Ezek lehetnek a remegés okai
A remegés oka ártalmatlan is lehet, de a legkülönbözőbb betegségek kísérő tüneteként is felléphet.
Leggyakrabban az úgynevezett fiziológiás remegés fordul elő, ami fájdalom kísérője lehet, de a remegést bizonyos gyógyszerek (pl. antidepresszánsok) szedése, kávé vagy alkohol túlzott mértékű fogyasztása, a félelem, a stressz, a hideg vagy az izmok túlterhelése, fáradtság is kiválthatja.
Az említetteken kívül a remegés okai a következők lehetnek:
- alkohol-, drog- vagy gyógyszermegvonás,
- mérgezés,
- anyagcsere betegségek,
- a máj működésének leállása,
- pajzsmirigy-túlműködés (hipertireózis),
- pszichés betegségek, mint például pánikroham,
- a perifériás idegrendszer megbetegedései, melyek gyakran más betegségek, például diabétesz mellitusz következményei,
- epilepszia,
- Parkinson-kór,
- stroke,
- szklerózis multiplex,
- egyéb központi idegrendszeri folyamatok.
Feladatspecifikus tremor (remegés) akkor fordul elő, ha valamilyen erősen specializált motoros igénybevétel a koordinációs képesség határát eléri.
A remegés egyik másik típusa az úgynevezett esszenciális tremor, melynek okai még nem tisztázottak, azonban feltehetően öröklődik. Az esszenciális tremor izoláltan lép fel, és nem betegség tüneteként. Kisagyi funkciók zavara miatt alakulhat ki.
Ritkán fordul elő a primer ortosztatikus tremor, ami az agytörzs hibás működésének következtében alakulhat ki.
A szemhéj remegése |
A szemhéj remegése kellemetlen tünet, mely mögött általában kimerültség, stressz, vagy a szem megerőltetése áll. Előfordulhat, hogy neurológiai betegség áll a háttérben, ekkor orvosi kezelésre lehet szükség. Az alsó szemhéj remegése sokszor csak a fáradtság jele, de előfordulhat, hogy neurológiai problémák állnak a háttértben. Ebben az esetben is orvosi kivizsgálás indokolt. Bővebben a szemhéjremegésről |
Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; Onmeda.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos