A ketogén diéta és szerepe az epilepsziás betegek kezelésében

A ketogén diéta egy olyan étrend, amelyet elsősorban epilepsziás betegek (kisgyermekek) gyógyítására, kezelésére alkottak meg. A tápanyagbevitel 90 százaléka zsírokból történik, a maradék 10 százalék pedig szénhidrátokból és fehérjékből 4:1 arányban, tehát magas a zsírbevitel, és nagyon alacsony a szénhidrát-, illetve fehérjebevitel.

A diéta az 1900-as évek elején lett kidolgozva, de a gyógyszeres terápia sikeres eredményei miatt hosszú időre háttérbe szorult. Az utóbbi évtizedekben vált ismét népszerűvé, nem csupán a betegség kezelésében, de egyes fogyni vágyó emberek is a diéta által kívánnak megszabadulni felesleges zsírraktáraiktól. Annak ellenére, hogy az étrenddel kimagaslóan nagy zsírmennyiséget kell elfogyasztani, a szervezet mégis éhezik, és valóban beindulhat az elraktározott zsír lebontása, felhasználása.

Ez az étrend szigorú szabályokat követel, ezért feltétlenül kezelőorvos (neurológus) ajánlására és dietetikus felügyelete mellett ajánlott elkezdeni. Korlátozott a megengedett élelmiszerek listája, amelyeket az ételek elkészítésére lehet felhasználni, de tápszerekkel kiegészíthető, kiváltható egy-egy étkezés (neurológus írja fel a receptet). A kevés nyersanyag felhasználhatósága miatt nehéz változatos és ízletes menüt összeállítani, ebben is a betegek segítésére állnak a dietetikusok.

A szervezetünk számára a fő energiaszolgáltató alapvetően a glükóz, amely a szénhidrátok lebontása során keletkező vegyület. Ha nem jutunk megfelelő mennyiségű szénhidráthoz, akkor a testünk átáll a zsírok lebontására, és a májban a zsírsavakból oxidáció révén ketontestek (pl. acetecetsav, aceton) képződnek (ezt nevezik ketózisnak).

A vér-agy gát megakadályozza, hogy zsírsavak jussanak az agyba, de a ketontestek már képesek áthatolni rajta. Az agy megfelelő működéséhez glükóz hiánya esetén a ketontestek szolgálnak energiaforrásként. Számos kutatás és klinikai kísérlet bizonyította már, hogy az agy és a vér magas ketonszintje egyfajta védőfunkciót is ellát, és megakadályozza, hogy epilepsziás rohamok alakuljanak ki, illetve csökkenti azok gyakoriságát (a pontos hatásmechanizmust jelenleg is tanulmányozzák).

Hogyan néz ki a ketogén diéta a gyakorlatban?

Epilepsziás betegeknek a terápia részeként elfogadott az alkalmazása, gyermekek esetében látványos a javulás és akár rohammentesség is elérhető. A diéta sikerességét vizsgálják bizonyos időközönként, 3 hónap elteltével megállapítható, hogy érdemes-e a betegnek tovább folytatni az étrendet még további 1-2 évig.

A diéta bevezetése kétféleképpen történhet. Az egyik módszer szerint, fokozatos tápanyagmegvonással, rövid ideig (1-2 nap) tartó éheztetéssel készítik fel a szervezetet a szénhidrátmegvonásra, majd bevezetik a magas zsírtartalmú ketogén táplálékokat. A másik módszer kíméletesebb, fokozatosan egy-egy normál étkezést cserélnek fel a magas zsírtartalmúra. Így pár nappal tovább tart a teljes ketogén diéta elérése, de jobban tolerálják a betegek (kiváltképp a gyermekek).

Mellékhatásokkal csak eleinte kell számolni, főleg hasi panaszokkal, mint hasfájás, hasmenés vagy székrekedés, hányinger, gyengeség és fáradékonyság gyötörheti a beteget, de ezek a szervezet alkalmazkodó-képességének köszönhetően rövid időn belül megszűnnek. Vitamin- és ásványianyag-hiánnyal is számolni kell, például B- és C-vitaminok, vas, kalcium, nátrium, ezek pótlására számos készítmény áll rendelkezésre, szedésükről a kezelőorvos dönt.

Az étrend a gyógyszeres terápia mellett követhető, kivétel a fenobarbitáltartalmú gyógyszer, ugyanis az csökkenti a hatékonyságot.

Az étrendbe felhasználható összetevőket tekintve 3 csoportot alkottak: a megengedett alapanyagok; a korlátozottan (beszámítva) fogyasztható; és a kerülendő élelmi anyagok.

A megengedett alapanyagok az alábbiak: állati zsiradékok (sertészsír, kacsazsír), növényi olajok (napraforgóolaj, olívaolaj, tökmagolaj stb.), vaj, magas zsírtartalmú sajtok, tejszín, szalonnafélék, tepertő, olívabogyó.

A mértékkel fogyaszthatóak közé tartozik a tojássárgája, a magas zsírtartalmú tej és tejföl, ömlesztett sajtok, a zsíros húsfélék (sertéstarja, oldalas, dagadó, kolbász- és szalámifélék, májkrémek, belsőségek és zsíros halak), az abonett, gabonapelyhek, és az alacsony szénhidráttartalmú zöldség- és gyümölcsfélék (saláta, káposztafélék, paradicsom, paprika, uborka, zöldbab, karfiol, brokkoli, cukkini, sóska, spenót, tök, alma, narancs, citrom, eper és málna).

Nem javasolt fogyasztani kis mértékben sem (akár csak egy kis kóstoló is fokozza a rohamkészséget): például édességeket, desszerteket, tojásfehérjét, joghurtokat, kemény sajtokat, túrót, kefirt, sovány húsféléket, sonkákat, felvágottakat, kenyeret, lisztes termékeket, pékárukat, tésztaféléket, burgonyát, hüvelyeseket, sütőtököt, banánt, körtét, szőlőt, dinnyét, szilvát.

A folyadékbevitel (ivóvíz) nincs mennyiségileg korlátozva.

Az étrendet dietetikus szakember állítja össze a beteg egyén számára személyre szabottan, figyelembe véve a kort, testtömeget, az energiaszükségletet, egyéb betegségeket és ételallergiákat.

Klinikai vizsgálatok folynak más betegségek sikeres kezelésére, mint például autizmus, 2-es típusú cukorbetegség, Alzheimer-kór.

Mikor tilos a ketogén diéta?

Egyes zsíranyagcsere-betegségekben, valamint porfíriás betegeknek tiltott ezt az étrendet tartani. Fogyni vágyó emberek számára nem ajánlott a diéta követése, hiszen nehéz betartani, valamint ha visszatérnek a korábbi étrendre, akkor minden bizonnyal a testtömeg ismét növekedésnek fog indulni. Tartós és egészséges fogyás kizárólag életmódbeli váltással, egészséges étrenddel és rendszeres testmozgással valósítható meg.

Tovább Az epilepszia kezelése

Tovább Élet epilepsziával

Forrás: WEBBeteg
Szakértőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember