezető, a vállövnél található idegek és erek nyomódása miatt kialakuló panaszok összefoglaló elnevezése a thoracic outlet szindróma (TOS, mellkaskimeneti szindróma). A tüneteket az okozza, hogy a nyak, a nyaki borda, a kulcscsont vagy a lapocka mentén egy ideg, esetleg az ideggel együtt kisebb erek is nyomás alá kerülnek. Oka lehet veleszületett anatómiai eltérés, vagy megerőltető testmozgás és a gyulladás miatt beszűkült idegcsatorna.

Elsősorban neurológiai panaszok vezetnek, melyek nem csak a vállban jelentkeznek, hanem az érintett kar egészén az ujjakig: zsibbadás, érzéskiesés, gyengeség, a végtag ügyetlensége és fájdalma.

Mikor forduljon orvoshoz?

Akut vállfájdalom esetén ne erőltesse a végtagot, fontos a pihentetés, a fájdalom hűtéssel és gyulladáscsökkentőkkel csillapítható. Mindenképp forduljon azonban orvoshoz, ha a fájdalom különösen erős és a váll duzzadt, ha baleset vagy sportsérülés nyomán lép fel, ha nem enyhül egy héten belül vagy fokozódik, ha visszatérően jelentkezik, vagy ha mozgáskorlátozottsághoz, mozgástartomány-beszűküléshez vezet.

A kivizsgálás azért is fontos, mert a különböző okok különböző kezelést igényelnek, kezelés nélkül pedig számos kórkép idővel romlik, erősebb fájdalommal újul ki. A váll és a felkar fájdalom hátterében álló kórképek elkülönítése néha nem egyszerű folyamat, így ennek diagnosztizálása és a megfelelő terápia kiválasztása mindenképpen orvos feladata kell, hogy legyen.

Hosszabb távon a legtöbb kórképnél fontos a váll rendszeres, ám nem túl megterhelő átmozgatása, a fizikai kímélet viszont akut fájdalom esetén szükséges.

WEBBeteg.hu logóForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Németh Ágnes
További felhasznált forrás: Dr. Szamosi Szilvia reumatológus, Dr. Bessenyei Mónika neurológus - WEBBeteg

Cikkajánló

Sport
Sport

15 hasznos tipp kezdő sportolóknak.

Migrén és hipertónia
Migrén és hipertónia

Okozhat fejfájást a magas vérnyomás?

WEBBeteg - Dr. Szilassy Tekla
WEBBeteg - Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember, a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szilágyi Annamária

Dr. Szilágyi Annamária

Ortopéd sebész, háziorvos

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Puskás Réka

Dr. Puskás Réka

Reumatológus

Budapest