Neurológiai panaszok a COVID-19 elleni oltás után
megjelent:
A COVID-19 elleni vakcináknak számos helyi és szisztémás neurológiai mellékhatása lehet, amelyek az enyhétől a súlyosig terjedhetnek, kortól, nemtől, a betegség előzményétől és a már meglévő immunitástól függően a VAERS (Vaccine Adverse Event Reporting System - Vakcina Mellékhatások Jelentési Rendszere) adatbázisban közzétett jelentések szerint.
A szövődmények általában az injekció beadása után 1-30 napon belül jelentkeznek, és általában akutak, átmenetiek és maguktól elmúlnak, de súlyos esetekben kórházi kezeléshez és intenzív ellátáshoz is vezethetnek. A nőknél a legmagasabb a neurológiai szövődmények, autoimmun idegkárosodások előfordulási gyakorisága, mert erősebb immunválaszt indukálnak az idegen antigének ellen, ami autoimmun betegségekhez vezethet.
A vakcina második adagja után több mellékhatást jelentettek, mint az első adagnál.
Milyen neurológiai szövődmények fordulhatnak elő?
A legfontosabb és leggyakoribb jelentett szövődmények a COVID oltás kapcsán az agyi vénás sinus trombózis (AstraZeneca), a transzverzális myelitis (Pfizer, Moderna, AstraZeneca és a Johnson & Johnson), Bell-bénulás (Pfizer, Moderna, AstraZeneca), Guillain-Barre-szindróma (Pfizer, AstraZeneca és Johnson & Johnson), valamint a sclerosis multiplex első megnyilvánulása (Pfizer). Egyelőre még további kutatások folynak, hogy ezeknek a rendellenességeknek valóban a vakcina-e a fő oka, így folyamatos bizonyítékgyűjtésre és hosszú távú monitorozásra továbbra is szükség van.
A koronavírus elleni vakcinák enyhe neurológiai szövődménye közé tartozik a gyengeség, zsibbadás, fejfájás, szédülés, egyensúlyhiány, fáradtság, izomgörcsök, ízületi fájdalom, idegzsába és nyugtalan láb szindróma. A remegés, a fülzúgás és az övsömör kialakulása kevésbé gyakori.
| Övsömör COVID oltás után? |
| Igen, előfordulhat. Ilyenkor a herpes zoster, vagyis az övsömör a varicella-zoster vírus (VZV) COVID-19 elleni vakcina beadása utáni újraaktiválódása következtében alakul ki. A rendellenességet kiváltó folyamat valószínűleg azzal magyarázható, hogy a varicella-zoster vírus ellen védekező CD8+ NK sejtek az oltást követően átmenetileg nem képesek kontrollálni a varicella vírust, mivel az egyszerű CD8+ sejtek kiterjedt átalakulása miatt ezek COVID-19 vírus CD8+ NK sejtté válnak. Ezért a vakcinázás ilyenkor egyfajta sokk, és az idegdúcokban megbúvó varicella vírust a szervezet nem tudja kontrollálni, így kiújulhat az övsömör. Sok esetben a bőrön megjelenő hólyagcsákat megfigyelték a fül területén is, ami miatt a kutatók azt feltételezik, hogy a VZV reaktivációja a Ramsey-Hunt-szindróma (RHS) és a Bell-féle bénulás (parézis) oka is lehet. |
A súlyos neurológiai szövődmények közé tartozik a Bell-parézis, a Guillain-Barre-szindróma (GBS) is. A GBS egy ritka, de súlyos állapot, amelyben az immunrendszer megtámadja a szervezet egészséges idegsejtjeit a perifériás idegrendszerben, ami fájdalmat, zsibbadást, izomgyengeséget okozhat, általában a lábakban, a kezekben és a végtagokban, ami a mellkasra és az arcra is átterjedhet. A stroke, a görcsrohamok, az anafilaxia és a demyelinizációs szindrómák, mint például a transzverzális myelitis és az akut encephalomyelitis pedig szintén súlyos szövődmények.
| Érdekesség: Vaszkuláris szövődmények az agyban |
| Az immunrendszer aktivitása miatt a COVID-19 elleni vakcinák beadása után, különösen az adenovírus-alapú típus esetén thrombocytopeniáról, sinus cerebralis thrombosisról, ischaemiás stroke-ról és intracerebrális vérzésről is beszámoltak. A thrombocytopenia feltételezett kialakulási mechanizmusa a thrombocyta 4-es faktor (PF4) elleni IgG-antitestek szintézise, amely aktiválja a vérlemezkék számának növekedését és a vérrögképződést a nagy vénás artériákban. Az adenovírus-alapú vakcinák a vírustüske (S) fehérjét kódoló nukleinsavak átvitele miatt az élen járnak ennek a szövődménynek a kiváltásában. Ezen anyagok és a 4-es faktor vérlemezkékhez való kötődése miatt autoimmunitás alakul ki. A vénás sinus trombózis túlzott koagulációval jár. A vakcinában lévő vírusantigének aktiválják a vérlemezkéket, vagy közvetve véralvadást okoznak azáltal, hogy aktiválják a komplement útvonalakat és fokozzák a trombintermelést. A vénás sinus trombózis és az agyvérzés gyakrabban fordul elő 30 és 50 év közötti nőknél, mint férfiaknál. |
Milyen hatásmechanizmussal alakulhatnak ki neurológiai mellékhatások?
Minden vakcinatípus más-más szerepet játszhat e rendellenességek megnyilvánulásának kockázatának növelésében. A kutatók két fő mechanizmust, az ektopiás immunreakciót és a molekuláris mimikrit gondolják jelenleg a neurológiai szövődmények hátterében álló fő okoknak.
Mit is jelentenek ezek pontosan?
Két példa mentén magyarázzuk el.
A COVID-19 elleni vakcinával összefüggő görcsök a tüskefehérjék szintézisének és felszabadulásának tulajdoníthatók, amelyek súlyos gyulladást és hipertermiát okoznak. A hipertermia viszont növeli a gliasejtek (idegsejtek mellett lévő támasztó funkciót ellátó sejtek) aktivitását és növeli a vér-agy gát áteresztő képességét. Ezeket az eseményeket követően a perifériás vérsejtek és az albumin bejut az agyba, és megzavarja az agy ozmotikus egyensúlyát. Az agyi rendellenességek kapcsán a lehetséges mechanizmus a perifériás vérsejtek által kiválasztott gyulladásos mediátorok bejutása az agyba, valamint a mielin (idegrostokat burkoló „védő anyag”) elpusztulása és az idegrost degenerációja. A SARS-CoV-2 tüskedomén S1 antitestek jelenléte az agy-gerincelő folyadékban magyarázatot adhat az oltás utáni neurológiai szövődményekre, mint például az agyvelőbántalmakra és a görcsrohamokra.
A transzverzális myelitis a gerincvelő egy részének gyulladása, amely rendszerint fertőzés után jelentkezik, és a gerincvelő gyulladásos területe alatti területeken (tehát a testben attól lejjebb található területeken) a szenzoros, motoros és autonóm funkciók (hólyag és belek) károsodásával jár. Ennek a rendellenességnek a kiváltásának mechanizmusa az autoimmunitás kialakulása molekuláris mimikri segítségével. Valójában a vakcina vírusantigénjei immunológiai választ stimulálnak a gerincvelőben. Transzverz myelitist figyeltek meg mRNS- és adenovírus-alapú vakcinák injekciója után, és figyelemre méltó, hogy az mRNS-alapú vakcinák a sclerosis multiplex és a neuromyelitis optica súlyosbodását vagy korai megjelenését okozhatják. Általánosságban elmondható, hogy a demyelinisatiós szindrómák többsége mRNS-alapú vakcinákkal kapcsolatos, ezt követik az adenovírus-alapú vakcinák. A jelentések szerint ezek a szövődmények gyakoribbak a 20 és 60 év közötti férfiaknál és nőknél, mint más korcsoportokban.
Mit mutatnak még a kutatások?
Érdemes tudni, hogy az intramuszkuláris injekciót követően a vakcina biológiailag eloszlik az idegekben. A vakcina transzfekciója és transzlációja az idegekben immunválaszt válthat ki az idegsejtek ellen, ami potenciálisan autoimmun idegkárosodáshoz vezethet. Egyes kutatások pedig igazolták a vakcina eloszlását az injekció beadásának helyén túl különböző testszövetekben, beleértve az ülőidegeket is.
A vakcina ülőidegekhez való eljuttatása olyan állapotokhoz vezethet, mint az isiász, amelyet korábban az ülőideg vírusfertőzésével, például herpeszével hoztak összefüggésbe.
A biológiai eloszlás vizsgálata azt is igazolta, hogy a vakcina a vérkeringés útján más szövetekbe, nevezetesen a csontvelőbe, májba, emlőmirigyekbe és lépbe is eljut. A vakcina által kódolt géntranszfekció távoli szövetekbe valószínűleg immunválaszt vált ki a test különböző szövetei ellen, amely különféle autoimmun állapotokban nyilvánulhat meg.
Ezek az autoimmun válaszok sok egészséges alanyban átmenetiek lehetnek, és az immunválasz valószínűleg csak a vakcinával transzfektált sejtekkel szemben nagyon szelektív, azonban egyes egyéneknél krónikus autoimmun állapot kialakulásának lehetősége sem zárható ki.
| Mi az a demielinizáció? |
| Demielinizációnak nevezzük azt az autoimmun folyamatot, amely az idegnyúlványok körüli mielinhüvely vékonyodásához, majd eltűnéséhez vezet. A mielinhüvely az idegsejtek ingerületátviteléért felelős axon nevű nyúlványát körülvevő védőburok, ami szigeteli az idegsejtek közötti elektromos jeleket, így elősegítve a gyors és gördülékeny információszállítást. Ennek sérülése változatos idegrendszeri panaszokhoz vezethet. |
Más oltásoknak is lehetnek hasonló neurológiai mellékhatásai?
Mindig is ismert volt, hogy a vakcinák a leghatékonyabb és legbiztonságosabb gyógyszerek a betegségmegelőzésben, azonban, ahogy minden gyógyszer esetén, a vakcináknak is ismertek különböző mellékhatásai, akár neurológiaiak is. Például az influenza, a hepatitis és a HPV ellenes vakcinák is okozhatnak demyelinisatiós szindrómákat, és ismert az is, hogy az influenza elleni védőoltás beadása a fiataloknál narkolepsziát okozhat.
Miért javasolták/javasolják a COVID oltásokat mégis, ha ilyen mellékhatásaik lehetnek?
Röviden, főképp közegészségügyi érdekből, és az egyéni egészségügyi állapotok mérlegelése mellett az egyéni védekezés céljából.
A COVID-járvány gyors elterjedését követően 2020-ban az Egészségügyi Világszervezetnek globális egészségügyi vészhelyzetet kellett kihirdetnie. Ez a vírus köztudottan széles körben elterjedt tüdőfertőzést és hipoxiát okozott. A WHO adatai szerint 2022 novemberéig 630,3 millió embernél diagnosztizáltak COVID-19-et, és 6,58 millióan haltak meg világszerte, a számok pedig azóta is emelkedtek.
Ez is érdekelheti Szinte észrevétlenül kerülhetnek életveszélybe a COVID-betegek - A csendes hipoxia
A COVID-19-járványt követően kiterjedt, összehangolt nemzetközi kutatások vezettek eredményre a hatékony vakcinák gyors kifejlesztéséhez. Ma már a vakcinákat tartják a legjobb módszernek a kollektív biztonság elérésére és a halálozás szabályozására, a kritikus helyzet miatt pedig ezekre a vakcinákra kiadták a sürgősségi felhasználási engedélyeket.
Az oltással foglalkozó szakirodalom szerint a káros hatások mindig is részei voltak a tömeges oltási stratégiának, de végső soron az oltás kívánt hatásai tömegében jelentősebbek voltak, vagyis az emberek nagy tömege nem tapasztalt mellékhatásokat, vagy csak enyhéket, ennek mentén kerültek ezek a vakcinák is forgalomba. Természetesen ez nem teljes vigasz az érintetteknek, de magyarázat lehet.
A tömeges vakcinázás során számos jelentés érkezett a COVID-19 elleni vakcina beadását követő mellékhatásokról. E jelentések szerint a vakcinázásnak lehetnek nemkívánatos idegrendszeri mellékhatásai. Ezek a hatások gyakrabban akutak és átmenetiek, de lehetnek súlyosak is és néhány esetben akár végzetesek is.
A COVID-19 elleni védőoltás mellékhatásait gyakrabban jelentették azoknál az embereknél, akiknek a kórtörténetében már eleve immunrendszeri betegségek szerepeltek, vagy akik érzékenyebbek voltak az életkorukra és fizikai állapotukra tekintettel, ezért is fontos az oltási tanácsadás és figyelmeztetés az egyes betegségekkel érintett csoportok esetén.
Azt se feledjük, hogy sok esetben magának a COVID-19 betegségnek is lehetnek idegrendszert érintő komplikációi vagy akár hosszú távú neurológiai szövődményei.
Mi a teendő, ha védőoltás után neurológiai panasz(oka)t tapasztal?
Ha bármilyen védőoltás után idegrendszeri panaszokat tapasztal, keressen fel neurológus szakorvost a mielőbbi diagnózis és eredményes kezelés érdekében.
Tovább A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom:
