A sclerosis multiplex kezelése

Hogyha a fellángolások enyhék vagy ritkák, orvosa javasolhatja Önnek, hogy várjanak még a kezeléssel, és nézzék meg, hogyan alakul a betegség lefolyása. A megfelelő terápia kiválasztása ugyanis attól is függ, hogy Önt a betegség melyik formája érinti.

A sclerosis multiplex jelenleg még nem gyógyítható betegség, ám kezeléssel jelentősen csökkenthető a betegség előrehaladása, javítható az életminőség. A korszerű kezelés 60-70 százalékkal csökkenti a klinkai schubok gyakoriságát és súlyosságát, illetve közel 40 százalékkal a rokkantságot a relapszáló-remittáló formában.

Az SM relapszáló-remittáló formájának kezelése

Ha Ön a betegség relapszáló-remittáló formájában szenved, amely a sclerosis multiplex leggyakoribb típusa, orvosa különböző, a betegség lefolyását módosító gyógyszerek adását javasolhatja. Nem szedheti ezeket a gyógyszereket, ha terhes, vagy teherbe szeretne esni.

Beta-interferon. A beta-1b interferon és a beta-1a interferon a szervezetben normálisan előforduló fehérjék genetikai módszerekkel létrehozott mesterséges változatai. Segítségükkel leküzdhetők a vírusos fertőzések, és mérsékelhető az immunrendszer túlműködése.

Ezek a gyógyszerek csökkentik, de nem küszöbölik ki a sclerosis multiplex fellángolásait. Bizonytalan, hogy számos hatásuk közül melyik az, amelyik a betegség aktivitását csökkenti, illetve jelenleg még az sem teljesen ismert, hogy mik a készítmények hosszú távú hatásai. A beta-interferonokat nem kombinálják egymással, egyszerre csak egy típus használható.

Jelenleg a beta-interferon alkalmazása a sclerosis multiplex relapszáló-remittáló formájában szenvedő betegeknél van hatóságilag engedélyezve, a még járóképes betegek kezelésére. A beta-interferonok nem fordítják vissza a károsodásokat és nem bizonyultak hatékonynak a hosszú távú funkcióvesztést illetően. Egyes betegekben ellenanyag képződik a beta-interferonnal szemben, ez a készítmény hatékonyságát csökkenti. Mások nem bírják elviselni a gyógyszer - az influenza tüneteire emlékeztető - mellékhatásait.

Az orvosok általában azoknak javasolnak beta-interferon kezelést, akiknek évente több mint egy fellángolása van. Ajánlott továbbá azoknak a betegeknek is, akik nem túl jól gyógyulnak meg a fellángolásokból. A kezelés alkalmazható még olyan betegeknél is, akiknél az MRI-vizsgálat jelentős mennyiségű új léziót mutatott ki.

Jelenleg több béta interferon is törzskönyvezve van olyan betegek számára, akik átestek már legalább egy sclerosis multiplexre utaló fellángoláson, és akik további fellángolásokra hajlamosak lehetnek, illetve akiknél definitív sclerosis multiplex alakulhat ki. Az SM kockázata fokozottnak tekinthető, amikor az MRI-vizsgálatokkal az SM-re utaló elváltozások mutathatók ki.

Ellentmondásosak a vélemények azonban az ilyen betegek esetleges kezelését illetően, mivel ezek a gyógyszerek nemcsak drágák, hanem kellemetlen mellékhatásokat is előidézhetnek. Emellett a jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a tünetmentes betegek gyakran kezelés nélkül is nagyon jól elboldogulnak rövid- és hosszútávon. Egyes orvosok inkább csak megfigyelik a magas kockázatú betegeket, és ismételt vizsgálatokkal és MR felvételek segítségével dokumentálják a fennálló gyulladásos betegséget a hosszú távú kezelés megkezdése előtt.

Glatiramer. Ez a gyógyszer a beta-interferonok egyik lehetséges alternatívája a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex kezelésében. Az orvosok szerint a glatiramer az immunrendszer myelinnel szembeni támadását védi ki. Naponta egyszer bőr alá kell a készítményt befecskendezni. Mellékhatásként bőrpír és légszomj jelentkezhet.

Natalizumab. Ezt a gyógyszert havonta egyszer intravénásan kell adni. Alkalmazásával az immunsejtek kötődése gátolható az agyi erek falához, ezáltal csökken az immunrendszer agyideg-sejtekkel szembeni gyulladásos válasza.

Klinikai vizsgálatok során ez a gyógyszer szignifikánsan csökkentette a sclerosis multiplex visszatérő fellángolásait. Miután Amerikában a gyógyszerügyi hatóság engedélyezte alkalmazását, a készítményt ki kellett vonni, mert három betegnél ritka, gyakran halálos kimenetelű agyi betegség - progresszív multifokális leukoencephalopathia - alakult ki.

Ezt követően 2006-ban újraértékelték a gyógyszer jótékony hatását sclerosis multiplexben, és az Egyesült Államokban újra engedélyezték bizonyos körülmények között. Tekintettel a gyógyszer szedése mellett kialakuló ritka mellékhatásokra, csak az SM kezelés más típusaira nem reagáló betegek kezelésére javasolt ezt adni. Hiányoznak a natalizumabot más kezeléssel összehasonlító vizsgálatok is, éppen ezért nem lehet tudni, hogy jobb-e, mint a többi kezelés.

Egyéb gyógyszerek. A mitoxantron jól ismert daganatos megbetegedések gyógyítására használt kemoterápiás szer. Emellett relapszáló-remittáló SM agresszív formájában, és bizonyos progresszív SM-es betegekben is kedvező lehet a hatása. Intravénásan általában háromhavonta adható.

A mitoxantron súlyos mellékhatásokat idéz elő, többek között a szívizom is károsodhat. Károsító hatása ismételt adáskor összeadódik, éppen ezért 2-3 évnél tovább nem adják. Általában azon betegeknek javasolják, akiknél a fellángolások súlyosak, a betegség nagyon gyorsan romlik, vagy a beteg nem reagál más kezelésre. A rendszeres kontrollvizsgálatok engedhetetlenek.

Vannak, akik más kemoterápiás készítményt is javasolnak súlyos, gyorsan romló sclerosis multiplexes betegek kezelésére, például cyclophosphamidot, ezt az alkalmazást azonban jelenleg még nem engedélyezték.

A progresszív SM kezelésére használt gyógyszerek

Corticosteroidok. Az orvosok gyakran rövid ideig tartó, nagy dózisú, szájon át vagy vénásan adható corticosteroidok adását javasolják az idegszövet gyulladásának csökkentésére, illetve a fellángolások rövidítésére. Ezek a gyógyszerek hosszú ideig alkalmazva azonban súlyos mellékhatásokat - többek közt csontritkulást, magas vérnyomást - idézhetnek elő. A hosszú távú kezelésnek a jótékony hatása amúgy sem tisztázott.

Izomrelaxánsok. A baclofen és a tizanidin szájon át szedhető gyógyszerek, amelyekkel a fokozott izomtónust lehet kezelni. Ha Önnek sclerosis multiplexe van, akkor izmai fokozatosan elmerevedhetnek, görcsösen összehúzódhatnak. Ez fájdalmas lehet. Ezek a tünetek elsősorban az alsó végtagok folyamatosan fennálló, vagy fokozottan romló gyengeségével járó formákban jelentkeznek. A baclofen átmenetileg fokozhatja a láb gyengeségét, ezzel szemben a tizanidin nem okoz lábgyengeséget, de aluszékonyságot és szájszárazságot idézhet elő.

A fáradtság csökkentésére javasolt gyógyszerek. A fáradtság legyőzésére orvosa antidepresszánsok, vagy az antivirális amantadin szedését javasolhatja. Ezeken kívül felmerülhet a narcolepsia kezelésére alkalmazott modafinil szedése is. Az összes gyógyszer a stimuláló hatása révén hat. Egy vizsgálat eredményei szerint az aspirin kezelés hatásosan befolyásolhatja a sclerosis multiplexszel kapcsolatos fáradtságot, azonban további kutatásokra van szükség az aspirin fáradtságra gyakorolt kedvező hatásának pontos feltárása végett.

Egyéb gyógyszerek. Számos gyógyszert használnak az izommerevség, a depresszió, a fájdalom, a hólyagürítési zavarok gyógyítására. Többek között az arthritis és az immunrendszer elnyomására használt gyógyszerek alkalmazásával az SM tünetei enyhíthetők.

A sclerosis multiplex kezelése nem gyógyszeres úton

Fiziko- és foglalkozásterápia. Fiziko- vagy foglalkozásterapeuta megtaníthatja Önnek, hogyan tudja izmait erősíteni, hogyan kell a hétköznapi rutin teendők ellátását segítő készülékeket alkalmazni. A terapeuták általában az orvosokkal szoros együttműködésben dolgoznak, ezáltal egy komplex terápiát tudnak kidolgozni.

A terapeuta segít Önnek az optimális mozgást biztosító eszköz kiválasztásában, így például hasznos tanácsokat adhat a bot, a tolószék, illetve a motorizált tolószék kiválasztásához. Ezek a készülékek és a tornagyakorlatok segíthetnek megőrizni függetlenségét.

Tanácsadás. Egyéni és csoport terápia segíthet Önnek a betegség elfogadásában, az érzelmi stressz csökkentésében. Családtagjai, illetve ápolói szintén profitálhatnak az ilyen jellegű tanácsadásokból.

Plazmaferezis. A plazmacsere segíthet az SM okozta hirtelen súlyos funkcióromlás helyreállításában, amennyiben a nagy dózisú szteroid nem volt hatásos. Az eljárás során eltávolítják a vér egy részét, majd mechanikusan elválasztják a vérsejteket a folyadéktól (plazmától). A vérsejteket ezt követően egy pótló oldattal - általában albuminnal vagy egy a plazmához hasonló szintetikus folyadékkal - összekeverik, majd ezt követően az oldatot visszavezetik a szervezetbe.

Tovább

• A sclerosis multiplex társbetegségei és kezelésük
• Új terápiák a sclerosis multiplex kezelésében
• Törzsizmokat erősítő gyakorlatok, amiket a kerekesszékben végezhetünk

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus