A szédülés kivizsgálási módszerei

A szédülésnek számtalan oka lehet, nem mindig jelent betegséget, és a teendők is nagyon eltérnek a beteg életkorától, betegségeitől függően. A szédülés kivizsgálásának menete függ attól, hogy a szédülés hevenyen vagy fokozatosan alakult ki, valamint hogy forgó jellegű-e vagy iránytalan.

A szédülés oka lehet centrális (az agy betegsége), vagy perifériás (a belső fülben elhelyezkedő egyensúlyszerv vagy a nyaki gerinc megbetegedése), és állhat belgyógyászati betegség is mögötte.

A fiatal korban hevenyen kialakult, forgó jellegű, hányással kísért szédülés mögött egyáltalán nem mindig áll súlyos betegség, de ennek ellenére orvosi kivizsgálása indokolt, bár fiatal beteg esetében nem kell azonnal mentőt hívni. Idősebb kórban gyakoribb a kezelést igénylő agyi betegség a szédülés mögött, illetve gyakran kell gondolni a szedett gyógyszerek mellékhatásaira és interakcióikra.

A háziorvos megméri a beteg vérnyomását, megvizsgálja a beteget és EKG-t készít, és ennek alapján biztonsággal eldönthető, hogy sürgősen kórházba kell-e küldeni a beteget, mert szédülését életveszélyes betegség okozza, vagy ambuláns betegként vizsgálható tovább. Utóbbi esetben vérvételt történik, és a tünetektől függően neurológushoz, belgyógyászhoz vagy fül-orr-gégészhez kér a háziorvos időpontot.

Mikor a laboreredmény megérkezik, kiderül, nem vérszegény-e a beteg (ha igen, sürgős belgyógyászati kivizsgálásra utalják be a beteget a vérszegénység oki tisztázása céljából), nem magas-e a vércukor és kolszterin és nincs-e egyéb szédülést okozó súlyos betegsége a betegnek.

Ha belgyógyászati betegség a beteg státusza és laborleletei alapján kizárható a szédülés okaként, és a szédülés nem múlt el, a tünetek alapján neurológushoz vagy fülészhez irányítják a beteget.

A neurológus a vizsgálat alapján előzetesen véleményt alkot arról, hogy az agy betegsége okozhatja-e a szédülését. Ha erre van gyanú, koponya CT vagy MR, a nyaki erek doppler vizsgálata, esetleg EEG és kiváltott válaszok (AEP, VEP), nyaki gerinc RTG és MR történnek. Ritka esetben további neurológiai kivizsgálás indokolt (agyvíz vizsgálat), ezért neurológiai osztályos felvételre jegyzik elő a beteget.

Ha inkább belső fül eredetű szédülésre gyanakodik a háziorvos, akkor fül-orr-gégészeti kivizsgálásra irányítja a beteget. Itt mindig megtörténik a hallásvizsgálat, és indokolt esetben a vestibularis vizsgálat is, így meg lehet ítélni, be van-e gyulladva a fülben a hallóideg és a vele együtt haladó vestibularis ideg.

Időközben azért a beteg kap tüneti szédüléscsökkentő gyógyszereket, ezek igen hatékonyak.

Diagnosztika

• Diagnosztikai módszerek - CT
• Diagnosztikai módszerek - MR
• Diagnosztikai módszerek - Doppler-vizsgálat

Kapcsolódó A szédülés kezelése

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus