Fejremegést kiváltó betegségek
frissítve:
A fejremegés leggyakrabban az általános, végtag- és törzsremegéssel együtt járó kórképek egyik tünete. Ezek lehetnek a központi idegrendszer betegségei (Parkinson-kór, szklerózis multiplex, egyéb, kisagyat érintő veleszületett vagy szerzett kórképek), májbetegségek, pajzsmirigytúltengés és pszichiátriai betegségek.
A Wilson-kór (rézanyagcsere-zavar) és egyéb májbetegségek
Ebben az esetben az egész törzs, fej, kezek is remegnek, ami általában nagy amplitúdójú, dobáló jellegű. Bizonyos gyógyszerek szedése mellett (epilepszia ellenes gyógyszerek, valamint több pszichiátriai gyógyszer), illetve mérgezések következményként is jelentős remegés jelentkezhet.
Bővebben A Wilson-kórról
Pszichiátriai betegségek
A pszichiátriai betegségeket, szorongást, pánikot, félelmet is gyakran kíséri remegés. Az agy betegségei közül elsősorban a kisagy érintettségnél jelentkezik a remegés (bizonyos öröklődő betegségek, szklerózis multiplex, kisagy daganatai), amit gyakorlatilag mindig egyensúly- és járászavar kísér. Az agyérbetegségeket is gyakran kísérheti ez a jelenség, és lezajlott agyvelőgyulladások után is gyakran marad vissza a remegés.
A pajzsmirigytúltengés
A pajzsmirigy hormon túltengését szapora szívtevékenység kíséri, kifejezett nyugtalanság egészen az agresszivitás fokáig terjedhet. Tartósan fennálló pajzsmirigy-túlműködés esetében a remegés mellett dülledt szemgolyók láthatóak.
Bővebben A pajzsmirigy-túlműködés okai, tünetei
A leggyakoribb remegéssel járó agyi betegség: a Parkinson-kór
Nem ismerjük a betegség okát, de tudjuk, hogy az agy bizonyos részei pusztulnak el, melyek fontos szerepet játszanak a mozgás gördülékenységében. A Parkinson-kór jellemzően idős korban kezdődik, és először csak az egyik oldali végtagok remegnek. Ezzel párhuzamosan a beteg mozgása meglassul, arca mimikaszegénnyé változik, hangja elvékonyodik, és jellemző izommerevség alakul ki a remegéssel azonos oldalon.
Bővebben Mi a Parkinson-kór?
Két önálló kórforma, amelyek csak a fej remegésével járnak
Csecsemőkori, nehezen kezelhető epilepsziák közé tartozik a West-szindróma. Ez a tünetegyüttes egy korfüggő, nem a kiváltó betegségre jellemző, hanem beteg csecsemők bizonyos életkorában jelentkezik, és a hátterében álló betegségek különbözőek. 3 és 18 hónapos kor között jelentkezik, és jellemző klinikai tünete az infantilis spazmus, egy laikus számára egyáltalán nem ijesztő (ellentétben nagy görcsrohammal járó) betegség, miközben korai kezelés nélkül halálos lehet, vagy igen súlyos leépüléshez vezethet. A West-szindróma alattomos rohama alatt a csecsemő fejével hirtelen biccentő mozdulatot tesz, felső törzsével, kezeivel előrehajol (innen a régi klasszikus neve a blitz-nick-salaam, az arab fejbólintó köszönéshez hasonló előrehajló mozdulat). Naponta rengeteg ilyen, nem túl feltűnő roham jelentkezhet, és ennek hátterében az agysejtek katasztrofális pusztulása áll.
Egy másik, nem neurológiai eredetű, fejremegéssel járó tünet a Musset-tünet, mostanában ritkán látható. Ezt a tünetet a főütőér (aorta) elégtelensége okozza, és minden szívütést a fej biccenő mozdulata kíséri, nagyon jellegzetesen. Az aorta billentyű elégtelenségét szívgyulladás okozza - leggyakrabban szifilisz -, ezért 40-50 éve még igen gyakori volt. Manapság már ritkán látjuk, de az elnevezés történelmi háttere izgalmas és említésre méltó.
| Musset-tünet - Az elnevezés története |
| A Musset-tünetet a modern neurológia magalapítója, Charcot írta le, aki bár Párizs elitjét kezelő orvos volt, de a szegények kórházában, a Salpêtrière-ben ingyen gyógyított, és közben megfigyelt, valamint leírt számos betegséget. Az akkoriban igen gyakori, szívet is, agyat is támadó szifilisz tipikus tünete volt a szívveréssel együtt jelentkező fejbiccenés, rándulás. Ebben a feltűnő fejremegésben szenvedett Párizs akkori leghíresebb írója, Alfred Musset is, aki nőfalóként, nőcsábászként kapta el a kórt. Musset is, Charcot is ugyanazokba a híres párizsi szalonokba jártak, ahová Chopin, Liszt, George Sand és számos más híres művész és festő. A szintén nőcsábász Charcot kalandjait Musset leírta egyik novellájában, és mivel részletesen leírta a külsejét, foglalkozását, szokásait, így minden párizsi tudta, kiről mintázta Musset dr. Ch alakját. Charcot bosszúból Musset-ről nevezte el azt a típusú fejremegést, amit az aortabillentyű legtöbbször szifilisz talaján kialakult elégtelensége okoz. |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
