Az izomrángás okai és enyhítése

Az izomrángás az izmot alkotó rostok akaratlan összehúzódása, mely nagyon kellemetlen és irritáló lehet, ha jelentkezik. Az alábbi cikkben azt járjuk körül, hogy mi okozhat izomrángást, és hogy az izomrángás utalhat-e valamilyen megbújó, komolyabb betegségre.

Mit kell tudni az izomrángásról?

Az izomrángást izomfascikulációnak is nevezik. Az izomrángatózás érzése valójában kis izomösszehúzódásokkal jár a testben. Az izmaink rostokból állnak, amelyeket az idegeink irányítanak. Az idegek stimulálása vagy károsodása pedig az izomrostok megrándulását okozhatja.

A legtöbb izomrángás észrevétlen marad, és nem ad okot különösebb aggodalomra. Egyes esetekben azonban az ismétlődő, tartósan fennálló panaszok valamilyen komolyabb idegrendszeri állapotra is utalhatnak, ezért ilyen esetben érdemes orvoshoz fordulni.

Mi a különbség az izomrángás és az izomgörcs között?

Az izomrángás és az izomgörcs egyaránt egy izom akaratlan összehúzódása, bár nem teljesen ugyanaz. Az izomrángások jellemzően rövid összehúzódások, amelyek többször is előfordulhatnak. Ez kellemetlen érzést okozhat, de általában nem fájdalmas. Az izomgörcs azonban egy hosszan tartó összehúzódás, amely fájdalmat is okozhat.

Az izomrángás okai

Különféle kórállapotok okozhatnak izomrángást. A kisebb izomrángások általában kevésbé súlyos, életmóddal kapcsolatos okok miatt alakulnak ki, de a súlyosabb izomrángások gyakran komolyabb egészségügyi panaszok következményei is lehetnek.

Az izomrángások gyakori, jóindulatú okai a következők:

Fizikai aktivitás: A testedzés során használt izmokban tejsav halmozódik fel, és ez felelős a panaszokért. Leggyakrabban a karokat, lábakat és a hátat érinti.

Stressz és szorongás: A mentális egészségügyi problémák egyéb, fizikailag megnyilvánuló tünetei mellett a stressz és a szorongás is okozhatja az úgynevezett „tic” jelenséget. A test bármely izomzatára hatással lehet, testszerte jelentkezhet az izomremegés változatos izomcsoportokban.

Stimulánsok: A túl sok koffein és egyéb stimulánsok fogyasztása a test bármely részének izomrángását okozhatja.

Tápanyaghiányok: Bizonyos tápanyagok hiánya izomgörcsöt okozhat, különösen a szemhéjakban, a vádlikban és a kezekben. A táplálkozási hiányok okozta D-vitamin-, B-vitamin- és a kalcium-, illetve magnéziumhiány okozhat leggyakrabban izomremegést.

A szervezetnek kalciumra van szüksége a megfelelő izomműködés támogatásához. A hipokalcémia okozta izomrángás megfelelő kalciumtartalmú ételek fogyasztásával korrigálható, ilyenek pl. a tejtermékek, szójabab, tofu, diófélék vagy a leveles zöldségek.

A magnézium az idegek és az izmok egészségének megőrzésében is szerepet játszik. A magnézium segít a kalciumnak a sejtmembránokon keresztül történő szállításában, hogy támogassa az ideg- és izomműködést. A magnéziumhiány izomrángásokat okozhat bárhol a testben, beleértve az arcot is. A hipomagnézia oka lehet megszorító diéta, túlzott alkoholfogyasztás, vagy hasmenés is. Ha nem kezelik a magnéziumhiányt, az növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Az idegeknek D-vitaminra van szükségük ahhoz, hogy üzeneteket „vigyenek” az agyba és onnan a test izmaiba. A D-vitamin hiánya izomgyengeséget és izomrángást okozhat, kialakulásának okai közé tartozik a napfény hiánya, és a helytelen táplálkozás is.

Az egyes B-vitaminok hiányának tüneteiről ide kattintva olvashat bővebben.

Kiszáradás: A kiszáradás izomösszehúzódást és -rángást okozhat, különösen a test nagyobb izmaiban. Leggyakrabban a lábak, a karok és a törzs izomzata érintett.

Nikotin: A cigaretta és más dohánytermékek is okozhatnak izomrángást, különösen a lábakban.

Irritáció: A szemhéj vagy a szem felületének irritációja izomgörcsöket okozhat a szemhéjon vagy a szem körüli területen.

Bizonyos gyógyszerek mellékhatásai: Az izomgörcsöket olyan gyógyszerek mellékhatásai okozhatják, mint a kortikoszteroidok és az ösztrogéntabletták, vagy akár egyes vízhajtók. A rángatózás érintheti a kezeket, karokat vagy lábakat.

Elektrolitegyensúly-hiányok: Az elektrolitegyensúly-hiány izomrángásokat okozhat. Ennek oka lehet a túlzott izzadás, az intenzív testmozgás vagy a hányásból vagy hasmenésből eredő folyadékvesztés is.

Az alváshiány megváltoztathatja bizonyos ingerületátvivő neurotranszmitterek szintjét, ami izomgörcsöt okozhat.

Az izomgörcsök ezen gyakori okai általában kisebb állapotok, amelyek könnyen megoldódnak, folyadékpótlással, megfelelő diétával, a nyomelemek pótlásával, vagy megfelelő pihenéssel. Feltétlenül beszéljen kezelőorvosával, ha azt gyanítja, hogy valamelyik szedett gyógyszere okozhat izomrángást. Kezelőorvosa ilyenkor alacsonyabb adagot javasolhat, vagy átállíthatja önt egy másik gyógyszerre, ha igazolódik egy gyógyszer mint ok. Akkor is forduljon orvosához, ha úgy gondolja, hogy valamilyen tápanyag- vagy nyomelemhiánya lehet, laborvizsgálattal ezek kimutathatóak.

Az izomrángás súlyosabb okai:

Az izomrángás általában nem minősül vészhelyzetnek, de súlyos egészségügyi állapot is okozhatja. Kérjen időpontot kezelőorvosához, ha a rángatózás krónikussá vagy tartós problémává válik, mivel egyes izomgörcsöket komolyabb okok is kiválthatnak. Ezek az izomrángások gyakran az idegrendszer problémáival kapcsolatosak, beleértve az agyat és a gerincvelőt. Ilyen esetekben a betegségek következtében az izmokhoz kapcsolódó idegek károsodása vezet rángatózáshoz.

Néhány súlyosabb problémáról, amely izomrángást válthat ki, az alábbiakban olvashat:

Becsípődött gerincvelői ideg: A becsípődött gerincvelői ideg, amelyet radikulopátiának is neveznek, izomrángásokat és görcsöket is okozhat. Egyéb tünetek közé tartozik a bizsergés vagy zsibbadás a lábfejben vagy a lábszárban. A porckorongsérv az ideg becsípődését okozhatja, összenyomva az adott ideg gyökerét, ez vezet a panaszokhoz.

Izomdisztrófiák (Duchenne, Becker): Ez az örökletes betegségek egy olyan csoportja, amelyek idővel károsítják és gyengítik az izmokat. Izomrángást okozhatnak az arcon, a nyakon vagy a csípőn és a vállakon egyaránt.

Amiotrófiás laterális szklerózis (ALS): Lou Gehrig-kórként is ismert, az ALS idegsejtek pusztulását okozza. A rángatózás hatással lehet a test bármely részének izmaira, de általában először a karokban és a lábakban jelentkezik.

Spinális izomsorvadás (izomatrófia) (SMA). Ez az állapot károsítja a gerincvelő motoros idegsejtjeit, befolyásolva az izommozgás szabályozását. Az SMA egy öröklődő súlyos betegségcsoport, jellemző tünetei a fokozatosan romló petyhüdt bénulás, kiesett reflexekkel.

Sclerosis multiplex: Ritkán az izomrángások a sclerosis multiplex (SM) jelei is lehetnek. Az SM egy degeneratív állapot, amely befolyásolja az egyén központi idegrendszeri tüneteit. Sclerosis multiplexben az izmok megmerevednek és önkéntelenül összehúzódnak.

Isaacs szindróma: Ez a betegség az izomrostokat stimuláló idegeket érinti, ami gyakori izomrángásokat eredményez. Az Isaacs szindrómában szenvedő személy túlműködő perifériás idegi axonokkal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy idegeik folyamatosan aktiválják izomrostjaikat. Ez izomösszehúzódásokat okoz még akkor is, ha valaki pihen. A görcsök leggyakrabban a kar- és lábizmokban fordulnak elő.

Krónikus vesebetegség: A krónikus vesebetegségek megváltoztathatják a folyadékok és elektrolitok egyensúlyát a szervezetben, ami komoly izomgörcsöket okozhat.

Myopathia: Ez a neuromuszkuláris rendellenesség hatással van az izomrostok működésére, ami görcsökhöz, merevséghez és rángatózásokhoz vezet.

Szerotonin szindróma: Ez az állapot akkor fordul elő, ha szervezetében magas a szerotonin nevű vegyi anyag szintje. Gyakran bizonyos gyógyszerek használata okozza, és számos súlyos tünethez kapcsolódik, beleértve az izomgörcsöket is.

Neuropátia: Ez egy idegkárosodás által okozott állapot, amely zsibbadást, fájdalmat és izomrángásokat okozhat, különösen a kezekben és a lábakban. Például cukorbetegség is kiválthatja.

Hoffman-szindróma: A pajzsmirigy-alulműködés kísérte myopathia e specifikus típusát fájdalmas görcsök és izomgyengeség jellemzi. Általában a nyelv, a karok és a lábak izmait érinti.

Az izomrángások okának diagnosztizálása

Mielőtt orvosához fordul, gondolja végig és jegyezze fel, hogy mikor kezdődött az izomrángása, jellemzően melyik testrészben, milyen gyakran fordul elő, és meddig tart a rángatózás, illetve volt-e bármilyen egyéb tünet, amit tapasztalt még. Orvosa a pontos diagnózishoz ezeket mindenképpen végigkérdezi majd. Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát minden fennálló egészségügyi kórállapotról is, pl. cukorbetegség, vesebetegség, magas vérnyomás stb. Ha kezelőorvosa azt gyanítja, hogy az izomrángásokat valamilyen alapbetegség okozza, vérvizsgálatot kérhet az elektrolitszint és a pajzsmirigy működésének meghatározására, vagy neurológushoz is irányíthatja. Ha komolyabb neurológiai szakvizsgálatra is szükség van, előfordulhat, hogy a további diagnosztizáláshoz MRI, CT vagy elektromiográfiás vizsgálatot is végezhetnek. Ez utóbbit az izmok és az azokat irányító idegsejtek egészségének felmérése miatt.

Ezek a diagnosztikai tesztek segíthetnek orvosának meghatározni az izomrángások okát. Ha tartós és krónikus izomrángása van, súlyos háttérbetegség lehet az oka. Fontos a probléma mielőbbi diagnosztizálása és kezelése.

Izomrángások kezelése

A legtöbb, banális okból kialakult izomrángás esetén általában nem szükséges orvosi kezelés. Ezek általában néhány napon belül elmúlnak.

Ha a háttérben a felsorolt súlyosabb okok valamelyike igazolódik, abban az esetben azonban speciális, az adott betegségre specifikus gyógyszeres kezelés válik szükségessé.

Az izomrángások megelőzése

Az izomrángás nem mindig megelőzhető. De van néhány dolog, amit megtehet a kialakulás kockázatának csökkentése érdekében.

1. Étkezzen kiegyensúlyozottabban

• Egyen sok friss gyümölcsöt és zöldséget.
• Fogyasszon teljes kiőrlésű gabonaféléket.
• Fogyasszon mérsékelt mennyiségű fehérjét. Próbálja meg a fehérje nagy részét sovány forrásokból, például csirkehúsból, ha vegán/vegetáriánus, akkor pedig pl. tofuból bevinni.

2. Aludjon eleget

A legtöbb felnőttnek 7-9 óra alvásra van szüksége minden éjszaka ahhoz, hogy egészséges maradjon. Az alvás segíti a test gyógyulását és felépülését, és időt ad az idegeknek a pihenésre.

3. Kezelje az önt ért stresszt

Az önt ért stressz hatékony csökkentése érdekében próbáljon ki olyan relaxációs technikákat, mint a meditáció, autogén tréning, mindfullness, progresszív izomrelaxáció, vagy akár a jóga vagy a tajcsii. A heti legalább háromszori edzés egy másik nagyszerű módja annak, hogy kevésbé stresszesnek érezze magát. Pszichológussal vagy pszichoterapeutával való beszélgetés is segíthet, akár személyesen, akár online terápia formájában.

4. Korlátozza a koffeinbevitelt

Kerülje a koffeintartalmú italok fogyasztását, illetve az olyan ételek fogyasztását, amelyek koffeint tartalmaznak. Ezek az ételek és italok fokozhatják vagy elősegíthetik az izomrángást.

5. Próbáljon meg leszokni a dohányzásról

A nikotin enyhe stimuláns, amely hatással van a központi idegrendszerre. A dohányzás abbahagyása továbbá segít csökkenteni más súlyos egészségügyi problémák kockázatát is.

6. Ellenőriztesse gyógyszereit

Ha úgy gondolja, hogy a gyógyszerei okozhatják az izomrángását, beszéljen orvosával, aki ellenőrzi a gyógyszereit, és ha szükséges, dózist módosít, vagy cserét javasol.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

• What You Need to Know About Muscle Twitching (Healthline)
• Causes of muscle twitches and how to relieve them (Medical News Today)