Hátfájás, nyaki panaszok, ízületek - Tíz gyakori kérdés a reumatológusnál
Csokorba szedtük a leggyakrabban előforduló kérdéseket a reumatológia témakörében. Milyen kérdéseket intéznek a betegek a leggyakrabban a reumatológushoz?
Erős fejfájások gyötörnek, gyakran van hányingerem is. Elküldtek nyaki gerinc röntgen vizsgálatra. Lehet-e a fejfájás a nyaki gerinc eltérése miatt?
A fejfájásnak sokféle oka lehet, többféle formája van. Egyre több ún. fejfájás-szakrendelés működik az országban, ahol általában ideggyógyász szakorvos vizsgálja ki a beteget. A nyaki gerinc eltérései, a spondylosis nem szokott erős fejfájást okozni, hacsak nem olyan nagymértékű, hogy a meszes felrakódás valamelyik eret, vagy ideget nyomja.
Viszont tartási rendellenesség miatt nagyon gyakori, hogy a nyaki izomzat bekeményedik, fájdalmassá válik. Ez okozza a fejfájások egy jelentős hányadát. Ha valaki hajlamos erre, akkor ilyen esetben a megelőzés nagyon fontos.
Ha tartósan a számítógép előtt kell ülnie, tartson időnként pihenőt, és ezzel egybekötve tornáztassa is meg a nyakát. Masszírozás is sokat segíthet, illetve ha már elkezdett fájni a feje, akkor a legjobb hatású a nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer.
Nagyon fáj a derekam és a hátam már egy fél éve. Most jártam reumatológusnál, fájdalomcsillapítót és izomlazítót javasolt. Miért nem küld el CT- vagy MR-vizsgálatra, hogy nincsen-e gerincsérvem?
A derék- és háti fájdalom az egyik leggyakoribb reumatológiai probléma, hiszen az embernek a két lábon járással az egyik legnagyobb teherviselő szerkezetéről van szó.
Általában a csigolyák közötti kis ízületek, szalagok fokozott igénybevétele, a háti gerinc mellett futó hosszanti izomzat fájdalma jelenti a fő problémát. Emiatt javasolta a reumatológus a fenti gyógyszerek szedését.
Ha ezek nem hatnak, akkor még fizioterápiás kezelés, masszázs is megpróbálható. Sokszor kérik kifejezetten maguk a betegek a CT vagy MR vizsgálat elvégzését, mintha attól megoldódna a problémájuk. Ezek valójában csak akkor indokoltak, ha a tünetek alapján kiszakadt sérvre van gyanú. Pl. olyan tűrhetetlen fájdalom van jelen, melyet a fenti kezelésekkel nem lehet megszüntetni.
Vagy a gerinccsatornában valamelyik ideggyököt nyomja a sérv, és emiatt végtagzsibbadás, vizelési, vagy széklettartási probléma jelentkezik. Ezt az orvosnak kell eldönteni, hogy a tünetek alapján mikor indokolt.
Fiatal férfi vagyok, és mostanában reggelente, hajnalban sokat fáj a derekam, néha a hátam is. Később napközben, ha bejáratódik, akkor csökkennek a panaszaim. Mitől lehet ez?
Ebben az esetben minél hamarább forduljon reumatológushoz. Ilyenkor ki kell zárni, hogy nincsen Bechterew-kórja (vagy latin néven spondylitis ankylopoetica (SPA). Ez egy gyulladásos ízületi betegség, mely főként a gerincet érinti, és annak teljes elmerevedéséhez vezethet. Ennek kiderítése érdekében megvizsgálja az orvos a gerincmozgásokat, a kitéréseket minden irányban.
Vérvétel történik, mert gyakran a gyulladásos fehérjeszint (CRP) magasabb, illetve van egy bizonyos genetikai meghatározottság is, ami azt jelenti, hogy a HLAB27-es allél gyakrabban fordul elő ezeknél a betegeknél.
A sacroiliacalis ízület (keresztcsont és a csípőcsont érintkezésénél) gyulladása okozza a jellegzetes derékfájdalmat, így ennek megítélésére betekintő sacroiliacalis röntgen vizsgálat szükséges.
A másik jellegzetes, fiatalkorban vagy sokkal inkább gyermekkorban jelentkező gerincbetegség a Scheuermann-kór. Ennek oka ismeretlen, és a röntgen- vagy MR-vizsgálat erősítheti meg a diagnózist. Ezeken látszik a jellegzetes, ún. Schmorl-hernia, azaz a csigolyák meggyengült felső zárólemezén a porkorong egy része beboltosul.
A két betegség kezelése eltérő, de mindkettőnek nagyon fontos alapját képezi a torna. Emellett Bechterew-kórban feltétlenül gyógyszeres kezelésre is szükség van, mert a folyamat előrehaladását másképp nem lehet megállítani.
Még csak 50 éves vagyok, és mégis kezdenek úgy elgörbülni az ujjaim, mintha az édesanyámét látnám. Mit tudok tenni, hogy megelőzzem a fájdalmakat és a deformálódást?
Sajnos ebben az életkorban már megjelenhet az arthrosis vagy más néven kopásos ízületi betegség.
Leggyakrabban a kézujjak utolsó ízületeit érinti, és azok kiszélesednek, kis csomócskák jelennek meg az ízület mellett.
Családi hajlam is megfigyelhető, de ha nagyobb az igénybevétel (pl. gépírók, háziasszonyok), akkor is gyakrabban jelentkezik az eltérés.
Nehéz valójában a folyamatot befolyásolni, de a különböző porcerősítő szerek segítenek a porcpusztulást megakadályozni, kis fájdalomcsillapító hatással is bírnak.
Érdemes még a fizioterápiás kezeléseket is megpróbálni, rekeszes galván-, ultrahangkezelést, valamint a torna is jó hatású lehet. Mindezek mellett sajnos nem biztos, hogy a deformálódást meg lehet állítani.
Rheumatoid arthritisem van, de nem szeretnék erős gyógyszereket szedni, főleg nem szteroid tartalmú gyógyszert. Van olyan gyógyszer, aminek nincs sok mellékhatása, vagy elképzelhető, hogy egyáltalán ne kelljen gyógyszert szednem egy idő után?
A rheumatoid arthritis sokízületi gyulladás, melynek hátterében kóros autoimmun folyamatok állnak.
Ennek visszaszorítására törekszünk alapvetően, amikor az ún. bázisterápiás szereket adjuk a betegeknek. Ilyen pl. a methotrexate, vagy a leflunomid, sulphasalazin, azathioprine, vagy a hydroxychloroquin.
A közös jellemzőjük, hogy amellett, hogy visszaszorítják az immunrendszer kóros működését, a csontvelő működését gátolva a vérképzést is gátolhatják, májkárosító hatásuk lehet, valamint gyomorpanaszokat, hányingert okozhatnak.
Alapvetően azért az a hosszú távú tapasztalat, hogy sokkal többet nyerünk a gyógyszerek adásával, mintha nem kapná a beteg.
Természetesen meg kell találni azt a szert, amely az adott szervezetben nem okozott mellékhatást, de ugyanakkor elég hatékonyan gátolja a gyulladást.
A legenyhébb hatású szerek sokszor egy agresszívabb betegség esetén nem elég hatékonyak. Az, hogy egyáltalán ne kelljen gyógyszert szedni, nagyon ritka, de elvileg nyugalomba kerülhet a betegség, illetve idősebb korban, a kiégett formákban is találkozhatunk ilyen esetekkel.
Hallottam egy speciális infúziós kezelési formáról, mely meggyógyítja a gyulladt ízületeket. Nekem is bedagadnak gyakran az ujjaim, nekem nem lehetne ilyet adni?
Ez, amiről Ön hallott, a biológiai terápia.
Gyulladáscsökkentő gyógyszer, mely a gyulladásos folyamat egy speciális pontján fejti ki hatását. Valóban igen hatékony gyógyszerek, de nem lehet akármilyen betegségben adni.
Ha ez a duzzanat valójában kopásos ízületi betegség következménye, meszes csontkinövés, akkor nem kaphat ilyen gyógyszert. A biológiai terápiás szereket csak rheumatoid arthritis, gyermekkori sokízületi gyulladás, Bechterew-kór, és pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladás esetén lehet alkalmazni.
Rheumatoid arhritisem van, mehetek-e fürdőbe?
Ha a betegség nyugalomban van, akkor igen, mehet. Abban az esetben sem jó azonban a 35 fok feletti hőmérsékletű víz. Ugyanakkor a langyos vízben végzett tornagyakorlatok kifejezetten jó hatásúak, gátolják az ízületi merevség és a deformitások kialakulását.
Zsibbadnak a kézujjaim az utóbbi időben reggelente, de később napközben is előfordul ilyen. Mitől lehet ez?
Ennek számtalan oka lehet, többféle irányban érdemes vizsgálatokat végezni. A leggyakoribb, hogy valamelyik ideg megnyomódik, és ez okozza a zsibbadást.
Ez lehet a végtag duzzanata miatt, ízületi meszes felrakódás, vagy gyulladás miatt, illetve rossz testtartás következtében.
A zsibbadás másik gyakori oka a keringés zavara, ha nem kap elég vérellátást az adott végtag.
A fentieken kívül bizonyos betegségekhez, pl. cukorbetegséghez, vagy B-vitamin-hiányhoz, felszívódási zavarhoz is társulhat ún. polyneuropathia, amikor a kis idegszálak károsodása jön létre a rossz anyagcsere miatt.
Okozhatja-e a csontritkulásom a háti gerincfájdalmaimat?
Önmagában a csontritkulás nem fájdalmas.
Azonban ha egy csigolya szerkezete meggyengül és összeroppan, akkor ez borzasztó kínzó fájdalommal jár.
Ennek megelőzésére szolgálnak azok a csontépítő és csontbontást gátló gyógyszerek, melyeket alkalmazunk a csontritkulásos betegeknél.
Szükséges-e D-vitamint és kalciumot is szednem még a csontritkulás gyógyszerem mellett?
Igen, általában szükségesek ahhoz, hogy a gyógyszer hatni tudjon, és legyen elegendő mennyiségű kalcium, ami beépül a csontba.
Az a tapasztalat, hogy Magyarországon a szükséges napi 1000-1500 mg kalcium helyett, csak 500-600 mg-ot viszünk be a táplálékkal, a többit pótolnunk kell. Fontos azt tudni, hogy melyek azok az ételek, melyek sok kalciumot tartalmaznak.
Zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek, gabonafélék és a tenger gyümölcsei. A D-vitaminból pedig kb. napi 400 nemzetközi egységet kell bevinni, de ha valaki sokat van fénytől elzárt helyen, akkor ennél többre is szükség lehet.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szakértőnk: Dr. Szamosi Szilvia, reumatológus