Forradalmi műtéttel tízezer epilepsziásért

Agyi pacemaker beültetésével csökkenthető az epilepsziások rohama egy új sebészeti eljárás szerint, melyet a világon az elsők között a Pécsi Tudományegyetem idegsebészei alkalmaztak.

A mély agyi stimulációs eszköz új terápiás lehetőséget jelenthet elviekben a megközelítőleg 60 000 magyarországi epilepsziás beteg jelentős részének. Annak jártunk utána, hogy ki és milyen feltétellel juthat a jövőben ehhez az eszközhöz, és ezzel mennyiben javulhat a beteg életminősége.

Hogyan működik az új eszköz?

„A csúcstechnológia előnye, hogy minimálisan invazív műtét és nem kell az agyat roncsolni hozzá”– mondta el Dr. Balás István, a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikájának docense.

„A beültetett eszköz valóban úgy működik, mint egy pacemaker, folyamatos elektromos stimulálással látja el az idegeken keresztül az agyat. A néhány órás műtét néhány cm-es metszést igényel, nem roncsol, csak az agyi működésben hoz változást. A pacemaker és az akkumulátor maga az agyon kívül helyezkedik el, a bőr alatt, de az elektróda, amit a csúcstechnika segítségével tizedmilliméter pontossággal juttatunk be, az agyban helyezkedik majd el. Természetesen számos kísérlet és kutatás előzte meg az eljárás alkalmazását, mire 2010 végén elfogadta az unió a hatékonyságát” – mesélte Dr. Balás István.

Gyógyszeres kezelés, majd rezekciós eljárás, végül DBS

Magyarországon egy epilepsziás ember ma éppen olyan korszerű diagnosztikai kivizsgálásban és megfelelő terápiás kezelésben részesülhet, mint bármely fejlett nyugati országban élő társa, ennek ellenére a magyar betegek társadalmi helyzete az előítéletek miatt sokkal rosszabb. Az érintettek 70-80 százaléka gyógyszerekkel tünetmentesen kezelhető.

Magyarországon körülbelül a 60 ezer epilepsziás betegek négyötöde jól reagál a gyógyszeres terápiára. A többieknek más, például hagyományos műtéti megoldásra van szüksége, ilyet eddig is végeztek hazánkban Pécsett és Budapesten. A rezekciós eljárással, a rohamot okozó agyterület kijelölésével és kimetszésével, 70-75 százalékosan rohammentessé tehetők a betegek, s bár a műtétet a társadalombiztosítás finanszírozza, ritkábban kerül rá sor, mint lehetne.

A harmadik csoportba tartozik több mint 10 ezer beteg, akiknél egyik terápiás út sem járható, így az ő esetükben óriási lehetőség a világújdonságnak tekinthető neuromodulációs eljárás.

Az amerikai cég által kifejlesztett mély agyi stimuláció (Medtronic Mély Agyi Stimuláció (DBS) Terápia Epilepsziára), epilepsziás terápiáját húsz európai klinikai központban, köztük Pécsett kezdték meg szinte egy időben. A DBS-t elsőként a Parkison-kórral kapcsolatos mozgásszervi rendellenességek esetében alkalmazták sikerrel.

Az új eljárás jelentősen csökkenti a görcsrohamok gyakoriságát – beleértve a legsúlyosabb rohamokat is – a gyógyszeres kezelésnek ellenálló, részleges görcsrohamokkal járó epilepsziában szenvedő felnőttek esetében. Az epilepszia kezelésében a görcsrohamok megszüntetése mellett fontos kérdés, hogy a kezelés pozitív hatást fejtsen ki a beteg munkaképességére annak érdekében, hogy a beteg munkát vállalhasson, tanulhasson, továbbá lényeges, hogy a kezelés milyen hatással van a beteg fizikai és mentális funkcióira, viselkedésére, illetve a beteg és környezete életminőségére.

Rohammentesség és enyhe mellékhatások a műtét után

„A beültetés után a szerkezetet nem aktiváljuk azonnal, kb. két héttel később hívjuk vissza a beteget, és csak ha szükség van rá, akkor indítjuk be a szerkezetet, mert az is előfordulhat, hogy a bevezetéssel magával már csökken a rohamok száma. Ha az aktiválás megtörténik, a rohamok száma az eddigi visszajelzések szerint nullára csökken” – hangsúlyozta a friss műtéteket Pécsett elvégző doktor.

Egy tanulmány szerint a DBS terápiának köszönhetően 56 százalékkal csökkent a rohamok száma két év elteltével, a betegek 13 százaléka fél évig, vagy annál tovább tünetmentes volt. Egy évvel a kezelés után a betegek arról számoltak be, hogy a rohamok kevésbé intenzívek és javult az életminőségük, melynek köszönhetően sokkal könnyebben együtt tudnak élni az epilepsziával és sokkal függetlenebbnek érzik magukat.

A DBS mellékhatásai nem állandóak és általában idővel teljesen megszűnnek. A leggyakoribb mellékhatás a végtagbizsergés (parasztézia), mely a beültetésen átesett betegek 18%-át érintette, de mindezt a stimulátor újraprogramozásával megszűntették.

Hány fő és mennyiért juthat hozzá ehhez a műtéthez?

„A PTE Idegsebészeti Klinikájának éves, zárt kerete van az ún. neuro-pacemaker program megvalósítására, azaz a már fent említett mélyagyi műtétek elvégzésére. Ebbe a programba illeszkedik az új indikáció, így regionális ellátási kötelezettség alapján várjuk a betegeket, a harmadikat éppen áprilisban” – nyilatkozta Dr. Balás István.

Az implantátum ára többmilliós nagyságrendű, a beavatkozás költségei betegenként változóak, így konkrét összeget nem tud mondani a műtétet végző pécsi orvos. Ugyanakkor ő maga is jelezte, mivel az országban egyelőre csak Pécsett végeznek ilyen műtétet az epilepsziások kezelésére, ezért felvetődik az országos ellátási kötelezettség igénye is. Pécsre külföldi pácienseket is várnak, akik után a saját biztosítójuk finanszírozza a beavatkozást. A hazai TB egyelőre nem támogatja az új eljárást (ne feledjük, a rezekciós műtétet és számos gyógyszert igen!), bár ennek a helyzetnek a megoldására a hamarosan megnövekedő igények miatt szükséges lesz egyeztetni a döntéshozóknak.

A fix pécsi büdzsébe azoknak van a legjobb esélye bekerülni, akik a legtöbbet nyerhetik a rohammentességgel, akiknek ezzel megnyílhat az út a munka, a továbbtanulás, a gyereknevelés, akár a jogosítvány megszerzése felé. Mindebből következik, hogy a tízezer potenciális páciensből egyelőre csupán néhányat kezelnek majd évente DBS terápiával.

(WEBBeteg - Abonyi Anita)