Mitől alakulhat ki bőr-érzékelészavar?

Dr. Kerekes Éva
szerző: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus - WEBBeteg
frissítve:

Normálisan az ember érzi a tapintást, a hőt, a nyomást és a fizikai behatás által kiváltott fájdalmakat. Mitől jelentkezhet bőr-érzékelészavar?

Nemcsak akkor érzékelünk valamit, ha fizikai behatás ér minket, hanem belső szerveink működése vagy betegsége kapcsán is jelentkezhetnek különböző érzészavarok, elsősorban a fájdalom.

A fájdalom erősségében az enyhe zsibbadástól az elviselhetetlen fájdalomig terjedhet. A zsibbadásnak többféle változata van. A normális zsibbadás egy bizsergő érzés, amit akkor tapasztalunk, ha tartósan ülünk valamelyik lábunkon. Jellemzően áramütésszerű zsibbadást tapasztalunk, ha megütjük a könyökünket azon a helyen, ahol az egyik idegköteg felületesen fut.

Ez a cikk is érdekelheti A végtagzsibbadás lehetséges okai

De vannak olyan esetek is, amikor a zsibbadás kóros folyamat tünete lehet. A zsibbadás mértéke lehet különböző, az alig zavaró enyhe zsibbadástól a kifejezett égető jellegű paresthesiáig, ami jelentősen rontja az életminőségét. A paresthesiák (= paraesthesia = paresztézia = bőr-érzékelésizavarok) az érzészavarokhoz tartoznak.

Milyen betegségek esetén alakulhat ki bőr-érzékelésizavar?

Porckorongsérv

A zsibbadás gyakran a fájdalom előjele. Ennek tipikus példája a porckorongsérv. A betegség elején a kicsúszott porckorong csak eléri a végtagba kimenő gyököket. Ilyenkor a zsibbadás körülírt, pontos, lokalizáló. A beteg egy ujjal pontosan meg tudja mutatni, hol zsibbad, és a beteget vizsgáló neurológus a zsibbadás helyéről CT és MR nélkül is pontosan meg tudja mondani, hogy melyik porckorong beteg.

A panasz pihenéstől enyhülhet, de izomlazítók és B-vitaminok is segíthetnek. Ha a porckorong tovább csúszik, fájdalom is jelentkezhet a zsibbadás helyén.

Nyaki porckorongbetegség

Gyakran megijednek a betegek, mikor a bal karjukba kisugárzó zsibbadást tapasztalnak. Ennek oka legtöbbször nyaki porckorong betegség. Ilyenkor a paresthesia általában alváshoz kötődik, állandó, gyakran a 4-5 ujjakba sugárzik ki. Nem kíséri egyéb panasz, rossz közérzet. A mozgás, masszázs sokszor segít. Nem veszélyes betegség, nem igényel sürgősségi ellátást, de gyakran zavaró. Érdemes felkeresni a háziorvost, ha a zsibbadás befolyásolja az életminőségünket.

Szívinfarktus

Szívinfarktus esetében is előfordul, hogy a bal kar zsibbad, de ilyenkor a beteg igen rosszul érzi magát, tipikusan szegycsont mögötti erős, görcsös rohamszerű fájdalom kíséri, gyakran fullad. Minden minimális mozgás tovább rontja a beteg állapotát, ezért mozdulatlan, nem beszél.

Neuropátia

Paresthesiákról legtöbbször a neuropátiák kapcsán beszélünk, mert ezek igen sok szenvedést, és ennek talaján depressziót okoznak. Általában az alsó végtagok nagyon kellemetlen, főleg éjszakai zsibbadásával kezdődik, majd égető, elviselhetetlen fájdalom jelentkezik, amit jelentősen fokoz az érintés, ezért a beteg még a takarót sem tűri magán, és gyakran a ruházattól is szenved. Ez a paraesthesia cukor-, vese- és daganatos betegségeknél, alkoholfüggőknél jelentkezik. A cukorbetegek neuropátiás fájdalmas zsibbadása együtt jár a felületes érzések kiesésével, a láb keringésének elégtelenségével, az érszűkülettel. És bár a beteg különböző nagyon kellemetlen fonák érzést érez, ennek ellenére nem érzi az esetleges sérüléseket, és a láb rossz keringése miatt a sebek gyógyulási hajlama elégtelen, ezért kialakul a diabetikus láb: fekélyek jelentkeznek, végül a diabetikus lábat vérmérgezés veszélye miatt amputálni kell.

A neuropátiás eredetű paraesthesia és fájdalom kezelésére speciális gyógyszerek léteznek, ezért neurológiai vizsgálat javasolt.

Ez a cikk is érdekelheti Diabéteszes láb: Nyári veszélyek

Alagút szindróma

Szintén nagyon kellemetlen a zsibbadás az úgynevezett alagút szindrómákban. Ez a betegség leggyakrabban a nőknél jelentkezik a változás korában, néha a terhesség alatt. A hormonális változások miatt megváltozik a kötőszövet rugalmassága. Az idegek szervezetünkben csonttal, ínnal, izommal körülvett csatornákban futnak. Ezeket nevezzük alagútnak.

A fent említett okok miatt az alagútban a kézbe, ritkábban a lábba futó idegek nyomás alá kerülnek, alagút szindróma alakul ki.

A leggyakoribb alagút szindróma a carpalis alagút szindróma, amit a kéztőcsontok és a kéztőcsontokat áthidaló inas szalag által előidézett úgynevezett medianus ideg károsodása jellemez. Ilyenkor nagyon kellemetlen éjszakai paresthesia ébreszti fel a beteget, és nem hagyja aludni. A carpalis alagút szindróma egy része konzervatívan is kezelhető, de gyakran csak a műtéti megoldás után tudja a beteg zavartalanul átaludni az éjszakát.

A paresthesiák okai és kezelésmódjaik tehát különbözőek, érdemes neurológiai kivizsgálást kezdeményezni a mielőbbi javulás érdekében.

Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus

Cikkajánló

Karácsonyi ételeink
Karácsonyi ételeink

Újragondolva egészségesebb verzióban.

Feledékenység
Feledékenység

Mi okozhatja még demencián kívül?

WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
WEBBeteg - Dr. Bessenyei Mónika, neurológus
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Kerekes Éva

Dr. Kerekes Éva

Gyermekneurológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest