Híres epilepsziások

szerző: O.K.T., fordító - WEBBeteg
megjelent:

A történelmi feljegyzések tanúsága szerint jó néhány híres ember szenvedett epilepsziában; a betegség nem válogatott sem rang, sem hírnév tekintetében. Az epilepszia az emberiség egyik ősi, feljegyzésekben leggazdagabb, megkülönböztetett figyelemmel kísért kórképe.

Az ókor embere szerint az epilepsziás rohamokat a gonosz lelkek vagy démonok által megszállt test okozza. A papok mágikus szertartásokkal, imádsággal igyekeztek kiűzni a beteg testéből a gonosz szellemeket.

E tévhit a korabeli orvosoknak, az indiai Atreya-nak és majd később a görög Hippokratésznek köszönhetően szertefoszlott; a betegség hátterében mindketten felismerték az agy diszfunkcionális működését.

Tudta?

Az epilepsziát a genitáliák megbetegedésének tartották, pontosabban a maszturbáció következményének! Egészen a tizenkilencedik századig az epilepsziát férfiak esetében kasztrációval, nők esetében a csikló megcsonkításával igyekeztek „gyógyítani”.

Az epilepsziáról alkotott babonás nézeteket azonban még évszázadokig nem lehetett felülírni. A régmúlt korok epilepsziáról alkotott nézete napjainkban is tetten érhető a stigmatikus gondolkodásban, a téves feltevésekben: az epilepsziás betegek mind a mai napig félelemmel, előítéletekkel, és diszkriminációval szembesülnek.

Érdekes módon, a rohamokat különös erő és szimbolika lengi körül, ami miatt a történelem során összefüggésbe hozták a kreativitással vagy a szokatlan vezetői képességekkel.

A kutatókat régóta foglalkoztatja a tény, hogy a történelem prominens személyiségei, próféták, szentek, politikusok, filozófusok, és a művészetek, tudományok területén hírnévre szert tett személyek közül igen sokan epilepsziás betegek voltak.

Epilepszia és zsenialitás

Arisztotelész elsőként látta meg az összefüggést az epilepszia és a zsenialitás között. A „híres epilepsziásokat” lajstromba vevő felsorolása (Szókratész neve is szerepelt a listán) a reneszánsz idején tovább bővült. Jóllehet, csak a nyugati kultúra jelentős személyiségei kerültek említésre.

Tudta?

Nagyon sok embernél, pl. gyerekeknél magas lázhoz társulhat egy roham, amit aztán soha nem követ egy második. Egy roham önmagában nem jelent epilepsziát.

Mi a helyzet az epilepszia és a zsenialitás között? Dr. Jerome Engel, a Kaliforniai Orvosi Egyetem neurológia professzora, a Seizures and Epilepsy című könyv szerzője az epilepszia és a géniusz elme együttes megjelenése mögött véletlen egybeesést feltételez.

Más kutatók ezzel szemben az epilepsziás megbetegedések és a tehetség között érdekes összefüggést látnak.

Eve LaPlante Seized című könyvében arról ír, hogy a temporális lebeny epilepsziás rohamakor megfigyelhető normálistól eltérő agyi tevékenység jelentős szerepet játszik a kreatív gondolkodásban és a műalkotásban.

A neuropszichológus Dr. Paul Spiers szerint „néha az epilepsziát kiváltó tényezők tehetséggé kovácsolódnak. Ha az agy egy adott területét a fejlődés korai szakaszában sérülés éri, a másik, ép agyfélteke azonos területe fokozott fejlődésnek indul.”

Híres epilepsziások

  • Nagy Sándornak, a nagy makedón uralkodónak, a világtörténelem egyik legnagyobb hadvezérének epilepsziás rohamai voltak
  • Julius Caesarnak, nagy hadvezérnek és politikusnak élete utolsó két évében szintén rohamai voltak, valószínűleg egy agydaganat következményeként. Állítólag egy rohama során beleesett a Tiberius folyóba. A rómaiak az emberi vérnek gyógyító hatást tulajdonítottak, Caesar idejében az epilepsziát az elesett gladiátorok vérének kiszívásával igyekeztek kezelni. Bonaparte Napóleon gyaníthatóan szintén epilepsziás rohamokkal küzdött.
  • Szent Pál a rohamai igen pontosan dokumentáltak. Útban Damaszkusz felé egy éles fényvillanást látott maga körül, lováról a földre zuhant. Látását egy időre elvesztette, nem tudott sem inni, sem enni.
    Egyes kutatók szerint Pálnak eksztatikus epilepsziás rohamait követően érzékelési és arcideg-problémái voltak. Jeanne D’Arc a középkori francia mártír leány már tizenhárom éves korától fogva eksztatikus élményekről beszélt: fénysugarakat látott, szentek hangját hallotta, angyalokról vizionált.
  • Kierkegaard, dán filozófus, az egisztencializmus szülőatyja igyekezett epilepsziáját a külvilág előtt titokban tartani.
  • A legnagyobb tudós lángelmék közül Pascal, Newton, Nobel neve is szerepel az epilepsziások között.
  • Vincent van Gogh „belső viharokról” tett említést: hallucinált, hirtelen dührohamok kerítették hatalmukba, zavartságot és félelmet érzett, korai, kontrollálhatatlan emlékképek árasztották el az elméjét.
    Kezelőorvosai a rángógörcsöket megelőzendő potassium bromidot írtak fel számára, s elrendelték, hogy minél több időt töltsön Saint-Remy szanatóriumának gyógymedencéiben fürödve. Itt festette legszebb alkotásait, a Csillagos éjt, különleges Önarcképét, valamint a Varjak a búzaföldön című festményét.
  • A barokk kor egyik legjelentősebb zeneszerzője, Handel, a sokak által a legnagyobb hegedűvirtuóznak tartott Paganini, a nagy orosz komponista, Csajkovszkij szintén epilepsziás rohamokat élt át. Beethoven feltehetően szintén epilepsziás lehetett.
  • Az olasz költő, s egyben az európai irodalom kiemelkedő alakja, az Isteni színjáték szerzője Dante, a tizennyolcadik század irodalom nagysága, a Tartuffe írója, Moliere, a romantikus kor kiválósága, az Ivanhoe szerzője, Sir Walter Scott szintén epilepsziás volt. Akárcsak Jonathan Swift, Edgar Allan Poe, Lord Byron, Shelley vagy Lord Tennyson. Tennyson rohamai például kamaszkorában jelentkeztek először, s tüneteit helyesen epilepsziának diagnosztizálták.
    A kezelőorvosok viszont a köztiszteletnek örvendő családok reputációját megőrzendő nem voltak hajlandók számot adni a diagnózisról. Tennyson gyógykezelése például abból állt, hogy nagy mennyiségű gyógyvíz fogyasztását, rossz időben tartandó kiadós sétákat, lepedőbe csavarva hideg fürdőkúrát írtak elő a kezelőorvosok.
  • Charles Dickens az orvosokat is lenyűgöző részletességgel volt képes bemutatni szereplői epilepsziás rohamát.
  • Lewis Carroll Alice csodaországban tett kalandjairól szóló történeteiben valószínűleg saját rohamait írja le. Alice gyakran érzi úgy, hogy a teste vagy a körülötte lévő tárgyak összezsugorodnak, vagy nagyra nőnek.
  • Saját feljegyzéseinek köszönhetően az utókor sokat tud Dosztojevszkij epilepsziájáról. Kilenc esztendős korában élte át első rohamát, amit 25 évesen követett a következő.
    Ezután már szinte naponta, havonta jelentkeztek a kisebb-nagyobb intenzitású rohamok. A grand-mal-t, a nagyobb rohamokat transzcendens boldogság eksztatikus állapota előzte meg, azután a rettegés kerítette hatalmába. Írásaiban körülbelül harminc epilepsziás karakter jelenik meg.
  • Tolsztojnak állítólag szintén voltak rángógörcsei. Flaubert a tizenkilencedik századi francia írót orvos apja próbálta gyógyítani: rendszeresen piócákat rakott fia testére. Korunk nagy detektívregényeinek szerzőjét, Agatha Christie-t sem kímélte a kór. A híres színész, Richard Burton szintén epilepsziás rohamokkal küzdött.

Ismereteink szerint az epilepsziás roham során az agy különböző területein elektromos kisülések mennek végbe, főként azokban az agyi régiókban, amelyek a testérzetek, testfunkciók, a memória és az érzelmek működéséért felelősek.

Dr. David Bear pszichiáter úgy vélekedik, hogy a temporális lebeny epilepsziás rohama során megfigyelhető normálistól eltérő agyi működések a szenzitivitás, a belső látás és a figyelem összekapcsolódása által valóban szerepet játszhatnak a kreatív gondolkodásban és a kiemelkedő művészi teljesítményben.

Bear szerint „a temporális lebenyben bekövetkező kisülés következtében az érintett személy különös késztetést érezhet az igazság vagy a szépség felkutatására.”

A zsenialitás és az epilepszia összefüggésében kijelenthető, hogy a jelentős történelmi személyiségek közül igen soknak volt epilepsziás rohama.

Hogy kik napjaink nagy epilepsziásai, nem tudjuk pontosan: a betegséget félreértések, a stigmatikus gondolkodásból fakadó téves ítéletek övezik. Az érintettek inkább titokban tartják betegségüket, nehogy hátrányos helyzetbe kerüljenek, vagy nehogy az epilepszia szakmai kiteljesedésük útjába álljon.

(WEBBeteg - O.K.T.; fordító Forrás: Epilepsy Toronto)

Cikkajánló

A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus
WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Szappanos Zsuzsanna, neurológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Kerekes Éva

Dr. Kerekes Éva

Gyermekneurológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest