A szemek egészsége, az agy épsége

A szemek egészségi állapota utalhat arra, ha adott egyénnél esetleg a demencia fokozott kockázata áll fenn. Kutatók legújabb megállapítása szerint ugyanis egyes szembetegségek egyben azt is elárulják, ha esélyes, hogy a későbbiekben „zavart” elmeállapot alakulhat ki.

Az Alzheimer-kór, illetve az egyéb demenciák nem tekinthetőek a természetes öregedés velejárójának. A 65 éven felüliek csaknem 40%-a tapasztalt már emlékezetkiesést, ám amikor e jelenség hátterében semmiféle konkrét betegség nem azonosítható, akkor az életkorral összefüggő természetes folyamatról beszélünk

Az Egyesült Királyságban mintegy másfél milliónyian szenvednek a makuladegeneráció nevű szembetegségben, aminek során az érintett látása az életkor előre haladtával romlik. Egy brit szervezet (UK Biobank), több mint 12 ezer középkorú személyt vizsgálatába vonva úgy találta, hogy az érintetteknél mintegy negyedével (25%) nagyobb annak valószínűsége, hogy látásuk romlása mellett, agyi leépülés is bekövetkezhet. Ami a szürke-hályoggal élőket illeti (a UK-ben minden harmadik 65 feletti ebbe a csoportba tartozik), náluk 11%-kal nagyobb a demencia kockázata azokhoz képest, akiknél nem áll fenn a látást érintő ezen probléma. Akik szeme a cukorbetegség szövődményeként szenvedett el egészségromlást, azoknál 61%-kal nő meg az elmeprobléma kockázata. Meglepő módon ugyanakkor glaukóma esetén nem fedeztek fel ilyen jellegű rizikónövekedést.

A két egészségügyi probléma közös okból ered?

Az Egyesült Királyságban az egyik legjelentősebb halálok – az érintett és családja számára durván életminőség-romlást hozó betegség – a demencia. 2020-ban minden 9. brit haláláért ez felelt. (Tavaly csak a Covid követelt – a maga 12,1%-os arányával – több életet.) A study résztvevőit 2006-ban vonták a próbába, 2010-ben ismételten megvizsgálták őket, végül egészen 2021-ig követték állapotuk változásait. Körükben több mint 2300 demens beteget dokumentáltak a szakértők. Munkájukat egy kínai szemklinika (Guangdong Eye Institute) egyetemi tanárai vezették.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy akiknek korábban is voltak egészségügyi panaszai, például diabétesz, szívbetegség, stroke, vagy depresszió, azok később szintén nagyobb arányban kapták meg a demencia diagnózisát. A legmagasabb kockázat azoknál volt, akiknél fennállt valamelyik előbb említett betegség, de mellette egyéb szemészeti problémájuk is volt. A szerzők végül ezt a következtetést vonták le: „Az életkorhoz kötődően kialakuló makula degeneráció, a szürke-hályog és a diabétesz szövődményeként kialakuló szembetegség – kivéve a glaukómát – kapcsolatban áll a demencia nagyobb kockázatával. Azon egyéneknek jóval nagyobb a rizikójuk, akiknél a szemészeti, és a szisztémás betegség együttesen áll fenn, mintha csak vagy az egyik, vagy a másik panaszuk létezne.”

A kutatók semmiféle olyan alap-helyzetet nem vizsgáltak, ami ezen összefüggést megcáfolná, de ok-okozati viszonyt se találtak. Úgy vélik, nem lehet egyszer s mindenkorra leszögezni, hogy a szembetegségek valamiféle módon hozzájárulnak a demencia kialakulásához, ahogy azt sem, hogy egyszerűen csak kapcsolatban állnak vele. Tény persze, hogy több esetben megfigyelhető az egyszerre, azonos időben való előfordulásuk.

Végül a neves brit szemészeti szaklapban (The British Journal of Ophthalmology) nemrégiben megjelent dolgozatukban úgy fogalmaztak a kutatók, valószínűtlennek tartják, hogy a szemet érintő betegségek demenciát okoznának. Jóval inkább lehet igaz, hogy a két említett egészségügyi probléma közös okból ered.

„A szembetegség és a demencia közötti pozitív értelmű összefüggéshez vezető esetleges mechanizmus szinte teljességgel ismeretlen még ma, de több potenciális kapcsolódási pont (’pathway’) azért még létezhet” – írták a kutatók. „Először is, a szemproblémák kapcsolatba hozhatóak a demenciával ismerten kockázati összefüggésben álló, egyértelműen ahhoz vezető olyan kórokkal, mint a diabétesz, a stroke, a szívbetegség, a magas vérnyomás, a depresszió. Másodsorban, mind a szemprobléma, mind a demencia esetén sok a közös kockázati tényező: a magas életkor, az alacsony képzettségi szint, a dohányzás, a fizikai inaktivitás.”

A látásromlás korai figyelmeztető jelzés

Más tanulmányok arra utalnak, hogy a látás romlása önmagában is a demencia egyik első jele lehet. A szemen keresztül az agyat érő csökkent mennyiségű vizuális stimulációról teljes joggal hihetjük azt, hogy felgyorsítja az „elbutulási” folyamat progresszióját.

A studyra azért kerülhetett sor, mert a brit Alzheimer kutatással foglalkozó intézet észrevette, hogy ma talán „minden idők legmagasabb szintjére jutott” a lakosságban az arra való érdeklődés és egyben készség, hogy orvosi kutatásokban vegyen részt. Az Angliában, Skóciában, Walesben megkérdezett ezer felnőtt 29%-a vallotta be, hogy a Covid-19 pandémia miatt jutott erre az elhatározásra. Az Alzheimer Világnap (szept. 21.) elé időzített felmérés készítői úgy találták, hogy a kérdezettek 69%-a a demencia kutatásba is beszállna.

Egy évvel korábban közülük még csak minden második személy (50%) vállalkozott volna rá szívesen. „Ez jó hír abból a szempontból, hogy napjainkban ezrével terveznek vizsgálatokat indítani olyan kórállapotok jobb megértésére, mint amilyen például a demencia, a rák, vagy a szív különféle betegségei” – mondta Hilary Evans, a brit Alzheimer kutató intézet vezetője.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

• A demencia típusai és a várható életkilátások
• Az Alzheimer-kór kezelési lehetőségei
• Alzheimer-kór: amikor a szellemi képesség, az emlékezet elvész

Forrás: WEBBeteg
Fazekas Erzsébet; Eye conditions linked to significantly increased risk of dementia (yahoo)
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos