A perifériás neuropátia és tünetei (polineuropátia, mononeuropátia)

A perifériás neuropátia az agyon és a gerincvelőn kívüli idegek betegségét jelenti. Ha károsodnak az idegek, nem lesz megfelelő az agy, valamint az izmok, a bőr, a zsigerek és az erek közti kommunikáció, ami zavarokhoz, fájdalomhoz, érzéketlenséghez vezethet.

Perifériás neuropátia a fejlett országokban elsősorban cukorbetegeknél alakul ki, továbbá bizonyos autoimmun betegségekben (például reumatoid artritisz, lupus erythematosus (SLE)), bizonyos vitaminhiányos állapotokban (pl. B₁-vitamin-hiány), továbbá az alkohol és egyes gyógyszerek hatására.

A háttérben álló betegségek kezelése sokszor elegendő lehet, máskor a perifériás neuropátiát a fájdalom kezelésével lehet enyhíteni. A perifériás idegeknek nagy a regenerációs hajlama, az idegi növekedési faktorok és a génterápia pedig további pozitív fejleményekkel kecsegtet a jövőben.

A neuropátia érinthet csak egy ideget (mononeuropátia), vagy számosat (polineuropátia, polyneuropathia). A tünetek részben az érintett ideg(ek) jellegétől (érző, mozgató, vegetatív vagy pedig ezekből összeálló kevert), részben pedig a neuropátia okától függenek.

Ha érző (szenzoros) idegek károsodnak, az alábbi tünetek alakulhatnak ki:

• zsibbadás;
• bizsergés, "hangyamászás" érzés;
• olyan érzés, mintha láthatatlan kesztyűt vagy zoknit viselne;
• extrém érzékenység a különböző tapintások iránt;
• normálisan nem fájdalmas ingerek fájdalmassá válása;
• külső ingertől független fájdalom;
• égő érzés;
• éles, elektromos jellegű fájdalom;
• a koordinációs képesség elvesztése;
• gyengült érzékelés, illetve teljes érzéketlenség.

A fenti tünetek legtöbbször lassan alakulnak ki. Előfordulhat, hogy a tüneteket alig lehet észrevenni, esetleg évek telnek el úgy, hogy nem tűnik fel a probléma. Másoknál a tünetek erősek, folyamatosan fennállhatnak, és főleg éjszakára elviselhetetlenné válnak.

Ha a mozgató (motoros) idegek érintettek, akkor az ideg által ellátott izmok meggyengülnek vagy megbénulnak.

Ha az idegek valamilyen akarattól független (autonóm) szervet látnak el (például szív, ér, bél, húgyhólyag, verejtékmirigy, férfi nemi szerv), akkor ezeknek megfelelő tünetek alakulhatnak ki, mint például szapora pulzus, kipirulás, szélet- illetve vizeletürítési nehezítettség, csökkent izzadás, impotencia.

A neuropátiák hátterében álló okok

Ha csak egy ideg sérül, annak nagy valószínűséggel valamilyen trauma (az ideg közvetlen sérülése) vagy tartós nyomódás (ami miatt az ideg nem kapott vért) az oka. Az ideg nyomódását okozhatja például gipsz vagy mankó, a testrész hosszú ideig természetellenes helyzetben való tartása, daganat illetve rendellenes csontkinövés. Ha a károsodás több ideget érint, számos más ok is szóba jöhet.

Cukorbetegség. Legalább a cukorbetegek felénél kialakul valamilyen neuropátia. A kockázat annál nagyobb, minél régebb óta áll fenn a cukorbetegség, a legnagyobb azok kockázata, akik 40 évesnél idősebbek, több mint 25 éve cukorbetegek és nincs rendesen beállítva a vércukorszintjük.

A diabéteszes neuropátia számos szövődményt okozhat, amelyek bármelyik szervet érinthetik. Kialakulhat részleges vagy teljes érzésvesztés, illetve mozgásképtelenség. Gyakori a láb idegeinek károsodása, ami az elégtelen keringéssel együtt fekélyekhez, sőt gangrénához vezethet. Ha az emésztéssel kapcsolatos idegek károsodnak, akkor a gyomor túl lassan ürülhet, ami folyamatos émelygést, hányingert és hányást okozhat. Előfordulhat, hogy székrekedés vagy hasmenés alakul ki, esetleg egymással váltakozva. Bizonyos esetekben a hólyag szabályozásával lehet probléma, de impotencia is kialakulhat. A neuropátia szövődménye lehet az alacsony vérnyomás és a depresszió is.

Alkoholizmus, toxikus anyagok és egyes gyógyszerek. Az etil-alkohol (és bomlásterméke, az acetaldehid) közvetlenül is károsítja az idegsejteket, de közvetett módon is, ugyanis felszívódási zavart okozva vitamin- és táplálékhiány kialakulásához vezethet. Más alkoholok gyakran még toxikusabbak (pl. metil-alkohol). Bizonyos toxikus anyagok, így a nehézfémek (pl. ólom, higany, arzén) és a szerves oldószerek szintén érzékenyebbé tehetik Önt a perifériás ideg károsodásával szemben. A gyógyszerek közül főleg a daganatellenes szerek okoznak neuropátiát.

Immunrendszeri betegségek. Nagyobb valószínűséggel alakul ki Önnél perifériás neuropátia, ha Önnek valamilyen immunrendszert érintő betegsége van: autoimmun betegség (pl. lupus eritematózusz, reumatoid artritisz), öröklött immunhiány, szerzett immunhiány (pl. HIV fertőzés).

Vitaminhiány. Bizonyos vitaminok, például a B₁, a B₆ és a B₁₂ hiánya növeli a perifériás neuropátia valószínűségét. A vészes vérszegénység, ami a szervezet elégtelen B₁₂-vitamin-felszívó képességének következménye, perifériás neuropátiához vezet.

Gyakran ismétlődő vagy tartós nyomás. Carpalis (kéztői) alagút szindrómában (zsibbadó, majd bénuló ujjak) például a csuklón keresztül az ujjak irányába haladó ideget nyomja a kéztő kötőszövetes szalagja. Egy olyan munka vagy hobbi, ami hosszú időn keresztül nyomásnak tesz ki egy ideget, szintén növeli a perifériás neuropátia kockázatát. Az olyan munka, ahol ismétlődő mozdulatokkal kell valami összeszerelni, vagy erős markolást igényel, szintén az ideg nyomását eredményezheti. A golfozás, a teniszezés vagy egy hangszeren való játszás, sőt még akár a mankó használata is nyomhatja valamelyik ideget.

Bakteriális vagy vírusos fertőzések. Ha nem is a leggyakoribb, de az egyik legdrámaibb vírus okozta (vagy legalábbis vírusfertőzés utáni) neuropátia a Guillain-Barré-szindróma. Alulról fölfelé haladó, majd hetekig tartó teljes bénultsággal jár, ezalatt a beteg teljes ápolást igényel. Jó eséllyel tökéletes gyógyulással végződik.

Egyéb betegségek és állapotok. Perifériás neuropátiához vezethetnek a veleszületett anyagcsere-betegségek, az amyloidosis (az idült gyulladás), a vesebetegségek, májbetegségek, daganatos betegségek, az alulműködő pajzsmirigy, továbbá létezik öröklött hajlam is a neuropátia kialakulására.

Tovább A neuropátiás fájdalom

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus