Akár egy egyszerű manőverrel is megszabadulhat a szédüléstől

szerző: dr. Gács Gyula, neurológus - Neurológiai Központ
megjelent:

A szédülés egyik típusa az úgynevezett BBPV, vagyis a helyzetváltoztatással összefüggő szédülés, ami forgó jellegű, és a fej mozgatásának hatására jelentkezik.

Dr. Gács Gyula tanár úr, a Neurológiai Központ neurológusa szerint nem kell beletörődni, hogy forog körülöttünk a világ, hiszen egyrészt fontos a pontos diagnózis, másrészt sokszor egy igen egyszerű manőver megszüntetheti a tüneteket.

BBPV – a fej helyzetváltoztatásával összefüggő forgó szédülés

Az angol benign paroxysmal positional vertigo kifejezésből kialakított betűszó, a BBPV egy igen gyakori szédüléstípusra utal. Ez a jóindulatú, rohamokban jelentkező, a fej helyzet változtatásával összefüggő, forgó jellegű szédülés azért alakulhat ki, mert a belső fülben található apró mészkőkristályok valamiért elmozdulnak a helyükről és a folyadéktérben elúsznak a három pár félkörös ívjárat valamelyikébe (leggyakrabban a hátsó ívjáratba).

Kérdés tehát az, mi okozhatja a kristályok elvándorlását? Ennek számos oka lehet a fej kisebb sérülésétől, a belsőfül vírusos gyulladása (labyrinthitis) át a nyak ultrahangos kezeléséig bármi, ami valamiféle traumát jelent a belső fül számára A teendőket a diagnózis meghatározza, az ok feltételezése nem változtat rajta.

Mikor és hogyan jelentkezik a szédülés?

A BBPV döntően olyan mozdulatokhoz, mozgáshoz kapcsolódik, ami a fej helyzetváltoztatásával jár – a gravitációval összefüggésben. Sokszor ilyen a lefekvés, felkelés, ágyban való megfordulás, lehajlás, felnézés, egy gyors fejmozdulat.

Ez a fajta szédülés leginkább ahhoz hasonlítható, amikor forog velünk a világ, mintha leszálltunk volna a körhintáról. Ha a belső fül okozza a bajt, gyakran társul a szédüléshez ún. nystagmus is, vagyis olyan állapot, amikor a szemek akaratlanul ütemesen mozognak, a kiváltó októl függően meghatározott irányban.

A BBPV általában kevesebb, mint két percig tart, és két esemény közt jellemzően tünetmentes a páciens, bár előfordul olyan állapot is, amikor valaki úgy érzi, felborult az egyensúly érzéke. Maga a szédülés akár hónapokig is elő-előbukkanhat.

A forgó szédülés erőssége – számos tényezőtől függően – az igen enyhétől az nagyon súlyosig terjedhet.

A szédülés mellé, mint minden labyrinth eredetű szédüléshez ún. vegetatív tünetek csatlakozhatnak (hányinger, hányás, ájulás-érzés).

A kivizsgálás és a kezelés lépései

A BBPV általában jóindulatú betegség, de a kapcsolódó tünetek, valamint a panasz gyakori előfordulása az, ami miatt érdemes részt venni egy kivizsgáláson. A részletes anamnézis az esetek legnagyobb részében felveti a diagnózist, amit egy általános neurológiai vizsgálattal és provokációs teszttel, az úgynevezett Dix-Hallpike manőverrel tudunk igazolni. Ennek során a beteget ülő helyzetből hanyatt kell fektetni, fejét az ágy szintje alá süllyeszteni, 45 fokkal oldalra fordítani, majd ismét felültetni. Utána a másik oldalt is tesztelni kell. Ezzel a provokációval a hátsó ívjáratot érintő BPPV-s betegeknél tipikus szédüléses rohamot lehet előidézni, mely a fent említett jellegzetes szemmozgással, nastagmussal jár. A szédülés maximum 2 perc alatt el is múlik.

Néha a vizsgálat a jellegzetes történet ellenére nem bizonyul pozitívnak, amihez tudni kell, hogy a szédülés néhányszori ismétlés után „kimerül” s egy ideig nem ismétlődik. Ha a beteg például rázós járművön érkezett hozzánk, érdemes vizsgálatot fél-egy óra után megismételni-figyelmeztet dr. Gács Gyula tanár úr, a Neurológiai Központ neurológusa. A kivizsgálás során azonban az is felmerülhet, hogy képalkotó diagnosztikára és más szakorvosok vizsgálatára is szükség van, fontos lehet többek közt a fül-orr-gégészeti, a kardiológiai, esetleg az ortopédiai vizsgálat.

BBPV diagnózis esetén megoldást jelenthetnek bizonyos manőverek, amelyek az egyensúlyozásért felelős félkörös ívjáratokban lerakódott kristályokat különböző mozgássorokkal visszaterelik a helyükre. A leggyakrabban alkalmazott technika az Epley-manőver, amit a neurológus elvégezhet, s egyetlen beavatkozással 70-80 százalékos sikert érhet el. Ha mégsem, a manőver megismételhető. Maga a BPPV azonban a későbbiekben visszatérhet (a mészszemcsék ismét elkóborolnak), de a kezelés természetesen megismételhető.

Tovább A szédülés típusai és lehetséges okai

(Forrás: Neurológiai Központ)

Cikkajánló

Szédülés
A szédülést számos ártalmatlan ok és veszélyes betegség is okozhatja. A panaszok pontos megfigyelése, a szédülés jellege azonban rendszerint segít eldönteni, hogy a háttérben vérnyomásprobléma, valamilyen idegrendszeri rendellenesség, daganatos elváltozás vagy a fül megbetegedése áll-e.
A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
Kardioközpont - Dr. Sztancsik Ilona, kardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Kerekes Éva

Dr. Kerekes Éva

Gyermekneurológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest