A gerinc kopása és a gerinccsigolyák gyakori betegségei

A gerinc minden részében relatíve korán megkezdődik a kopás, a porckorong vízkötő képessége már 30 éves kor felett igen gyorsan csökken. Ennek következtében a porckorong állománya felpuhul, csökken a magassága, és helyenként ki is boltosul.

Spondylosis

A spondylosis a gerinc kopásos (degeneratív) megbetegedése. A kopás miatt fellépő fájdalom jelentősen rontja a betegek életminőségét, korlátozza a mindennapi tevékenységek végzését, és a munkaképtelenség egyik leggyakoribb oka. Az életkor előrehaladtával a szövetek elhasználódnak, vizet veszítenek, rugalmatlanná válnak. E folyamat jellemző az ízületeket borító porcszövetre, illetve a csigolyák között elhelyezkedő porckorongokra egyaránt.

Az elváltozás nem kizárólag az öregedési folyamathoz kötődik, hanem egyéb tényezők, pl. veleszületett adottságok, fejlődési rendellenességek, hormonális vagy keringési zavarok, fizikai túlterhelés vagy sérülés is befolyásolhatja a folyamatot. Így egyeseknél már fiatalabb korban kialakul, másoknál csak idősebb korban okoz fájdalmat.

Fejlődési rendellenességek:csigolyák csonteltérései, felépítési hibái (pl. nyitott gerinc), porcszövet megváltozott minősége (pl. chondrodysplasia).

Szerzett alaki eltérések:csontbetegségek, fertőzések, anyagcsere eltérések (pl. csontritkulás),sérülések (pl. csigolyatörés).

Egyéb külső tényezők: megterhelés ( pl. foglalkozási ártalom, elhízás, terhesség).

A gerinc minden részében relatíve korán megkezdődik a kopás, a porckorong vízkötő képessége már 30 éves kor felett igen gyorsan csökken. Ennek következtében a porckorong állománya felrostozódik, felpuhul, csökken a magassága, és helyenként ki is boltosul. A porckorong ilyen jellegű degenerációja miatt nem képes ellátni szerepét, nem tudja csillapítani a járás, mozgás során keletkező lökéseket. Ennek egyenes következménye lesz a csigolyák és az ízületi szalagok túlterhelése, kopása.

Ugyanakkor a szalagok instabilitása miatt, két csigolya közül az egyik előbbre, a másik hátrébb csúszhat, instabilitás lép fel. Elsőként a legnagyobb igénybevételű helyeken figyelhető meg a folyamat: az ágyéki-keresztcsonti átmenetnél és a nyaki gerinc alsó szakaszán.

Hogyan diagnosztizálható a spondylosis?

A megbetegedett gerincszakaszon fájdalmat jelez a beteg. Az esetek többségében ez végtagokba nem sugárzó, lokalizált fájdalom. Ez reflexesen a gerinc melletti hátizmok összehúzódását idézi elő, illetve tartási zavar alakul ki, a gerinc normális görbületei megváltoznak.

Általában abnormis egyenes tartás figyelhető meg, az átépült szerkezetű porckorongok miatt. Röntgenfelvételen láthatjuk, hogy a csigolyák közötti rés kisebb lesz az ellapult porckorongnak megfelelően, a csigolyákon pedig csontos peremek, kinövések, csőrök, kapcsok (spondylophytak) keletkeznek a fokozott igénybevételnek megfelelően.

Kiboltosulás (protrusio) és sérv (hernia)

A porckorong meggyengült külső rostos gyűrűjén keresztül a belső rugalmas porcállomány, a gerinccsatorna irányába kiboltosulhat vagy átszakítva a rostokat kitüremkedik, ilyenkor beszélünk sérvről. A ptrotrusio vagy a sérv elérheti a gerincvelőből kilépő ideggyököt, és nyomhatja azt.

Meghatározó jelentőségű a gerinccsatorna mérete is, hiszen egy tágabb térbe betört sérv kevesebb bajt okoz. Ez a magyarázata annak, hogy nem minden sérv okoz klinikai tüneteket, illetve panaszmentes egyének egy jelentős részénél is kimutatható sérv MR-vizsgálattal.

Fontos tudni azt is, hogy a kiboltosulás egy változó folyamat. A porc vizet veszítve zsugorodhat, visszahúzódhat vagy le is szakadhat, és eltűnhet a gerinccsatornában.

A kiboltosulás mellett erőteljes gyulladás is kialakulhat, mely tovább szűkíti a teret. Így ha gyulladáscsökkentő gyógyszereket adunk, enyhülhet az ideggyök nyomása, csökken a beteg fájdalma. Közel 90 százalékában válnak a betegek gyógyszeres kezelés mellett átlagosan 2 hónap alatt tünetmentessé, és csak az esetek 10 százalékában kell műtéti úton eltávolítani a sérvet.

A gerinc gyulladásos megbetegedései

A fertőzéses eredetű csigolyagyulladást, osteomyelitist bakteriális, gennykeltő kórokozók idézik elő. Általában a szervezetben megtalálható egyéb gyulladásos gócokból (pl. epehólyaggyulladás, vesemedencegyulladás) a véráram útján jutnak el a kórokozók, és több csigolya szerkezetét is rombolhatják egyidejűleg.

A betegséget magas láz, hirtelen kialakuló heves fájdalom, és jellegzetes laboreltérések kísérik magas vérsüllyedéssel, magas C-reaktív-protein-szinttel. Célzott antibiotikus kezeléssel meggyógyítható.

A csigolyatuberculosis előfordulása az utóbbi időben gyakoribbá vált. Nem jellegzetesek a tünetek, hőemelkedés, fáradékonyság, terhelhetőség csökkenés, a gerincmozgások korlátozott volta jellemző. Itt a kombinált tbc gátlószeres gyógyszeres kezelés mellett sokszor műtétre is sor kerül.

A nem fertőzéses eredetű gyulladások között a Bechterew-kórt vagy másik nevén a spondylitis ankylopoeticát kell megemlíteni. Fiatal férfiak nyugalomban jelentkező, éjszakai derékfájása esetén mindig gondolni kell e kórkép fennállására.

Ennek hátterében a sacroiliacalis (ágyéki gerinc és a csípőlapát között) ízület gyulladása és a csigolyák közötti szalagok meszesedése áll. Kezelésében a gyógytorna alapvető, illetve gyulladáscsökkentő gyógyszerek adása fontos.

A gerinc daganatos megbetegedései

A jóindulatú daganatok közül az ér eredetű haemangiomak viszonylag gyakoriak. Itt szintén a nyugalomban előforduló helyi fájdalom jellemző.

A rosszindulatú daganatok általában gyermekkorban jelentkeznek, leggyakrabban sarcomak. Ilyen esetekben a műtét mellett komplex onkológiai kezelés szükséges. A gerinc daganatos érintettségének leggyakoribb formája az áttétek (metastasisok) kialakulása. A daganat a csontgerendák elpusztítása révén a csigolyatestek összeroppanásához vezethet, melynek pillanatában hirtelen fellépő, erős fájdalom jellemző.

Ilyen esetekben azonnali MR-vizsgálat szükséges a gerincvelő megítélésére. Leggyakrabban prosztata-, tüdő- és vesedaganatok adnak a csigolyákba áttétet.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szamosi Szilvia, reumatológus szakorvos