A végtagzsibbadás lehetséges okai

A zsibbadás, amelyet „paresztéziának” is neveznek, azt jelenti, hogy az érintett testrészben részben vagy akár teljesen érzészavart tapasztalunk. Például nem érezzük a könnyű érintést, a fájdalmat vagy hőmérsékletet. Ez annak tudható be, hogy az idegek fals jeleket küldenek az agyba.

A zsibbadás elég gyakori panasz, amelynek korrekt leírása legtöbbször nagyon nehéz. Bizsergést, szurkálást vagy „tűszúrás” érzést is érezhetünk. Nagyon fontos, hogy a zsibbadásérzés jellegét minél jobban körülhatároljuk, mert a jó leírás támpontot jelent az orvosnak, aki ez alapján hamarabb rátalálhat a kiváltó okra.

A zsibbadást a betegek általában olyan érzéshez hasonlítják, mintha a bőrt sok apró tűvel szurkálnák, vagy hangyák szaladgálnának a bőr alatt, esetleg erős csiklandozó érzéshez. A zsibbadást bárhol tapasztalhatja a testében, de leggyakrabban az ujjakban, kezekben, lábfejen, karokban vagy lábakban jelentkezhet. Leggyakrabban a végtagok zsibbadása fordul elő, de nem kizárólagosan ott érezhetünk ilyet.

Számos olyan egészségügyi probléma van, amely végtagzsibbadást okozhat. Ezek kezelése mindig a kiváltó októl függ. A végtagzsibbadás néha megelőzhető, attól függően, hogy mi a végtagzsibbadás pontos oka.

A zsibbadt végtag egyéb problémákhoz vezethet, például eleséshez vagy sérüléshez, fertőzéshez vagy sebekhez. Ezért is fontos, hogy a látszólag minden ok nélkül kialakuló zsibbadást ne bagatellizáljuk, mivel – bár gyakran nem található betegség a háttérben – a tünet akár komoly betegség kialakulását is jelezheti. A zsibbadás olykor pszichés eredetű is lehet, azonban ezeket a problémákat ugyanúgy ki kell vizsgálni.

Mi okozhatja a végtagzsibbadást?

A végtagzsibbadásnak számos oka van. A leggyakoribb ok, ha az egyik lábán ül, vagy hosszú ideig egy karon alszik. Ez zsibbadást okoz, mert egy végtagon hosszasan ülve vagy fekve összenyomatódnak az azon a területen futó idegek, ami átmenetileg befolyásolja a működésüket.

Néhány súlyosabb egészségügyi állapot is okozhatja a végtagok elzsibbadását. Ide tartoznak az olyan krónikus egészségügyi problémák, mint például a:

• cukorbetegség
• krónikus vesebetegség
• sclerosis multiplex
• alulműködő pajzsmirigy
• Raynaud-szindróma
• perifériás érbetegség
• fibromyalgia

Az agyat és az idegrendszert érintő egészségügyi problémák is vezethetnek a végtagok zsibbadásához. Ezek lehetnek:

• stroke vagy átmeneti ischaemiás roham (TIA) – ilyenkor a zsibbadás az egyik oldalon lép fel
• agydaganat vagy agytályog – a zsibbadás az egyik oldalon jelentkezik
• migrén
• görcsrohamok
• carpalis alagút szindróma
• porckorongsérv, ha összenyomja vagy megsérti a kilépő ideget
• daganat, hegszövet, megnagyobbodott erek vagy fertőzés által okozott nyomás az adott idegre

A végtagzsibbadás egyéb okai a következők:

• bizonyos típusú rovarcsípések
• sugárterápia
• bizonyos vitaminok és ásványi anyagok nem megfelelő szintje a szervezetben, például a B₁₂-vitaminé, a káliumé, a kalciumé vagy a nátriumé
• bőrkárosodás, például fagyás vagy övsömör miatt
• gyógyszerek, például kemoterápia
• alkoholmérgezés
• erős dohányzás

A tünetekből következtetni lehet a háttérben álló okra

A zsibbadásérzés hátterében – ahogy láthattuk – mindig valamilyen idegrendszeri eltérést kell keresnünk, amelyet azonban számos ok kiválthat. Köztük olyan alapbetegségek is szerepelhetnek, amelyek elsődlegesen nem az idegrendszer bántalmát okozzák, de másodlagosan lehetnek a zsibbadás okai.

Ha a jelentkező zsibbadás rohamszerű, rövid ideig tart és spontán múlik, akkor átmeneti véráramlászavar is állhat a háttérben.

Amennyiben a tünetek csak az egyik testfélen jelentkeznek, az az idegrendszer központi részének zavarára utal.

Ha valamennyi végtag disztális (a test középvonalától távol esően, leggyakrabban zokni-, illetve kesztyűszerű elrendeződésben) része érintett, az bármely okból kialakult polineuropátiára, gerincvelői vagy agyalapi eltérésre utalhat.

Ha a tünetek átmenetiek, anyagcserezavar gyanítható.

A gerincvelőt károsító kórfolyamatok esetén a zsibbadás jól lokalizálható: a zsibbadás az idegrendszer szelvényezett felépítésének eredményeképpen meghatározott idegek ellátási területére korlátozódik.

Mi válthatja ki közvetlenül a zsibbadást? Néhány szó az élettani háttérről

Az említett kiváltó okokat számos kórfolyamat létrehozhatja. Az anyagcserezavarok legtöbbször csökkent szérum kalcium- és/vagy magnéziumszintre utalnak, hyperventillációs szindróma (fokozott légzéstevékenység) is állhat a háttérben. Ezen jelenségek hátterében további alapbetegségeket kell keresni.

Polyneuropathia, vagyis a perifériás idegek károsodása szintén számos okból kialakulhat. Leggyakrabban cukorbetegség, rosszindulatú daganat, pajzsmirigy-rendellenesség, egyéb krónikus betegségek okozzák. Számos táplálkozási hiányállapot is a környéki idegek károsodását okozhatja: alkoholizmus, B-vitamin- és/vagy folsavhiány, idült emésztőszervi betegségek (a felszívódás zavara miatt). Több ipari vegyi anyag és gyógyszer is okozhat polyneuropathiát: kemoterápiás szerek, arzén, ólom, higany.

Az idegrendszer különböző gyulladásos állapotai ritkább okok, de előfordulhatnak, például a sclerosis multiplex. A Guillain-Barré-szindróma első tünetei a szimmetrikus érzészavarok lehetnek. A stroke és a TIA is járhat zsibbadással, ám ilyenkor az egyéb tünetek markánsabb megjelenése miatt a zsibbadás esetleg nem kerül szóba.

A gerincvelő kórállapotai közül ritkán daganatok, leggyakrabban porckorongsérv oki szerepe igazolódik. A porckorongsérv szintje tapasztalt vizsgáló számára akár már a zsibbadás és az egyéb tünetek lokalizációja alapján megállapítható.

Előfordul, hogy az izmok tónusának fokozódása okoz idegbántalmakat.

A környéki idegek egy része anatómiailag szűk helyeken, úgynevezett alagutakban fut, amelyeket izmok, inak és csontok alakítanak ki. Amennyiben ezek az alagutak valamilyen ok miatt még szűkebbé válnak, a bennük haladó ideg nyomás alá kerül, így érzészavar, köztük zsibbadás is kialakulhat. Ezeket a betegségeket alagútszindrómáknak nevezzük, és mind a felső, mind az alsó végtagon kialakulhatnak. Legismertebb a carpalis, azaz kéztőalagút szindróma.

Mikor kell azonnal orvost felkeresni?

Hívja a 112-t és kérjen mentőt, ha a végtagja hirtelen zsibbadni kezd, amihez a következők is társulnak:

• gyengeség vagy bénulás
• zavartság
• beszéd nehézsége
• szédülés
• hirtelen, erős fejfájás
• hólyag- vagy bélinkontinencia

Keresse fel háziorvosát vagy kezelőorvosát, ha végtagja hosszú ideje zsibbad és ezt nem az Ön testtartása okozta, különösen, ha bármilyen egyéb tünete is van, mint például:

• izomgörcsök
• kiütés
• a láb zsibbadása rosszabbodik járás közben
• a szokásosnál gyakrabban kell vizelnie
• nemrégiben sérülést szenvedett, különösen a hátán, a nyakán vagy a fején
• a látása megváltozott
• erős fájdalmat vagy gyengeséget tapasztal.

A végtagzsibbadás kivizsgálása

Mivel a végtagzsibbadás nem egy bizonyos betegség specifikus tünete, hanem nagyszámú megbetegedés okozhatja, a kivizsgálása szintén nagyon egyéni: az adott beteg életkorától, korábbi és meglévő betegségeitől, az azokra szedett gyógyszerektől és a zsibbadás mellett jelentkező egyéb tünetektől függ.

Az okok feltárása a háziorvosnál kezdődik, aki a beteg egyéni jellemzői ismeretében és a szükséges kérdések tisztázásával kezdi meg a kivizsgálást. Sok esetben a válasz igen egyszerű, ha a már ismert tényezők valamelyike lehet a panasz kiváltó oka.

Kezelőorvosa megkérdezi Önt a tüneteiről, és megvizsgálja Önt. Előfordulhat, hogy egyéb vizsgálatra is utalják, hogy kiderítsék a zsibbadás okát. Feltétlenül mondja el orvosának, ha a közelmúltban bármilyen sérülése, betegsége vagy fertőzése volt.

A nehezebben tisztázható helyzetekben a háziorvos kérhet előbb valamilyen általános feltáró vizsgálatot, például vérvizsgálatot, de az is lehetséges, hogy ideggyógyászati szakvizsgálatot lát szükségesnek.

A végtagzsibbadás kezelése mindig a zsibbadás kiváltó okától függ!

A zsibbadás új tünetként semmi esetre sem elhanyagolható: tekinthetjük úgy, mint az érzőidegek vészjelzését. A jelzés üzenete az, hogy „valami nincs rendben”, és mivel a tünet alapján nem lehet megítélni, mennyire súlyos az az alapfolyamat, amely kiváltotta, ezzel a panasszal mindneképpen orvoshoz kell fordulni.

Megelőzhető a végtagzsibbadás?

A végtagzsibbadás néha megelőzhető, attól függően, hogy mi az oka. Például az egészséges táplálkozás és a fizikai aktivitás megőrzése csökkentheti a népbetegségnek számító 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét, amely a végtagzsibbadás egyik lehetséges leggyakoribb oka.

Sajnos a végtagzsibbadás egyes okai, például a szklerózis multiplex nem megelőzhetőek.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Kónya Judit, családorvos, Dr. Reinhardt István
Aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: Limb numbness (healthdirect)