Neuritis vestibularis - Avagy az egyensúlyszerv idegsejtjeinek gyulladása
frissítve:
Abban, hogy egyensúlyunkat megtarthassuk, a belső fülben található félkörös ívjáratok játszanak fontos szerepet. E terület idegi ellátását az úgynevezett vestibularis ideg (VIII. agyideg) biztosítja. Ha az ideg károsodik, akkor alakul ki az orvosi nyelven neuritis vestibularisként emlegetett betegség.
A kórkép jellemzően 40-50 éves korban alakul ki, de tapasztalták már fiatalabb életkorban is. A károsodást okozhatja vírusfertőzés (pl. adeno-, herpes-, influenza-, varicella vírus stb.).
Nem ritka, hogy felsőlégúti fertőzés lezajlását követően alakulnak ki a neuritis vestibularisra jellemző tünetek. Az infekción kívül vérellátási zavar is okozhatja az ideg károsodását, de nagy mennyiségű alkohol fogyasztása vagy szerves oldószerek, bizonyos gyógyszerek vagy nehézfém okozta mérgezés is hasonló tünetekkel jár.
Hirtelen jelentkezik a szédülés
A betegség igen kellemetlen panaszokat okoz: az étvágytalan, kedvetlen, elesett beteg hirtelen jelentkező, forgó jellegű szédülésre panaszkodik, ami kezdődhet nappal, vagy éjjel ágyban fekve egyaránt. A fej mozgatására a szédülés fokozódik, a beteg gyakran elesik. Hányinger, hányás változó mértékben jelentkezik és kezdetben gasztrointesztinális fertőzés irányába terelheti a gyanút. A betegség lefolyása hullámzó – átmeneti javulás után ismét rohamszerűen léphet fel az egyensúlyzavar.
A szédülés okának tisztázására az orvos – leggyakrabban ideggyógyász, esetenként fül-orr gégész – speciális vizsgálatokat végez. Fontos tisztáznia például, hogy társul-e hallászavar is a szédüléshez. Amennyiben a neuritis vetibularis önálló kórképként van jelen, akkor a betegnek nincs halláskárosodása, a dobhártya is ép. Ha viszont a kórkép vírusos fertőzés miatt alakul ki és az infekció a labirintus rendszerre is ráterjed, akkor halláscsökkenés is kialakulhat.
Egyéb vizsgálatok segítségével azt igyekszik tisztázni az orvos, hogy pontosan hol, illetve melyik oldalon történt a vestibularis ideg károsodása. Erre a különböző próbákra adott reakció adja meg a választ – fontos információtartalma van annak, hogy a beteg milyen irányú szédülést érez, mennyi ideje áll fenn, mi váltja ki, illetve milyen jellegű az.
Annak is van információtartalma az orvos számára, hogy a speciális próbák során a beteg melyik irányba dől. A kivizsgálás során vizsgálják az ún. szemtekerezgés (nystagmus) fennállását is, melynek kiválthatósága és iránya szintén meghatározó.
Szükség esetén speciális röntgen felvételt illetve koponya MR-t is készítenek az esetleges koponyán belüli térfoglaló folyamatok (pl. vérzés vagy daganat) kizárására.
Kezelés antivirális szerrel vagy keringésjavítókkal
A betegség kezelése egyrészt tüneti – a hányás miatti kiszáradás kezelése, folyadék pótlása, hányinger csökkentése. Másrészt pedig, ha lehet, az okot is kezelni kell.
Ez infekciós eredetű megbetegedés esetén jelentheti antivirális szer adását (amennyiben ez elérhető), keringési zavar okozta neuritis vestibularis esetén pedig keringésjavítók alkalamazására kerülhet sor.
A gyógyulás sokszor hetekig elhúzódik, ezért a betegtől kitartást és türelmet igényel. A végeredmény az esetek közel felében teljes gyógyulás, más esetekben viszont időről időre vissztérő panaszoktól szenvedhet a beteg.
Tovább Hogyan kezeljük a szédülést?
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos
