Mikor és miért szükséges az SM-betegek MRI-vizsgálata?

A szklerózis multiplex diagnosztikájában és a betegség utánkövetésében kétségkívül fontos szerepet tölt be az MRI-vizsgálatok elvégzése. Az ebben a betegségben szenvedők sokszor nem értik, hogy miért is készül számos MRI-vizsgálat. Cikkünkben erre a kérdésre próbálunk választ adni.

A szklerózis multiplex a központi idegrendszer autoimmun, gyulladásos, neurodegeneratív betegsége, melynek során a szervezet idegenként ismeri fel többek között a saját idegrostok „szigetelését” biztosító, úgynevezett mielinhüvelyt. Jellemzően fiatalabb korban jelentkezik, és nagyobb arányban nőket érint. Kialakulásának oka még nem teljesen tisztázott.

A szklerózis multiplex tünetei változatosak lehetnek, ezek közé tartozik a hirtelen látásromlás, a végtagok gyengesége, zsibbadása, járásprobléma, széklet- és vizelettartási zavarok kialakulása. A betegségre többnyire jellemző, hogy epizodikusan, úgynevezett shubokban zajlik, és két ilyen shub között pedig különböző hosszúságú idő telhet el tünetmentesen, egyéb tényezőktől függően.

Az MRI szerepe az SM-betegek diagnosztikájában

A betegség diagnózisa az észlelt tünetek megismerésén, gerincfolyadék (liquor) mintavételen, továbbá képalkotó, mágneses rezonancia (MRI) vizsgálaton alapul, utóbbi a betegség utánkövetésében is kiemelkedő szerepet játszik. Az MRI-vizsgálat a szklerózis multiplexben kialakuló agyi- és gerincvelői eltérések elhelyezkedését jól ábrázolja, és ezek időbeli megjelenése utal a betegség aktivitására is.

A szklerózis multiplex kezelése szempontjából fontos, hogy megfelelő centrumokban, hozzáértő szakemberek bevonásával történjen, ahol egyrészt átfogó kezelést tudnak biztosítani, másrészt kellő tapasztalat és felkészültség van a gyógyszerek okozta esetleges mellékhatások észlelésére is. A korán megkezdett gyógyszeres kezelés jó hatásfokú, hosszú távon is kiváló életminőség érhető el a segítségükkel. Ennek az úgynevezett betegségmódosító terápiának a célja, hogy megszüntesse a szervezet önmaga ellen irányuló reakcióit, és csökkentse az állapotrosszabbodások (shubok) számát és súlyosságát.

Magyarországon legalább 13 törzskönyvezett gyógyszer áll rendelkezésre a sclerosis multiplex kezelésére. A betegség súlyosságától és lefolyásától függően dönti el a kezelőorvos, hogy melyik készítményt kell választani. Azonban nem áll rendelkezésre semmiféle szabály, hogy melyik gyógyszer lesz a leghatékonyabb az adott páciens esetében, ezért a mindennapi gyakorlat során elsőként leginkább a kevésbé hatékony, de legkevesebb mellékhatással járó gyógyszert szokták választani, és később szükség esetén ennek módosítása jön szóba.

Egyes immunszupresszáns és betegségmódosító (immunmodulátor) gyógyszerek mellékhatásaként előtérbe kerültek eddig viszonylag ritka betegségek megjelenései. A natalizumab betegségmódosító terápia használatával egy potenciálisan életveszélyes mellékhatás, a progresszív multifokális leukoencephalopathia (PML) került előtérbe, melynek jelei már a tünetek megjelenése előtt MRI-vizsgálattal jól azonosíthatók. Ezért natalizumab kezelés esetén, valamint teriflunomide, fingolimod és dimethyl-fumarát gyógyszeres terápia esetében is megfontolandó a rendszeres (a rizikó súlyosságától függően 3-4 havonta vagy évente) MRI-vizsgálat elvégzése.

A közelmúltban számos irányelv próbált javaslatot adni a betegség aktivitásának utánkövetésében az MRI-vizsgálatok gyakoriságát illetően. Az utógondozás során több alkalommal is szükség lehet koponya- és/vagy gerincvelői MRI-vizsgálatra, de ezek elvégzésének gyakoriságáról jelenleg nincs teljes egyetértés a szakemberek körében. Annyi bizonyosnak látszik, hogy amennyiben a betegséghez köthetően új tünetek jelennek meg, esetleg a betegséghez nem köthető tüneteket észlel a kezelőorvos (például a gyógyszeres terápia mellékhatásaként megjelenő új tünet esetén), vagy ha terápiamódosítás lesz szükséges, akkor minden alkalommal MRI-vizsgálat javasolt. Ugyanakkor a tartósan tünetmentes, stabil állapotú betegek tekintetében már nem feltétlenül van így. Ez esetben bizonyítékokon alapuló iránymutatás sajnos nincs.

A betegség észlelésekor készült MRI-felvételt a szakemberek nem javasolják a betegség hosszú távú utánkövetésének alapjául, hanem a kezelés megkezdése után legalább fél évvel, majd az első két-három évben évente érdemes MRI-vizsgálatot végezni, később ennél ritkábban is elegendő lehet.

Összefoglalva: mikor szükséges a szklerózis multiplexes betegek MRI vizsgálata?

• a diagnózis felállításakor
• a betegségmódosító kezelés megkezdése után 6 hónappal
• a kezelés indítását követően 1 évvel
• a kezelés első 2-3 évében évente egy alkalommal
• ezt követően a stabil állapotú betegeknél 2 évente egy alkalommal
• a tünetek kiújulása vagy rosszabbodása (shub vagy relapszus) esetén még a szteroidkezelés előtt
• a betegséghez nem köthető új tünetek megjelenése esetén (például gyógyszermellékhatás vagy egyéb központi idegrendszeri tünet megjelenése esetén)

Végeredményben elmondható, hogy az MRI-vizsgálat nélkülözhetetlen a sclerosis multiplex diagnózisához, továbbá a váratlan állapotromlás, súlyosbodó tünetek vagy a terápia módosítása során. A gondozás alatt a vizsgálatok elvégzésének gyakoriságáról azonban nem egységes a vélemény, mégis elmondható, hogy mindenképpen a beteg érdekei és állapota határozza meg a szükséges lépéseket.

Kapcsolódó Sclerosis multiplex - Amit Ön is megtehet | Az SM-betegek és családjuk sokat tehetnek a javulásért

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pukoli Dániel

Forrás:

Dubey, D., C. A. Cano and O. Stuve (2016). "Update on monitoring and adverse effects of approved second-generation disease-modifying therapies in relapsing forms of multiple sclerosis." Curr Opin Neurol 29(3): 278-285.

Traboulsee, A., J. H. Simon, L. Stone, E. Fisher, D. E. Jones, A. Malhotra, S. D. Newsome, J. Oh, D. S. Reich, N. Richert, K. Rammohan, O. Khan, E. W. Radue, C. Ford, J. Halper and D. Li (2016). "Revised Recommendations of the Consortium of MS Centers Task Force for a Standardized MRI Protocol and Clinical Guidelines for the Diagnosis and Follow-Up of Multiple Sclerosis." AJNR Am J Neuroradiol 37(3): 394-401.

Wattjes, M. P., A. Rovira, D. Miller, T. A. Yousry, M. P. Sormani, M. P. de Stefano, M. Tintore, C. Auger, C. Tur, M. Filippi, M. A. Rocca, F. Fazekas, L. Kappos, C. Polman, B. Frederik, M. Xavier and M. s. group (2015). "Evidence-based guidelines: MAGNIMS consensus guidelines on the use of MRI in multiple sclerosis--establishing disease prognosis and monitoring patients." Nat Rev Neurol 11(10): 597-606.