A Parkinson-kór kezelésében vizsgáljék a botoxot
Pár éven belül az eddigitől eltérő területen is bevethetik a ránctalanításban a legdivatosabbnak számító botoxot. Német kutatók a Parkinson-kór tüneteinek enyhítését várják az új alkalmazástól – az eddig, állatokon folytatott kísérletek bizakodásra adnak okot.
Rostocki kutatók szerint a botox nem csak a pokolba kívánt ráncok eltűntetésében segíthet, hanem a Parkinson-kórban szenvedőkön is.
„Feltételezésünk szerint a botox nagyon kis mennyiségben – ez csupán néhány nanogrammot jelent – az agy bizonyos részeibe eljuttatva enyhíti a tüneteket” – mondja Reiner Benecke, a kutatás vezetője.
Az agyba kerülve a botolinumtoxin – ahogy a botoxot „leánykori nevén” hívják – megakadályozza az acetilcholin felszabadulását, amely az izmok reszkető mozgását okozza. Az eddig lefolytatott állatkísérletek igen biztatóak: „a tüneteket a kísérleti patkányok esetében jelentősen sikerült csökkenteni” – számol be Benecke az eredményről.
A Rostocki Ideggyógyászati Klinika vezetője reményei szerint a kezelés akár 3-5 éven belül minden Parkinson-kórban szenvedő ember számára hozzáférhető lehet, ám nem szabad elfelejteni: a módszer magát a betegséget nem gyógyítja meg, csupán a tüneteket – amelyek erős reszketés formájában jelentkeznek – enyhíti.
A Parkinson-kóros esetek felénél jelentkező emlékezési zavar kialakulását azonban a botox-injekciók nem akadályozzák meg. A betegség okozta izommozgás kezelése ugyanakkor mindeddig nem járt mellékhatásokkal – legalábbis a rágcsálók esetében – s az eddigi megfigyelések szerint a jótékony hatás akár egy évig is tarthat.
A diagnózis nehézsége |
A betegség korai stádiumában nehéz felállítani a diagnózist. Idősebb betegeknél a Parkinson-kór tüneteit (a járás megváltozása, a reszketés, a beszéd nehezítettsége, illetve az írás elcsúnyulása) gyakran az öregkor természetes velejáróinak tekintik, míg fiataloknál azért késhet a diagnózis, mert úgy gondolják, hogy ez csak az idősebb korosztályt érintheti. Bővebben a Parkinson- kórról |
Más alkalmazási területek
A kutatás sikereiről Benecke múlt héten számolt be egy rostocki kongresszuson, amelyen mintegy 400 németországi, ausztriai és svájci kollégája követte élénk érdeklődéssel előadását a botox eddig ismeretlennek számító alkalmazási területéről.
Benecke a Parkinson-kór mellett más olyan eseteket is említett, amelyekben szerinte sikeresen alkalmazható a botolinumtoxin: a végtagok izomgörcs-megbetegedései, vagy a húgyhólyag bizonyos betegedései esetében.
Botox és a szépségipar
Bár a botox ránctalanító hatásáról a több napos kongresszuson csak marginálisan esett szó, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az alapvetően idegméregként ható szer kozmetikai felhasználásának aránya mára már Európa- és Ázsia-szerte 10, míg Amerikában 25 százalékra tehető.
A bőr alá fecskendezett botox gyengíti az arcizmokat, amely – átmenetileg – a bőr kisimulásához vezet. A szer mellékhatásai között lógó szemhéjak, és a beszédkor tapasztalt nehézségek szerepelhetnek.
Utóbbi abból adódik, hogy az idegméreg – ideiglenesen – korlátozza a száj környékén található izmok tevékenységét.
„Amennyiben egyáltalán ilyen jelenségek felbukkannak, csak két-három hétig lehetnek feltűnőek, mivel utána enyhülnek” – magyarázza az ideggyógyász-professzor, aki szerint a botox egészségi szempontból a „viszonylag veszélytelen és problémamentes” anyagok közé tartozik. „Etikai szempontból persze hosszan vitatkozhatunk alkalmazásáról” – teszi még hozzá Benecke.
(WEBBeteg - K.J.)