Digitális bennszülöttek - A kisgyerek ismerje a számítógépet, de ne idő előtt!

A számítógépnek soha nem szabad helyettesítenie a 3D-s világot, azaz a képeskönyveket, a meséket, az édesanyát. Be kell látnunk, hogy a modern technika minden szinten jelen van ma már a gyerekek életében is, igen korán megtanulják a különféle okos kütyük használatát, de meg kell találni az egészséges egyensúlyt.

Egy gyerek nem születik számítógépfüggőnek, azzá válik. Prof. Dr. Katona Ferenc, a Szent Margit Kórház Fejlődésneurológiai Osztály főorvosa nyilatkozott a WEBBeteg.hu-nak.

A szülő feladata és felelőssége, hogy mit kínál a számára, milyen mintákat mutat meg neki. Ha azt látja a kisgyerek, hogy az anyukája szabadidejében egy doboz előtt ül, állandóan egy fénylő lapot tart a kezében vagy éppen a füléhez, nagyon hamar kíváncsi lesz rá, amint lehet, megfogja, mert ugye a csöppség a kezével már igen korán felfedezi a világot, hamarabb, mint a lábával. Az agyban úgy rögzül az új ismeretanyag, az új inger, hogy hozzákapcsolódik egy régebbi minta, azaz az édesanya képe a mobillal, a hangja, ahogyan belebeszél a telefonba. Gyakran látunk olyan kisgyereket, aki a mobiltelefon gombját nyomogatja, utánozva a felnőtteket, belegagyog a mikrofonba. Ezek a gyerekek ebbe nőttek bele, őket nevezzük digitális bennszülötteknek.

Az USA Today felmérése szerint a megkérdezett családokban a kisgyerekek több mint 3 százaléka akár hiszik, akár nem, már ötéves korában chatelt, 2 százalékuk pedig ugyanebben a korban rendszeresen játszott a számítógépen. Az is meglepő, hogy nagyon sok 10-14 éves gyerek tagja az egyébként korhatáros közösségi oldalaknak.

Az Agykutatás Hetének egyik programján találkoztunk Prof. Dr. Katona Ferenccel, a Szent Margit Kórház Fejlődésneurológiai Osztály főorvosával, aki elmondta: az informatika korszakában élünk, a gyermekek ebbe a környezetben nőnek fel és ebben fognak élni. A szülők feladata ennek a környezetnek a megismertetése utódaikkal. Nevelés kérdése, milyen részt kap ebben a világban a képeskönyv, a rajzolás, a mese, a játék, illetve a társas viszony. Nem vagyok ellene a számítógépeknek, mert hasznos segédeszközök, de mindennek megvan a maga ideje - mondja a professzor.

A megismerés folyamata

Elengedhetetlen, hogy a kezébe vegye a dolgokat a kisgyerek, megfogja a rajzlapot, a mesekönyvet, rámutasson az ábrákra. Az agy különböző hálózataiban kialakul és rögzül a kéz és az ujjak mozgása, amely hasznos lesz később a számítógépek vagy a mobiltelefonok használatánál is.

A kisgyermek először a számítógép billentyűin tanul meg a jelrendszerekkel bánni. Az alakok és események előhívása ujjaikkal az ok és az okozat előiskolája. Ez azonban még nem a saját igazi kreativitás gyakorlása. A szülők feladata, hogy a képes mesekönyv kézbevétele, a kézzel való rajzolás képessége, a színek és alakok készítése, a kockák összerakása hozzásegítsen a gyerekek önálló kreativitásuk kialakulásához. A részekre bontás és az összeállítás, a hely és a forma, a „hol van” és a „micsoda” folytonos kérdezése, az egész részekké, a részek egésszé válása a csecsemőkortól a felnőttkorig tartó megismerési folyamat.

A szülők sokféle olyan összeállítási, részekre bontási számítógépes játékprogramokat is beszerezhetnek, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyerekek a számítógépen 2 dimenzióban, a játékokkal pedig 3 dimenzióban ismerkedjenek meg. Az agyban fontos hálózatok és pályarendszerek alakulnak ki ehhez a fontos környezetfelderítési működéshez. A szülők ezt támogathatják, de mindennek megvan a maga ideje - hangsúlyozza Katona professzor. Először rajzoljon, tanuljon meg olvasni, írni, fedezze fel ezt a csodálatos világot, majd ezt követően ismerje meg a kicsi a számítógépes 2 dimenziós világot.

Azzal ma már nem foglalkozik a gyerek, hogyan működik a gép, elegendő neki az, hogy ha megnyomja a gombot, bekapcsol a számítógép és előugrik a jól ismert eseményprogram a monitoron.

A laptopok, az okostelefonok, a tabletek segédeszközök, amelyek hasznosak lehetnek a keresett információ felkutatására, a kapcsolatteremtésre, vagy éppen egy fénykép elkészítésére és tárolására, de soha nem helyettesítheti a gyerekkel való játékot és foglalkozást. Amennyiben ezt megértik a szülők, hasznos eszköze lehet a családnak egy-egy infokommunikációs eszköz - tanácsolja Prof. Dr. Katona Ferenc.

Az agynak szüksége van a munkára!

Sok jó számítógépes játék van, a kárt a gyilkolós, lövöldözős játékok elterjedése okozza, mert ez fokozhatja az agressziót. A felépítés, összerakás is izgalmas szórakozás lehet! Vigyázni kell azonban, hogy mindez ne menjen az olvasás rovására, mert olvasás közben is sok minden történik az agyban: a betűk szavakká, majd mondatokká alakulnak, aztán a mondatokból ismert képek vagy fantáziaképek lesznek. A tévében, a DVD-n, a video-megosztón kapott mesék ezt nem tudják, nincs lehetőségük fantáziálni a gyerekeknek, mert gyorsan és készen kapják a képeket. Az agy nyugalomban is folyamatosan működik, szakadatlanul új kapcsolatok létesülnek, nem közömbös, merre irányul az aktivitás.

Tudta? Hatalmas kapacitással rendelkezik az agyunk, amelyben több milliárd idegsejt, azaz neuron van, ezek egyenként több ezer faágszerű kapcsolatot létesítenek a többi idegsejttel, amelyek folyamatosan változnak, megszűnnek, újak jönnek létre.

Kiszáradni a gép előtt?

Gerald Hüther német agykutató és neuropszichológus a GEOkompakt egyik interjújában azt mondta, hogy Dél-kelet Ázsiában történtek olyan esetek, amikor számítógépes játékok mellett haltak éhen és száradtak ki gyerekek. A srácok nem érezték a saját testüket, teljesen a játékkal azonosultak, nem ittak és nem ettek, ez lett a vesztük.

A lányoknál más a helyzet. Ők inkább virtuálisan ismerkednek, chatelnek. Ez egy pótcselekvés náluk, ugyanis ha nem sikerül ismerkedniük a való világban, a virtuális térbe menekülnek, ha itt sem érnek el sikereket, idővel előfordulhat náluk a depresszió. Létező jelenség a Facebook depresszió. Ezek természetesen a legsúlyosabb következmények.

A mértéktelen számítógépezés, azaz a monitor bámulása a retina beszűküléséhez vezethet, és ez bárkit veszélyeztethet, korra való tekintet nélkül, sőt, előrevetíti a keringési zavarokat (például a szív-és érrendszeri betegségek, vérnyomás problémák kialakulását) - közölték a Sydney-i Egyetem Látáskutatási Központjának munkatársai.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)