Arczsibbadás - Mi állhat a háttérben?

A fiziológiás érzésekhez tartozik a tapintás, valamint a hő, a nyomás és a fizikai behatás által kiváltott fájdalmak. Viszont nemcsak akkor érzünk valamit, ha fizikai behatás ér minket, hanem szerveink kóros működése vagy betegsége kapcsán is jelentkezhetnek különböző érzészavarok. Ide elsősorban a fájdalom és zsibbadás érzése tartozik. Az arczsibbadást is az érzészavarokhoz soroljuk. Mi okozhatja a panaszt?

A zsibbadás különböző jellegű lehet

A normális zsibbadás egy bizsergő érzés, amit például akkor tapasztalunk, ha tartósan ülünk valamelyik lábunkon. Az arczsibbadás azonban legtöbbször kóros folyamat tünete. Az arcon észlelt zsibbadás mértéke különböző lehet: az alig zavaró, enyhe arczsibbadás rendszerint teljesen veszélytelen betegség tünete, ugyanakkor a panasz lehet veszélyes betegség előjele, kísérőjelensége is.

Annak nincs különösebb jelentősége a beteg számára, hogy melyik arcfele zsibbad. Ez inkább az orvos számára fontos a diagnózis felállításához és a kezelési tervhez, de a beteg számára a prognózis azonos, arcának bármelyik fele is zsibbad.

Mi minden okozhat arczsibbadást?

Porckorong eredet

Leggyakrabban az arczsibbadást a viszonylag veszélytelen, bár kellemetlen nyaki porckorong betegség okozza. A nyakban 7 csigolya, így ennek megfelelően 7 gerincvelőszelvény található, a különböző szelvényekbe belépő ideggyökök a fej, arc és a nyak különböző területeiről szállítják az érzéseket. Ha porckorongsérv következtében valamelyik gyök nyomás alá kerül, az általa beidegzett területen zsibbadás vagy fájdalom jelentkezik.

Ez a zsibbadás soha nem féloldali, hanem egy körülírt területen jelentkezik és állandó, mozgással függ össze, és gyakran kíséri fájdalom. Tehát már az arczsibbadás helyéből, jellegéből pontosan meg tudja határozni a neurológus szakorvos, hogy agyi vagy nyakigerinc-eredetű fájdalomról van szó.

Perifériás eredetű zsibbadás

A zsibbadás kialakulhat nemcsak a gerincből kilépő gyök kompressziója, hanem a környéki (perifériás) ideg károsodása miatt. Ennek gyakran valamilyen mechanikus oka van. A perifériás ideg károsodása esetében a zsibbadás elég éles határral tapasztalható. A gerincből kilépő gyökök elnyomása következtében viszonylag szabálytalan területen jelentkezik a zsibbadás, mert az egy-egy gyök által reprezentált területek fedik egymást.

Agyi eredetű probléma

Fontos ismertetőjel, hogy az agyi eredetű arczsibbadás soha nem fáj. Az agyérbetegségek előfordulása 60 éves életkor felett gyakoribb.

• Ha a beteg azt érzi, mintha arcát megfelezték volna, és az arc, valamint a nyelv és garat fele, valamint az azonos oldali végtagok zsibbadnak, akkor annak hátterében centrális, azaz agyi működészavar áll.
• Ha a féloldali arczsibbadás rohamszerűen jelentkezik, 10-60 percig tart, úgy az agyi keringési zavar (stroke, TIA) alapos gyanúját veti fel, főleg ha magas vérnyomásos, cukorbetegségben szenvedő, idős betegről van szó.
• Ha agytörzsi keringési zavar lép fel, akkor úgynevezett alternáló tünetcsoport jelentkezik a betegnél. Ekkor az arc egyik oldala zsibbad együtt a másik oldal végtagjaival.

Bell-parézis (perifériás faciális parézis)

Fiatalabb korban viszonylag gyakori és ijesztőnek imponáló kórkép a jó gyógyulási hajlamú Bell-parézis. Ebben a betegségben hideg vagy huzat, illetve fülbetegség hatására megbénul az egyik arcfél. Ekkor a beteg szája félrehúzódik (az egészséges oldalra), szeme nem csukódik és a homloknak az azonos fele ránctalan. Ez a kórkép a VII. mozgató agyideg, az úgynevezett faciális ideg bénulásával jár, mert ez az ideg a hallóideggel (VIII. agyideg) együtt a csontos hallójáratokban halad és ott a gyulladás következtében megduzzad és beszorul.

Ebben a betegségben az adott arcfél nem zsibbad és nem fáj, mert az arc érzőidege egy másik ideg, szám szerint az V. (a trigeminus), melynek lefutása eltér a mozgató, VII. faciális idegtől.

Bővebben A Bell-parézisról részletesen

Aurás migrén

A migrénes rohamnak, ami egy nagyon erős, rohamokban jelentkező fejfájás forma, gyakran van aurája, azaz egy jellegzetes, mindig ismétlődő megelőző tünete. Ilyen tünet leggyakrabban a látótér kiesés és látási szenzáció (fények, körök), de sokszor arczsibbadás előzi meg a fejfájást. A beteg számára, miután a neurológiai kivizsgálás során egyértelműen tisztázzák, hogy a zsibbadás a fejfájást megelőző aura, hasznos lehet tudni ezt, mert megtanulja időben felismerni a migrénes roham auráját, és ha ilyenkor veszi be a gyógyszerét, akkor a sok szenvedést és munkaképtelenséget okozó fejfájás elkerülhető.

Bővebben Az aurás migrén felismerése

Ritkább kórképek

Az arczsibbadás igen ritkán más, súlyos betegség tünete is lehet (például tumor, sclerosis multiplex), de ez kevésbé jellemző.

Mikor érdemes orvost felkeresni a panaszokkal?

Ha valakinek elzsibbad az arca, és nem csípte meg semmilyen rovar, érdemes neurológushoz fordulni, aki kideríti a zsibbadás okát és tájékoztatja a beteget a további teendőkről. Ha az arczsibbadás nem élesen féloldali és nem rohamszerű, a szakrendelésre kapott előjegyzés kivárható, nincs szükség sürgős ellátásra.

Rohamszerűen jelentkező, féloldali arc- vagy szájzsibbadás esetében ugyanakkor sürgős orvosi vizsgálat szükséges, főleg, ha érrendszeri betegség, magas vérnyomás, szívritmuszavar vagy cukorbetegség is fennáll.

A zsibbadás kezelése mindig egyénre szabott, és a kiváltó októl függ, de a vény nélkül kapható B₁-vitamin szedése gyakran hatékonynak bizonyul a kellemetlen panaszok ellen, ezért az orvosi vizsgálatig ezt érdemes elkezdeni.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus