Az epilepsziás roham mechanizmusának rejtélye megoldódott
megjelent:
Amerikai tudósok vasárnap bejelentették, hogy fényt derítettek az epilepsziás roham évtizedes rejtélyének egy kulcselemére. A felfedezésből idővel akár gyógyszer is születhet.
Kísérletek már a 20. század végén kimutatták, hogy ha epilepsziás roham közben a pácienssel széndioxidot lélegeztetnek be, akkor megszűnik a görcs. De a működési mechanizmust homály fedte.
A hiányzó láncszemet most megtalálták az Iowai Egyetem és egy iowai kórház kutatói genetikailag módosított egereken végzett kísérletekben. Kiderült, hogy az agysejtek felszínén az úgy nevezett ASIC1a csatornák játsszák a kulcssszerepet. Ezek a csatornák savas környezetben megnyílnak, és töltött atomokat, vagyis ionokat engednek be. Ez pedig aktiválja azokat az agysejteket, amelyek leállítják a rohamot.
A kísérletben olyan vegyszert adtak be egereknek, amely rágcsálóknál görcsöt vált ki. Az egerek egy része normális volt, más részük úgy volt genetikailag módosítva, hogy agysejtjeik felszínén hiányzott az ASIC1a csatorna. Az ASIC1a csatornával rendelkező egereknél széndioxid belélegzésére megszűntek a rohamok. Viszont az ASIC1a csatornától megfosztott egereknél a görcsök megmaradtak, és tovább tartottak, sőt hevesebbek voltak a szokásosnál.
A kutatók megállapították, hogy az ASIC1a csatornának a roham kiváltásában nincs szerepe, viszont a roham lefolyását és leállását befolyásolja, amint csökken az agy PH-értéke, vagyis savasabbá válik a környezet.
A felfedezés felveti azt a gondolatot, hogy emberek epilepsziás rohamánál is az ASIC1a csatornát kellene gyógyszeresen aktiválni. A kutatók azonban felhívják a figyelmet, hogy a teória alátámasztásához még nagyon sok munkát kell végezni.
Az epilepszia az agy elektromos tevékenységének zavara. A különböző ideggócokban zajló hibás kisülések más és más tünetegyütteseket produkálnak. A köztudatban az a legismertebb epilepsziás roham, amelyben az összes izom megfeszül, majd rángásokba kezd, és a betegnek a fokozott nyálelválasztás miatt habos a szája. Ritkán az ilyen rohamok a légzés leállásához vezethetnek.
A kutatók beszámolója a Nature Neuroscience című szakfolyóirat legújabb számában jelenik meg.
