Idegrendszeri szabályozásunk titkai

A szervezet önkéntelen, nem tudatosan befolyásolható folyamatainak szabályozását a vegetatív idegrendszer végzi. Gyógyszeres befolyásolásával szerteágazó hatásokat lehet elérni.

A szervezetünk működését, a környezethez való alkalmazkodást kialakító belső, a szervezet önszabályozó folyamatait irányító rendszer a vegetatív idegrendszer. Azért nevezik vegetatívnak, mert a létfenntartáshoz szükséges, ám akaratunkon kívüli folyamatokat irányítja. Gondoljunk például a szívdobogásra, vagy a verejtékezésre.

A vegetatív szabályozás két, ellentétes hatású idegrendszeri működés eredményeként alakul ki. Minden szervet behálóz ez a két ellentétes hatású rendszer, és a külső tényezőktől függően az egyik uralkodóvá válik a másik felett. Ilyenkor a domináns idegrendszeri működés által kialakított hatások érvényesülnek.

A szimpatikus idegrendszer, mint vészvezérlő

Az egyik rendszer a szimpatikus idegrendszer, melynek ingerlése úgynevezett vészreakciót vált ki, vagyis a szervezetet felkészíti a stresszhelyzetekre. Hatásait a célszervekre az adrenalin és egy vele rokon vegyület, a noradrenalin közvetíti.

Hatására a szív szaporábban ver, több vért pumpál az erekbe, az izmokba több vér kerül, hogy jobban bírják a terhelést. A pupilla kitágul, hogy könnyebben és pontosabban tudjuk érzékelni a környezetet. Az izmok és az egész szervezett fokozott oxigén igényére a szervezet a hörgők tágulásával reagál, így több levegőhöz jut a tüdő.

Tapasztaljuk azt is, hogy ha izgulunk, kevés és sűrű nyál termelődik a nyálmirigyek ilyen irányú működése miatt, az izzadságmirigyek termelése viszont fokozódik. Mindemellett a bőr és a belső szervek, zsigerek kevesebb vért kapnak, hiszen az ő munkájukra most nincs szükség. Lassul a bélmozgás, az emésztés. A máj raktáraiból cukor szabadul fel a megnövekedett szükséglet kielégítésére.

A paraszimpatikus idegrendszer, mint nyugalmi felelős

A másik ezzel ellentétes hatású rendszer a paraszimpatikus idegrendszer, melynek feladata a szervezet nyugalmi helyzetének visszaállítása, a regenerálás, és a raktárak feltöltése. A közvetítő anyag ebben az esetben az acetilkolin nevű vegyület, melynek hatására az előbbi folyamatok ellentéte alakul ki, például visszaáll a normál pulzus, az izmok is kevesebb vért kapnak.

Viszont dolgozni kezdenek a belszervek, megindul az emésztés, a felszívódott tápanyagok elraktározása. A máj a felszívódott cukrot elraktározza. Ez a két rendszer teljesen más kémiai anyagokat használ, hogy hatását közvetítse az egyes szervekre.

Az idegrendszeri szabályozás és a gyógyszerek

Egy-egy közvetítő anyag is különböző receptor csoportokra hat. Ennek az a magyarázata, hogy a szimpatikus idegrendszer esetén a különböző szerveken felváltva találhatók alfa- és béta-receptorok, és más-más hatást közvetítenek a szervekre.

Ráadásul még az alfa- és a béta-receptoroknak is több alcsoportja van, valamint a paraszimpatikus idegrendszer acetilkolinja is többféle típusú receptoron fejti ki a hatását.

Mindennek az ismerete azért fontos az orvostudomány számára, mert lehetőség van olyan gyógyszerek kifejlesztésére, melyek szelektíven, például csak a béta-receptorokra, vagy annak csak egy alcsoportjára hatnak.

A szelektivitás pedig az esetleges mellékhatások elkerülése miatt fontos, mert ha egy gyógyszerrel az egész szimpatikus vagy paraszimpatikus rendszert gátolnánk vagy serkentenénk, annak veszélyes következményei lehetnek a sokféle hatás kialakulása miatt.

Szelektív gyógyszerekkel el lehet érni, hogy az egyik csak vérnyomást csökkentsen, a másik csak a bélmozgást csökkentse hasmenés esetén, vagy a harmadik csak pupillatágulatot okozzon, mely szemvizsgálatkor szükséges.

Láthatjuk, hogy a vegetatív idegrendszer gyógyszeres befolyásolásával mennyire szerteágazó hatásokat lehet elérni. Gyógyszerkincsünk nagy része erre a rendszerre hat.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész