Agyi ciszták

A ciszta egy tokkal körülvett folyadék- vagy gáztartalmú üreg definíció szerint. Ilyen eltérések minden szervben, többek között az agyban is előfordulhatnak. A központi idegrendszer speciális helyzetben van, ugyanis egy zárt térben helyezkedik el, így minden itt lévő, növekedő eltérés súlyos tüneteket tud okozni az agyszövet összenyomása miatt, így banális eltérések is ijesztő tüneteket tudnak okozni.

Az agyban lévő cisztákat durva megközelítéssel fel tudjuk osztani jóindulatú, illetve rosszindulatú eltérésekre (ez kissé ügyefogyott a fentiek okán) és gyulladásos eredetű kórképek következményeire.

Jóindulatú eltérések

Jóindulatú eltérések közé tartozik az úgynevezett arachnoidealis ciszta. Ez egy fejlődési rendellenesség, mely során az agyban egy agyvízzel teli tömlő (ciszta) keletkezik. Általában mellékleletként derül ki más okból elvégzett koponya képalkotó vizsgálat során. Nagyon ritkán okoz tüneteket, általában semmi teendő nincs vele. Ha nagyon nagyra nő és tüneteket okoz (bénulás, görcsroham), műtéti megoldása szóba jöhet.

Hasonlóan jóindulatú eltérés az ependimalis ciszta, mely leggyakrabban az oldalkamrák falánál kialakuló szerózus (fehérjetartalmú) folyadékkal teli tömlő, valamint a kolloid ciszta, mely még sűrűbb bennékkel kitöltött jóindulatú eltérés, döntően a 3. agykamra tájékán. Ezekkel az esetek túlnyomó többségében teendő nincs, kivéve, ha túl nagyra nőnek, illetve agyvízkeringési zavart okoznak, de ez szerencsére ritka.

Az epidermoid és dermoid ciszták döntően a kisagy környékén találhatóak, jellemző rájuk a meszesedési hajlam (calcifikáció), továbbá keratin- és koleszterinkristályokat is tartalmazhatnak, sőt, a dermoid ciszta szőrtüszőket és hajszálakat is tartalmazhat. Panaszt ritkán okoznak, megrepedésük agyhártyagyulladáshoz vezethet, illetve szédülést, fejfájást, hallás- és egyengsúlyzavart okozhatnak túl nagyra nőve.

Még ide tartozik a craniopharingeoma, amely a koponyaüreget a garat felső részével összekötő, majd később elzáródó járat maradványából (Rathke-tasak) indul ki. Gyakran melléklelet, ritkán problémát oly módon okoz, hogy növekedése során nyomja az agyalapi mirigyet (hypophysis), és így gátolhatja az abban folyó hormontermelést, illetőleg a látóideget elérve okoz látászavart.

Rosszindulatú eltérések

Cisztás jellegű rosszindulatú eltérések általában áttétek az agyban (másodlagos agydaganat). Az elsődleges agydaganatokra a cisztózus megjelenés döntően nem jellemző. Leginkább a tüdő-, emlő- és petefészekrákok, valamint a bőr festékes, rosszindulatú daganata (melanoma malignum) képez áttéteket az agyban.

Szemben a jóindulatú eltérésekkel, ezek többes megjelenésűek, illetve jelentős ödémával (sejtek közötti fokozott folyadékfelhalmozódás) járnak.

Bővebben

• Agydaganat - Mire számíthat a beteg?
• Az agydaganat típusairól
• Melanoma malignum: agyi áttétek kezelése

Gyulladásos eltérések

Gyulladásos eltérések is okozhatnak cisztás eltéréseket az agyban. Gyulladásos folyamatok agyba való beterjedése okozhat agytályogot (pl. szívbelhártya-gyulladás következtében a baktériumok a vérkeringés útján az agyba kerülnek), illetőleg bizonyos – szerencsére ritka – fertőzések (Toxoplazma, Echinococcus) tudnak gyulladásos cisztózus eltéréseket létrehozni.

Ezek súlyos, életet veszélyeztető kórképek, magas lázzal, elesett állapottal, bénulással, görcsrohamokkal járnak.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Fehér Gergely, neurológus