A bélbaktériumok egyensúlyhiánya és a sclerosis multiplex

Világszerte mintegy 2,9 millió ember él sclerosis multiplexszel, amelyben a szervezet immunrendszere megtámadja a központi idegrendszert. A bélbaktériumok egyensúlyhiánya valóban megjósolhatja a sclerosis multiplex súlyosságát?

Számos kockázati tényezője van az SM-nek, köztük olyan nem módosítható tényezők, mint a genetika, és módosítható tényezők, mint a dohányzás, a D-vitamin hiánya, a táplálkozás és a bélrendszer egészsége. Ez utóbbihoz tartozik a kiegyensúlyozatlan bélmikrobiom.

Ashutosh K. Mangalam, PhD, az Iowai Egyetem Carver College of Medicine patológus professzora és az Iowa City VA egészségügyi rendszer klinikai kutatója kifejtette, hogy számos környezeti tényező járulhat hozzá a betegség kialakulásához, beleértve a vírusfertőzéseket, a napfénynek (és a D-vitaminnak) való kitettséget és a bélrendszerünkben lévő baktériumokat, amelyek az utóbbi években nagy figyelmet kaptak.

A bélmikrobiom fontos szerepet játszik az SM-ben

„A mi csoportunk és mások tanulmányai is kimutatták, hogy az SM-ben szenvedő emberekben található baktériumok különböznek az egészségesekétől. Ezeknek a baktériumoknak a pontos összetétele azonban a különböző tanulmányokban eltérő, ami azt jelzi, hogy további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy a bélbaktériumok változásai hogyan befolyásolhatják a betegséget”.

A PNAS folyóiratban megjelent tanulmány szerint kétféle bélbaktérium aránya képes lehet előre jelezni a betegség súlyosságát. A tanulmány első részében a kutatók 45 SM-ben szenvedő ember bélmikrobiomját elemezték.

A tudósok felfedezték, hogy a Blautia nevű baktériumtípus gyakrabban fordult elő a vizsgálatban részt vevő, SM-ben szenvedő személyeknél, míg a Prevotella baktériumfaj szintje alacsonyabb volt.

„Az a megállapítás, hogy a Blautia gyakrabban fordul elő a sclerosis multiplexben (SM) szenvedő betegeknél, míg a Prevotella kisebb mennyiségben található, azért jelentős, mert arra utal, hogy bizonyos baktériumpopulációk összefügghetnek a betegséggel” - magyarázta Mangalam.

„Az Egyesült Államok középnyugati régiójából származó betegek körében végzett vizsgálatunkban a Blautia nemzetségek gazdagodását figyeltük meg. Ez azért érdekes, mert ezeket korábban a Ruminococcus nemzetségbe sorolták, és egyik tagját, az R. gnavus-t, kapcsolatba hozták különböző gyulladásos betegségekkel, például a lupusszal” - tette hozzá.

„Másrészt a Prevotella csökkenése olyan hasznos baktériumok elvesztésére utalhat, amelyek segítenek fenntartani az egészséges bélmikrobiomot, ami tovább erősíti azt az elképzelést, hogy a diszbiózis - a mikrobiom egyensúlyhiánya - szerepet játszhat az SM-ben.”

„Összességében ezek az eredmények arra utalnak, hogy a bélmikrobiom fontos szerepet játszik az SM-ben, a Blautia feldúsulása potenciálisan hozzájárulhat a betegséggel járó gyulladásos folyamatokhoz, míg a Prevotella védőhatást nyújthat. További kutatásokra van szükség ezen összefüggések megerősítéséhez és a mikrobiom egyensúlyhiánya mögött meghúzódó mechanizmusok megértéséhez” - mondta Mangalam.

Mangalam és csapata ezután egy lépéssel tovább vitte kutatását egy egérmodell segítségével, ahol az egerek vagy Blautia, Prevotella, vagy a kontrollcsoport esetében egy Phocaeicola nevű baktériumot kaptak. A kutatók megfigyelték, hogy a Blautia-t kapott egereknél nagyobb bélgyulladás és rosszabb SM-szerű tünetek alakultak ki, mint azoknál, amelyek a többi baktériumtípust kapták.

Emellett a tudósok megállapították, hogy a Blautia egereknél alacsony volt a Bifidobacterium baktérium és magas az Akkermansia baktérium szintje, mielőtt a tüneteik megjelentek volna. A kutatók úgy vélik, ez arra utal, hogy e két baktériumtípus közötti egyensúlyhiány segíthet az SM súlyosságának előrejelzésében.

„Mind a Blautia, mind az Akkermansia osztozik abban a képességében, hogy táplálékforrásként a bélbélésből (mucin) táplálkozik, de a mucin cukrolánc különböző részeit célozzák meg” - magyarázta. „A Blautia a mucin egy részének elfogyasztásával gyulladáskeltő környezetet hoz létre, más részeit szabadon hagyva, amelyeket aztán az Akkermansia tud hasznosítani. Ez az Akkermansia elszaporodását eredményezi, és hozzájárulhat a bélben és potenciálisan az agyban kialakuló gyulladáshoz, ahogyan az SM-ben is megfigyelhető.”

„Az SM-szerű betegségben szenvedő egerekben a Bifidobacterium szintje csökkent, ami arra utal, hogy gyulladásos környezetben nem él meg jól. Érdekes módon azt találtuk, hogy az Akkermansia-szint növekedése ezekben az egerekben összefüggött a betegséggel. Ez arra a feltételezésre vezetett bennünket, hogy a Bifidobacterium és az Akkermansia aránya az SM és annak súlyosságának potenciális markereként szolgálhat.”

Segíthet a probiotikumok szedése az SM progressziójának lassításában?

„Bár a probiotikumok, beleértve a Bifidobacteriumot tartalmazókat is, gyakran összefüggésbe hozhatók a bélrendszer egészségével, óvatosnak kell lennünk azzal a feltételezéssel, hogy segíthetnek az SM tüneteinek kezelésében vagy a betegség előrehaladásának lassításában” - mondta Mangalam.

„Egyelőre nem vizsgáltuk közvetlenül, hogy az egerek Bifidobacteriummal való kolonizálása csökkenti-e a betegség súlyosságát vagy megváltoztatja-e a betegség progresszióját. Viszont teszteltük a Prevotellát, amely vizsgálatainkban úgy tűnt javítja a tüneteket.”

Megjegyezte továbbá, hogy az olyan autoimmun betegségek, mint az SM a polgárháborúhoz hasonlítanak - ahol a szervezeten belüli környezet nem feltétlenül kedvez a jótékony baktériumok túlélésének. Tehát, még ha be is vezetjük a Bifidobacteriumot, vajon túléli és kifejti-e jótékony hatását egy ilyen zord környezetben? Ez továbbra is nyitott kérdés marad.

„Ahelyett, hogy kizárólag a probiotikumokra koncentrálnánk, inkább azt javasolnám, hogy építsünk be a napi étkezésbe egy egészséges, növényi alapú étrendet, mivel az étrend döntő szerepet játszik a bélmikrobiom alakításában” - tanácsolta Mangalam. „Elismerem, hogy az egészséges életmód fenntartása különösen nagy kihívást jelenthet az SM-betegek számára, de már kis étrendi változtatások - például a rostban gazdag gyümölcsök és zöldségek bevitelének növelése - is támogathatják a kiegyensúlyozottabb mikrobiomot.”

„Az ilyen étrend probiotikumokkal való kombinálása előnyökkel járhat, de jelenleg nem rendelkezünk közvetlen bizonyítékokkal ennek az állításnak az alátámasztására” – tette hozzá.

Forrás: MedicalNewsToday/DRportal