Az emlékezetvesztés (amnézia) tünetei és okai

Az amnézia emlékezetkiesést jelent, amikor a beteg elméje ép, nincsenek memóriazavarai, ugyanakkor valamilyen oknál fogva képtelen a közeli vagy távoli tapasztalatait felidézni. Mi okozhat emlékezetkiesést, és mit lehet tenni?

Két csoportra oszthatjuk az amnéziákat

Szervi eredetű amnéziáról beszélünk, amikor az agy működészavara okozza a „filmszakadást”. Ennek kiváltó oka lehet valamilyen agysérülés, vagy herpeszvírus által okozott agyvelőgyulladás, átmeneti agyi keringészavar, szívbetegség-eredetű átmeneti összeomlása az agyi keringésnek, alkohol- és/vagy drogfogyasztás, illetve más mérgező anyagok fogyasztása olyan adagban, ami agykárosodást okoz.

Pszichés eredetű amnéziára (disszociatív amnézia), amikor nem az emlékezetbe való bevésés vagy tárolás folyamata sérül, mint az organikus eredetű amnéziánál, hanem az emlékek előhívásának átmeneti károsodásáról van szó. Ebben az esetben az amnézia nem kötődik sérüléshez, mérgezéshez, keringési zavarhoz, viszont fontos eseményekhez kapcsolódó emlékek vesznek el, melyek túl jelentősek ahhoz, hogy feledékenységre vagy fáradtságra fogjuk. A pszichés eredetű amnézia középpontjában rendszerint valamilyen váratlan, traumatizáló esemény áll, mint például egy baleset, haláleset vagy szakítás. Az emlékezetvesztés ilyen formája általában részleges és szelektív. A beteg számára a tünetek klinikailag jelentős szenvedést és szociális vagy munkahelyi életminőség-romlást is okozhatnak.

Eltérő lehet, hogy pontosan mire nem emlékszik a beteg

A szervi eredetű amnéziával kezelt betegek egy része úgynevezett retrográd amnéziában szenved, azaz nem emlékeznek a károsodás előtti eseményekre. Tesztek elvégzése kapcsán jól teljesítenek a rövid távú memóriát vizsgáló kérdésekben, de nem emlékeznek egy bizonyos napra vagy annak szakaszaira. A retrográd amnézia néhány héttől legfeljebb 1-2 évnyi időtartamig terjedhet.

Az emlékezetvesztés másik típusáról, az úgynevezett anterográd amnéziáról akkor beszélünk, amikor a beteg nem tudja megjegyezni, ami az utolsó 30 percben történt. Bár ismételni tud, de tanulni nem képes, tehát a rövidtávú memóriája sérült. Az anterográd amnézia jellemző például a rendszeres alkoholfogyasztás által előidézett Korsakow-szindromára, de előfordul koponyasérüléseknél is. Az anterográd amnézia időtartamának prognosztikai jelentősége van: a több napra kiterjedő amnéziás időszak ebben a típusban rendszerint maradandó károsodásra utal. Súlyos esetben a traumát követő rövid időszakra végleges emlékezetkiesés is visszamaradhat.

Egy-egy betegnél egyszerre úgy anterográd, mint retrográd amnézia is kialakulhat. A tranziens globális amnéziában néhány percre vagy órára retrográd és anterográd emlékezetzavar alakul ki, mely során a betegek megélik az összes emlékük hirtelen elvesztését, beleértve személyes adataikat is. Az amnézia rendeződése náluk legtöbbször tökéletes, viszont néha a beteg az amnézia alatti időszakra nem tud visszaemlékezni.

Hogyan kezelhető az amnéziás beteg?

A szervi eredetű amnézia kezelése értelemszerűen az alapbetegség kezelése. Koponyasérülés esetében ágynyugalom, valamint az agysejtek túlélését elősegítő gyógyszerek alkalmazása jöhet szóba. Az agyvelőgyulladás, agyi keringési zavar, mérgezések kezelése kórházi ellátást igényel, és gyakran rehabilitációs kezelés részeként történik az amnézia kezelése ergoterapeuta, pszichoterápia segítségével.

A pszichés eredetű amnézia pszichoterápiás módszerekkel (pl. hipnózis, autógén tréning, analízis) feloldható.

Lásd még Az agyrázkódás és a traumás agyi sérülések tünetei | Agyrázkódás: tünetek és kezelés

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus