A sclerosis multiplex társbetegségei és kezelésük

Milyen betegségek kísérhetik a sclerosis multiplexet (szklerózis multiplex (SM)), és hogyan kezelhetőek ezek?

Vizeletürítési zavar

A vizeletürítési zavar a sclerosis multiplex egyik fő tünete. A betegség elején mindössze a betegek 5 százalékában jelentkezik, de idővel növekszik a gyakorisága. Súlyossága általában korrelál a bénulás és a rokkantság súlyosságával.

Az érintett izmok bénulásától függően két típusa jelentkezhet a vizeletürítési zavarnak: tárolási zavar és vizeletürítési nehezítettség. A folyamatban részt vevő két izomzat beidegződése különbözik egymástól, ezért egymástól függetlenül károsodhat.

A tárolási zavar esetében gyakori és sürgető vizelési inger jelentkezik, gyakori az éjszakai vizelési inger, később teljes inkontinencia alakul ki (a beteg nem tudja kontrollálni a hólyag ürülését). Kezelésük elsősorban nem gyógyszeres: a folyadékbevitel csökkentése, főleg este, időzített vizeletürítés, hólyag- és intimtornák. Hólyaggyulladás kivédésére C-vitamin alkalmazása javasolt. Gyógyszeres kezelésre is van lehetőség - ezen készítmények fokozatosan titrálandók, és hozzászokás esetében szüneteltetésük hatékony lehet.

A vizeletürítési nehezítettség esetében a hólyag kitágul, de nem ürül ki. A vizelet nem indul el az inger ellenére, a beteg nem képes kiüríteni a hólyagot, majd a túlcsordult hólyagból a vizelet spontán kis mennyiségben szivárog. Ebben az esetben más típusú készítmények alkalmazása javasolt, illetve segíthet a hólyag területének masszírozása, szükség esetén önkatéterezés vagy tartós katéter felhelyezése a megoldás.

A két típusú vizeletürítési zavar kombinálódhat is. Ekkor is gyakori és imperatív (kényszerítő) a vizelési inger, de a vizelet ennek ellenére nehezen indul és a hólyag nem ürül ki.

Gyakori panasz az SM-es betegeknél a székrekedés is, a betegek felénél fordul elő.

Depresszió és egyéb pszichés tünetek

A depresszió gyakori tünet a kezdeti fázisban, ezt később a betegség homloklebenyre történő terjedésekor indokolatlan optimizmus és vidámság, valamint csökkent betegségbelátás és kritikai érzék váltja fel. Kényszersírás és kényszernevetés is jelentkezhet, amit emocionális labilitás és ingerlékenység kísér, mindez felkeltheti a bipoláris zavar gyanúját is, de lehet az SM tünete is. Depresszió esetében SSRI készítmények használhatóak.

Ritkán fordul elő, hogy szkizofreniára hasonlító pszichotikus állapot vezeti be a schubot (a betegség kiújulását). Ezt a pszichózist, mint a depressziót is, nem önálló kórképnek tekintik, hanem az SM egyik tünetének.

Fáradékonyság, alvászavar

A fáradékonyság a legtöbb betegnél jelen van a betegség kezdetétől fogva. A gyógyszeres kezelés által előidézett emelkedett testhőmérséklet ezt a panaszt fokozza. A legkifejezettebb délután és este. Az SM kezelésére használt gyógyszerek között az izomlazítók és a beta-interferon okoz fáradékonyságot. Célszerű a napi programot tervezni, több pihenő időszakot betervezni, nagy melegben légkondicionálást alkalmazni. Gyógyszeresen amantadin használható. Vannak biztató tanulmányok az L-karnitin hasznosságáról kóros fáradékonyságban.

Az alvászavar háromszor gyakoribb SM-ben, mint az egészséges populációban, és a fáradékonyság egyik okának tartják. Az alvászavar mögött állhatnak az SM-re jellemző fokozott izomtónus-belövellések, nyugtalan láb szindróma (Restless legs), ezek kezelése jelentősen javítja az alvást és ezzel együtt a fáradékonyságot.

Paroxysmalis jelenségek

Epilepsziának véleményezik a ritkán kialakuló, ismétlődő, rohamszerű tónusvesztéssel (izmok hirtelen ellazulása eleséssel, összecsuklással) járó eszméletvesztéseket. Bár epilepsziás roham is jelentkezhet SM-ben, az esetek felében a roham oka nem az SM-betegség, ezért ezeket a jelenségeket elkülönítve kezelik az SM-től. Viszont az SM tüneteihez sorolják azokat a paroxysmalis (hirtelen jelentkező) jelenségeket, melyek az SM betegek 10-15%-ában vannak jelen. Jellemzőjük, hogy pár héten át naponta akár több százszor jelentkeznek és fél-egy percig tartanak, majd elmúlnak. Rendszerint agytörzsben és gerincvelőben elhelyezkedő SM-es gócokhoz társulnak. Ez lehet Lhermitte-jel (villámszerű, gerincbe és a váll felé sugárzó érzés a fej előhajtásakor), arcidegzsába, rövid ideig tartó heveny szédülés, egyensúlyzavar, beszédzavar, kettős látás, illetve a nyak és a váll bőrének égő zsibbadása. A hirtelen jelentekező, rövid ideg tartó végtagbénulás, végtagmegfeszülés, intenzív izomfájdalom (mialgia) a capsula interna és pedunculus gócaival korrelál. EEG-elváltozás nincs, de antiepileptikus hatású carbamazepinre jól reagálnak, amit pár hónapig kell szedni.

Fájdalom

A fájdalom a betegek 50-60%-ában jelentkezik, és korrelál a rokkantság fokával, a betegség időtartamával, gyakoribb a nőkben. Az SM-es betegek izomfájdalmai nem mutatnak összefüggést a depresszióval, és elsősorban a betegségre jellemző fokozott izomtónussal, valamint mozgáskorlátozottsággal korrelálnak. Ennek ellenére első választandó gyógyszercsoport a triciklikus antidepresszánsok. Ezek fájdalomcsillapító hatása csak 1-2 hét szedés után kezdődik, a mellékhatások viszont azonnal (szájszáradás, székrekedés, vérnyomás csökkenése).

Amennyiben a beteg nem képes megszokni a triciklikus antideprsszánsokat, akor SSRI típusú antidepresszáns, kombinált antidepresszívum, gabapentin, topiramat próbálható. Arcidegzsába esetén elsőként választandó szer a carbamazepine, vagy gabapentine, pregabalin, amitriptyllin, topiramat, fenitoin adható. Ezen gyógyszerek mindegyikét egyénileg fel kell titrálni, a szokásos „3x1 tabletta” séma ezeknél a fájdalmaknál nem alkalmazható.

Gyógyszerekre nem csökkenő izomfájdalmak esetében elektromos idegstimuláció (TENS) javasolt.

Az USA-ban számos szájon át adható cannabioidot fogadtak el az SM betegek állandó generalizált vázizomfájdalmának kezelésére, az európai hatóság (EMA) a dronabiolt regisztrálta centrális és perifériás neuropátiás fájdalom kezelésére. A szer esetleges gyógyító hatását vizsgálták biztató állatkísérletek alapján, de a III. fázisú tanulmány nem tudta bebizonyítani a dronabiol gyógyító hatását SM-ben. Magyarországon a drogériákban elérhető cannabis nincs törzskönyvezve gyógyszerként, ezért az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet állásfoglalása szerint, ha a cannabist valamelyik betegnek orvos írja fel, azt külföldi gyógyszertárban kell beszereznie.

Látásproblémák, egyéb betegségek

Hogy melyik betegnél mennyire károsodik a látás, az jelentős egyéni különbségeket mutat. Az átmeneti látásvesztés, látótér kiesés jellemző tünete a sclerosis multiplexnek, emellett előfordulhat homályos látás és kettőslátás. A shub tüneteként jelentkező látásvesztést nagy adag szteroiddal kezelik. Az első shuboknál teljes remyelinisatio remélehető, így a látás viszatér. A másodlagos vagy primer progresszív formákban a remyelinisatio nem teljes, így a tünetek, beleértve a látászavart, nem múlnak el teljesen.

Az SM mint az idegrendszer krónikus gyulladásos betegsége járhat együtt más autoimmun betegségekkel, bélgyulladásokkal, pajzsmirigybetegséggel és myasthenia gravissal (súlyos izomgyengeség).

Folytatás Mit tehetünk, ha szerettünk sclerosis multiplexben szenved?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus