A hirtelen kialakuló zavartság okai
aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász frissítve:
A hirtelen kialakuló zavartság olyan ijesztő tünet, melyet minden esetben érdemes komolyan venni, és a lehető leggyorsabban felderíteni a lehetséges kiváltó okot. Természetesen nem kell mindig a legrosszabbtól tartani, hiszen olykor banális okozói is lehetnek, mégis - mivel a zavartság mindig a központi idegrendszer érintettségét jelenti - azonnali közbeavatkozást igényel.
Mit nevezünk zavartságnak?
A zavartság jelentkezhet az illető magatartásának, beszédének megváltozásával. Sokan ilyenkor elvesztik térbeli-időbeli orientációs készségüket. Nem tudnak pontosan válaszolni olyan egyszerű kérdésekre, mint például: "Milyen nap van ma?", "Hol vagyunk most?", "Milyen évszak van?".
A beteg beszéde válik összefüggéstelenné válhat, csapong a témák közt, de akár a szavak sorrendiségének vagy az adott mondat értelmének elvesztése is jelentkezhet.
Esetenként olyan mélységű a tudatzavar, hogy a legrégebben rögzült információk (az illető neve, legközelebbi rokonok nevei, születési dátumok) is elvesznek. Ilyenkor joggal feltételezhetjük, hogy a probléma igen nagy.
A zavartság mellé (sokszor csak bizonyos idő elteltével) a háttérben fennálló kórokra jellemző egyéb tünetek is társulnak, például (a teljesség igénye nélkül):
- ideggyógyászati kórképekben bénulás, fejfájás, érzészavarok,
- mérgezéseknél emésztőrendszeri tünetek,
- pszichiátriai kórképeknél agresszió,
- alacsony vércukorszintnél kézremegés, izzadás,
- fertőzéses eredetnél lázas állapot, tarkókötöttség.
Ezek az egyéb panaszok sokat segíthetnek a vizsgáló orvosnak a pontos diagnózis megalkotásának, és ezzel a célzott terápia beállításának folyamatában.
Mérgezések mint a zavartság gyakori okai
Zavartsághoz igen gyakran vezethetnek a különböző mérgezések: vegyi anyagok, alkohol, gombamérgezés, szénmonoxid stb.
Gyógyszermérgezés - Bizonyos gyógyszerek bevétele, kombinációja, túlzásba vitt fogyasztása is okozhat tudatzavart, így érdemes az ezzel kapcsolatos óvintézkedéseket is megtenni. Az orvos munkáját és a sikeres ellátást nagymértékben segíti a beteg környezetének átvizsgálása, információgyűjtés a szedett készítményekkel kapcsolatban.
Túlzásba vitt alkoholfogyasztás esetén viszonylag egyszerű a kórisme, hiszen az alkoholszag és a környezet sokat segíthet. Vigyázat! Laikusok az eszméletlen cukorbetegből áradó acetonos szaggal könnyen összekeverhetik az alkoholszagot!
A különféle mérgező ragasztóanyagok, szén-monoxid vagy szén-dioxid belélegzése vezethet zavartsághoz, így a tünet észlelése esetén - hacsak az teljességgel nem kizárható - mindenképpen érdemes alaposan átszellőztetni a helyiséget.
Az alkoholmegvonásos szindróma (delírium tremes) a hosszú idejű és túlzott mértékű alkoholfogyasztás hirtelen abbahagyása vagy jelentős csökkentése után alakul ki az alkoholbetegek kb. 15 százalékában. Tünetei igen változatosak lehetnek: zavartság, görcsrohamok, alvászavar, magas vérnyomás és pulzus, láz, nyugtalanság, hallucináció, érzékcsalódások, gondolkodászavar, durva hullámú végtagremegés. A megvonási tünetek rendszerint 12-48 órával az alkoholfogyasztás abbahagyása után kezdődnek, a delíriumora jellemző tünetcsoport többnyire 3-8 nappal az ivás abbahagyását követően lép fel. Súlyossága különböző lehet, akár intenzív oszátlyos kezelés is szükségessé válhat.
Fontos Elsősegély mérgezések esetén
Neurológiai kórképek
A hirtelen kialakuló zavartság hátterében igen sok esetben a központi idegrendszer valamilyen okból megváltozott működése, működési zavara áll. Az ideggyógyászati eredetű zavar mellé szinte minden esetben egyéb, súlyos idegrendszeri tünetek (bénulás, érzészavar, fejfájás, szédülés stb.) is társulnak, amelyek elősegíthetik a mihamarabbi diagnózis felállítását.
Stroke vagy átmeneti agyi keringészavar (TIA) - A stroke tipikus jele a zavartság, memóriavesztés, amelyhez erős fejfájás és tipikus tünetként az arc és a végtagok egy oldalon kialakuló gyengesége vagy bénulása is társul. Stroke gyanúja esetén azonnal hívjon mentőt!
Koponyaűri nyomásfokózódással járó kórképek: a zárt koponyatérben bármilyen „oda nem illő” térfoglalás (vérzés pl. agyi aneurizma miatt, vagy agydaganat) az agyállományra nyomást gyakorol, ami hirtelen jelentkező neurológiai tüneteket okoz. A tünetekből egyes esetekben következtetni lehet a térfoglalás helyére.
Aurás migrén - A migrénben szenvedők jól tudják, hogy a fejfájásos rosszullétet megelőzheti egy változó ideig tartó úgynevezett migrénes aura, amely súlyosabb formájában neurológiai góctünetekkel, köztük akár enyhébb zavartsággal is járhat. Azonban a migrénes aura keretein belül fellépő zavartság magától szűnik, maximum 1 óra alatt.
Napszúrás - Zavartsághoz vezethet a fejet ért hőártalom, a napszúrás. Napszúrás során a fejet közvetlenül érő hőártalom ingerli az agyhártyát, mely nyomást fejt ki a környezetére, és ez vezet az ideggyógyászati tünetek kialakulásához.
Demencia - A zavartság jelentkezhet a hosszabb ideje fennálló, folyamatosan előrehaladó demencia hirtelen megnyilvánulásaként is. Időskori demencia, Alzhemer-kór vagy Parkinson-kór esetén a beteg állapota időnként váratlanul rosszabbodik. A megszokott napiritmus, környezet változása elég ahhoz, hogy a demens betegek zavarttá váljanak, különösen az éjjeli órákban.
Epilepsziás roham - Az epilepsziában szenvedő betegek epilepsziás roham megszűnését követően hosszabb-rövidebb ideig zavartak lehetnek. Nem árt azt sem tudni, hogy a roham nem minden esetben a klasszikus „rángógörcs”.
Agyrázkódás - Az agy fizikai sérülései (agyrázkódás) is előidézhetnek zavart állapotot. A sérülések az agyszövetre és annak vérellátására kifejtett hatása révén idézi elő a tüneteket.
Belgyógyászati okok a zavartság hátterében
Kiszáradás vagy vízmérgezés - Számos belgyógyászati jellegű megbetegedés vezethet átmeneti vagy éppen tartós zavartság kialakulásához. Ezek közül is messze a leggyakoribb a különféle okokból (pl. hányás, hasmenés, vesebetegség, elégtelen folyadékpótlás) kialakuló folyadék-elektrolit háztartási zavar. Elsősorban a dehidratáció (kiszáradás) okoz viszonylag hamar központi idegrendszeri tüneteket, köztük tudatzavart. Nagyfokú izzadás esetén fordul elő az ionszintek (Na, K, Ca) jelentős csökkenése, amikor a fokozott vízpótlás nem társul az elvesztett ásványi anyagok pótlásával. Ennek a vízmérgezésnek is nevezett állapotnak a tünete lehet a zavartság. Fontos hangsúlyozni, hogy az ionkorrekció csak lassan történhet!
Hipoglikémia vagy hiperglikémia - Viszonylag gyakori ok lehet cukorbetegeknél a vércukorszint leesése (hipoglikémia), amely szintén rövid idő alatt okozhat jellegzetes tüneteket: verejtékezést, szédülést, kézremegést, akár zavartságot is. A hiperglikémia, azaz túlzott magas vércukorszint - ami a szervezet sav-bázis anyagcsere kisiklásához, diabéteszes ketoacidózishoz vezet - szintén járhat hirtelen megváltozó tudatállapottal.
Szepszis - Főként legyengült immunrendszerű, idős betegeknél lehet komoly, életveszélyes kockázati tényező a szepszis. A szepszist (vérmérgezés, septicaemia) leggyakrabban a véráramba kerülő kórokozó (baktérium, vírus stb.) váltja ki, a szervezet egészét érintő gyulladást és véralvadási zavart okozva. A súlyos vérmérgezés esetén jellemző tünet a zavartság, amit kísérhet láz, hidegrázás, szapora légzés, alacsony vérnyomás, továbbá a gyulladást jelző laborértékek megemelkedése.
Méregtelenítő szervek elégtelensége - A súlyosan előrehaladott, végstádiumú máj- és vesebetegségek esetén a szervezetben felhalmozódó méreganyagok, habár hosszú idő elteltével, de okozhatnak hirtelen jelentkező zavartságot.
Egyéb betegségek
A zavartság természetesen több, pszichiátriai jellegű kórkép (skizofrénia, bipoláris zavar) velejárója lehet. Amennyiben a zavartság hátterében az alapos kivizsgálás során szervi eltérést nem találnak, mindenképpen pszichiátriai szakvizsgálat szükséges.
A ritkább okok közt például a központi idegrendszert támadó autoimmun kórképek (pl. SLE) akut fellángolásai is a hirtelen kialakuló zavartság okai lehetnek.
Mit tegyünk zavartság esetén?
Látható tehát, hogy a zavartság hátterében számos, akár igen súlyos betegség bújhat meg, ezért az ezzel a tünettel rendelkező családtagunk, ismerősünk, barátunk, vagy éppen az utcán heverő vadidegen azonnali orvosi kivizsgálást és ellátást igényel. Gyorsaságunkon emberéletek, sorsok múlhatnak!
Amit tehetünk, hogy a zavartan viselkedő személy mellett maradunk, amíg az egészségügyi személyzet meg nem érkezik. Mondjuk el a kiérkező orvosnak, hogy mikor kezdődött a zavartság, megelőzte-e valamilyen egyéb panasz, van-e tudomásunk ismert betegségről. Stroke gyanú esetén kérjük meg az illetőt három egyszerű dologra: emelje feje fölé a karjai, beszéljen és mosolyogjon. Ezzel a beszédértés, maga a beszéd, az arc és a végtagok közötti asszimetria is.
Fontos lehet a zavart beteg nyugtatása, pszichés vezetése is. Gyakran tapasztalható, hogy míg ismerős jelenlétében irányítható, idegen emberek hatására agresszívvé válhat.
A vizsgálatot végző orvos első lépésként mindig fontos az alap vitális paramétereket ellenőrzi, mint pl. a vérnyomás, vércukor- és véroxigénszint mérése. A háziorvosi rendelőkben, mentőben és már egyre több háztartásban elérhetőek az ehhez szükséges készülékek. Kórházba érkezésig érdemes infúzió bekötése, ha erre lehetőség van. Ezt követően több vizsgálat és az okoknak megfelelő specifikus kezelés szükséges.
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Lesznyák Judit
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
