A nyaki problémák okai és kezelésük

A nyaki fájdalom gyakori panasz, melynek hátterében számos ok húzódhat meg. A nyak a gerinc legmozgékonyabb szakasza, de emellett biztosítja a fej tartását, és a nyaki csigolyák nyúlványai által alkotott csontos csatorna védi a gerincvelőt és a nagy nyaki ereket.

A nyaki fájdalmak és zsibbadás gyakori okai

Nyaki fájdalom, merevség

Az egyik leggyakoribb a krónikus izomfájdalom a nyaki szakaszon. A vállövet terhelő foglalkozásokat űzők (fodrász, kozmetikus, számítógéppel dolgozók) körében nagyon gyakori jelenség. Ezen kívül a depresszió, szorongás, tartós túlterhelés, huzat, tartós hideghatás is hajlamosító tényezők. A fájdalom jelentkezhet hirtelen vagy fokozatosan is kialakulhat, előbbi esetben akut, utóbbinál pedig krónikus fájdalomról beszélhetünk.

A bekeményedett, nyomásérzékeny izomzatban fájdalmas csomók tapinthatók. A bekeményedett izom idegbecsípődéshez is vezethet. Ennek egyik példája a nyakszirten kilépő ideg (occipitalis ideg) nyomása, melynek következtében fejtetőre sugárzó erős fájdalom, lüktetés jelentkezik. A kezelésben legfontosabb a megelőzés.

A nyaki gerinc kopásos megbetegedése, spondylosis esetén meszes felrakódások alakulnak ki a csigolyák peremein. Ilyenkor a mozgás provokálja a fájdalmat, gyakran hallunk finom hóropogásszerű zörejt. Elsőként a nyaki gerinc oldalra hajtása válik nehézkessé. A meszes csőrök irritálhatják a nagyobb nyaki ereket is, emiatt migrénhez hasonló fejfájás, szédülés is jelentkezhet. Itt is fontos szerepe van a rendszeres tornának, mellyel a mély nyaki izomzatot erősítheti, így nem szűkül be az ízület mozgása.

Egy hirtelen tett rossz mozdulat vagy baleset folytán a nyaki csigolyák közötti kis ízületek úgynevezett funkcionális blokkja alakulhat ki. Ez azt jelenti, hogy a csigolyák kórosan elmozdulnak egymáshoz képest, akár meg is csavarodhatnak a tengelyük körül.

Ugyanez történik, ha egész éjszaka kényszertartásban van a nyakunk pl. egy rossz párna, vagy nem megfelelő fekhely miatt. Ilyenkor heves fájdalom, mozgáskorlátozottság, kényszertatás alakul ki. Bekeményedik és nyomásérzékennyé válik a nyaki gerinc melletti izomzat.

Ha a nyaki gerincvelőből kilépő ideggyök is nyomás alá kerül, akkor vállba, karba sugárzó fájdalom, zsibbadás, akár érzéskiesés is jelentkezhet a felső végtag bizonyos bőrfelszínein. Ebben az esetben elsődleges a nyugalomba helyezés, fájdalomcsillapítás és izomlazítók alkalmazása. A terhelést csak fokozatosan kezdje el. Hatékony az azonnal megkezdett fizioterápia, ultrahangkezelés. Bizonyos esetekben csak manuálterápiás szakember képes a blokkot megszüntetni.

A görcsök oldásában a masszázs, különböző fájdalomcsillapító kenőcsök és esetenként fizioterápia segíthet.

A nyakmerevség jellegzetes tünete a fájdalom, a nyak mozgatásának nehézsége, amely főként a fej oldalirányba fordításakor jelentkezik. Előfordulhat, hogy a nyak merevsége olyan nagymértékűvé válik, hogy csak a test teljes oldalra fordításával tud a beteg oldalra nézni. A nyakmerevség igen gyakran a reggeli órákban, ágyból való felkelést követően jelentkezik. Ennek oka leggyakrabban a rossz testtartás alvás alatt, nem megfelelő párna vagy nem megfelelő ágymatrac használata. Sokszor előfordul az is, hogy a beteg arra panaszkodik, nyaki merevségét megelőzően érezte, hogy rosszul mozdult, nyakát megrántotta, gyakran roppanásról is beszámolnak.

A nyaki gerinc merevségének leggyakoribb oka rándulás. Leggyakrabban a lapockaemelő izom sérül, rossz pozícióban történő alvás, tartós helytelen nyaktartás (rossz számítógép-használat vagy helytelen mobiltelefon-használat) során. Emellett tartós stressz következtében fellépő izomfeszülés is okozhat nyakmerevséget.

Ha a nyaki panaszok kialakulása nem áll összefüggésben semmilyen konkrét eseménnyel, akkor valószínű, hogy a nyaki gerinc degeneratív elváltozása áll a háttérben. Ilyen megbetegedés lehet a nyaki porckorongsérv, a nyaki spondylosis és discopathia, a degeneratív nyaki kisízületi betegség (ostheoarthritis), illetve olyan ritkább betegségek, mint a tumor és bizonyos fertőzések. Előfordulhat, hogy egyéb betegségek kezelésére rendelt gyógyszerek okoznak kényszertartást és nyaki merevséget.

A nyaki merevség és fájdalom gyakran pár nap, egy hét alatt rendeződik, ilyenkor szükség lehet gyulladáscsökkentő és izomlazító gyógyszerek szedésére, esetleg helyileg alkalmazható borogatásokra, kenőcsökre. Ha a panaszok tartósan, több hétig is fennállnak, főleg, ha gyógyszeres kezelés ellenére perzisztálnak (továbbra is fennállnak) a panaszok; akkor szükség lehet célzott képalkotó, laborvizsgálatok és szakorvosi vizsgálat végzésére. Amennyiben a nyaki fájdalom és merevség hátterében degeneratív okok állnak, helyileg alkalmazott szteroidinjekciós infiltráció, esetleg infúziós kezelés és óvatos kimozgatás segíthet. A panaszok kiújulásának megelőzésére fizioterápia alkalmazása, gyógymasszázskezelés és gyógytorna ajánlatos. Emellett a kiváltó, provokáló tényezők csökkentése, rossz testhelyzet kerülése és megfelelő izomerősító torna végzése ajánlott.

Számos olyan kórkép is okozhat nyaki fájdalmat, mely valójában nem mozgásszervi eredetű betegség:

• Övsömör (herpes zoster) kifejezett égő fájdalmat okozhat, majd később nyilvánvalóvá válik a fájdalom eredete a hólyagos bőrtünetek megjelenésével.
• Anginás (koszorúsér-eredetű) mellkasi fájdalom, szívinfarktus is okozhat oldalsó, elülső nyaki fájdalmat.
• A nyaki nyirokcsomók gyulladása főként gyermekekben fordul elő vírusfertőzés, torokfájás kapcsán. A tapintható fájdalmas nyirokcsomók, esetleg a nyak kényszertartása jellemző.
• A garat hátsó fala mögött kialakuló tályogos folyamat is kifejezett nyaki fájdalmat provokál. Ilyenkor a torok duzzanata, a láz és a laboreltérések igazítanak útba.

Nyaki zsibbadás

A zsibbadás a tapintásérzés ideiglenes elvesztése vagy csökkenése. A zsibbadás oka leggyakrabban az illető testrészt ellátó idegek "összenyomódása", sérülése vagy roncsolódása. Zsibbadásos panaszok akkor is jelentkezhetnek, ha nem jut elegendő vér az adott testrészhez. Az is előfordulhat, hogy az idegi ok mellett egyidejűleg vérellátási elégtelenség is fennáll.

A zsibbadás az esetek jelentős részében spontán oldódik, de a hosszabb időn keresztül fennálló, rendszeresen visszatérő és napi tevékenységeket is akadályozó zsibbadással mindenképpen orvoshoz kell fordulni, hiszen ez a panasz súlyos, krónikus betegség tünete is lehet.

Zsibbadást okozhat többek között hosszabb ideig gyakorolt kényelmetlen testhelyzet, hideghatás, a kéz vagy az ujjak sérülése, fáradtság, B₁₂- és magnéziumhiány. Egyes krónikus betegségek közül leggyakrabban a cukorbetegséghez, sclerosis multiplexhez és pajzsmirigy-alulműködéshez társulhat. Bal felső végtagba sugárzó zsibbadást okozhat a szívinfarktus. Emellett felső és alsó végtagi alagút szindrómák, vagy degeneratív gerincbetegségek (spondylosis, discopathia, gerincsérv) is okozhatnak zsibbadásos panaszokat, ha a gerincvelői kilépő ideggyököket nyomás alá helyezik.

Gyakran számolnak be végtagzsibbadásról a dohányos és a rendszeresen alkoholt fogyasztó betegek.

A zsibbadó terület meleg vizes borogatása serkenti a vérkeringést, segít ellazítani a spasztikus izomzatot. A zsibbadt testrész masszírozásával is javítható a vérkeringés, emellett az idegvégződéseket is stimulálja és az izmokat is lazítja. Az érintett terület lassú mozgatása is javítja a tüneteket. Emellett B-vitamin- és magnéziumpótlás bevezetése is jótékony hatású lehet.

Amennyiben a zsibbadás hosszabb ideig fennáll, és az alkalmazott kezelések ellenére nem javul, úgy neurológiai szakvizsgálat válhat szükségessé. Amennyiben egyéb betegség igazolódik a panaszok hátterében, úgy az alapbetegség kezelésétől várható a zsibbadás javulása. Mozgásszervi betegség okozta zsibbadás esetén gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelések igénybe vétele segíthet.

Mi a teendő nyaki fájdalom, merevség, zsibbadás megelőzése érdekében?

Fontos a rendszeres torna. Munka közben is szakítson időt egy kis tornára, mellyel könnyen átmozgathatja a nyaki izomzatot.

Legjobbak a nyújtó gyakorlatok; ezeket akár ülve is könnyen elvégezheti. A görcsök oldásában ezenkívül a masszázs is segíthet.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szamosi Szilvia, reumatológus és Dr. Bálint Anita, reumatológus