A légszennyezés megváltoztatja az agyfunkciót
frissítve:
Az elmúlt évtizedek kutatásai alapján egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a belélegzett szennyező anyagok káros hatást fejtenek ki a központi idegrendszerre. A közlekedési eredetű légszennyezés a kitett gyermekek kognitív, viselkedési és pszichomotoros fejlődésére hat negatívan, az időseknél pedig a kognitív hanyatlással és a demencia magasabb kockázatával jár együtt.
A közlekedésből eredő szmog és az emberek kognitív rendellenességei közötti összefüggést számos elemzés vizsgálta az elmúlt két évtizedben. A kutatások egy része a légszennyezettségnek kitett emberek (gyerekek és felnőttek) kognitív képességeit mérték fel tesztek segítségével, más kutatások funkconális MRI (mágneses rezonancia képalkotás) és EEG (elektroenkefalográfia ) módszerrel vizsgálták meg az agyműködést.
Az agyműködésre is hatással van a légszennyezés
A szennyezett nagyvárosokra jellemző közlekedési eredetű légszennyezést leginkább két összetevő, a korom és a nitrogén-dioxid (NO2) jelzi. A funkcionális MRI feltárta, hogy ezek magasabb kombinált szintje alacsonyabb aktivitással járt együtt a kulcsfontosságú agyi hálózatokban. A vizsgálatok kimutatták, hogy az agyi fehérállomány, a kérgi szürkeállomány és a bazális ganglionok lehetnek a légszennyező anyagok célpontjai. Az észlelt agykárosodások szerepet játszhatnak a kognitív változásokban.
A hollandiai Zuyd Egyetem kutatói önkéntesek agyi elektromos tevékenységét mérték EEG-vel akkor, amikor a vizsgált páciensek tiszta levegőjű helyiségben tartózkodtak, és akkor is, amikor egy órát dízel-kipufogógázzal szennyezett levegőjű szobában töltöttek. Azoknál, akik a kipufogógázos helyiségben voltak, az EEG már 30 perc elteltével stresszes állapotot jelzett. Sőt, az EEG még azután is a kérgi elektromos tevékenység megváltozását mutatta, hogy a vizsgált személy már tiszta levegőt lélegezhetett be. A kísérlet kimutatta, hogy a szennyezett levegő hatással van az agyi információfeldolgozásra, a nagyvárosi szennyezett levegőnek való tartós kitettség hosszú távon megváltoztathatja az agytevékenységet.
A városlakók többsége légszennyezettségben él |
| A WHO adatai szerint a világon mintegy 2,4 milliárd él veszélyes mértékben szennyezett környezetben, és évente mintegy 7 millió idő előtti elhalálozás köthető a légszennyezéshez. |
A légszennyezettség árthat a fejlődő agynak
Kutatók összefüggést találtak a születés előtti környezetszennyezés és a gyerekek intelligenciahányadosa (IQ) között is. A Columbia környezet-egészségügyi központ kutatói 249, terhessége utolsó harmadában lévő New York-i nőt kértek meg arra, hogy mindennapi teendőik végzése közben, testükhöz rögzítve 48 órán át viseljenek egy műszert, amely mérte a városi légszennyezést. A gyerekek IQ-ját ötéves korukban vizsgálták a kutatók, és összevetették azzal, hogy mennyi szennyezés érte őket magzati korukban az édesanyán keresztül.
A gyerekek intelligenciahányadosa négy-öt ponttal kisebb volt abban a csoportban, amelyet a legnagyobb szennyezés ért magzati korban. Ez már elég nagy különbség ahhoz, hogy az iskolai teljesítményt is befolyásolja.
Az időskori demenciát is súlyosbítja a tartós kitettség
A Yale Egyetem közegészségügyi tanszékének kutatása szerint a légszennyezés és a nagyvárosi szmog különösen pusztító hatású a 64 év felettiek és azon belül a férfiak, továbbá az amúgy is alacsonyan képzettek számára, és nő a demencia veszélye az olyan emberek esetében, akik forgalmas utak mentén élnek.
Úgy találták, hogy minél tovább lélegez be valaki szennyezett levegőt, annál nagyobb kárt szenved a gondolkodási képessége. A nyelvi képességek jobban sérülnek, mint a matematikai képességek és a férfiak esetében nagyobb a károsodás mértéke, mint a nőknél.
A messzebb menő elemzést nehezíti, hogy az agyi elváltozások nem feltétlenül szerepelnek halálokként a kórházi zárójelentésekben. Az Alzheimer-kórosok például gyakran fertőzésekben halnak meg. Mexikóban kutyákon végzett tanulmány kimutatta, hogy a szennyezett levegő okozhat agyi elváltozásokat. A Mexikóvárosban tartott kutyáknál találtak ahhoz hasonló agyi elváltozásokat, amilyenek az Alzheimer-kóros embereknél fordulnak elő. A tiszta levegőjű falusi környezetben tartott kutyáknál sokkal ritkábbak voltak az ilyen agyi elváltozások.
Szennyező részecskék az agyszövetben
A tudósok számára régóta ismert, hogy a belélegzett mikroszkopikus részecskék eljutnak nemcsak a tüdőbe és az érrendszerbe, hanem az agyba is. A brit Lancasteri Egyetem kutatói mexikóvárosi és manchesteri (a mérések szerint mindkét város levegőminősége tartósan rossz) elhunytak agyszövetmintáit elemezték 2016-ban.
A kutatás bizonyítékot talált arra, hogy a légszennyezésből származó apró, magnetitnak nevezett szemcsék megtalálják útjukat az agyba is. A magnetit igen kis mennyisége természetesen is előfordulhat az agyban, ám a talált szemcsék nemcsak sokkal nagyobb számúak voltak (milliónyi részecske egyetlen gramm agyszövetmintában), hanem alakjuk is eltért a természetes, egyenetlen formától, és egyértelműen a gépkocsiforgalomra vezethető vissza az eredetük.
A szemcsék a 200 nanométernél kisebb átmérőjű, úgynevezett nanorészecskék közé tartoznak. A nagy légszennyező részecskéket, például a koromszemcséket megállíthatja az orr, a kisebbek bejutnak a tüdőbe, a még kisebbek a véráramba is. A nanoméretű magnetitről úgy vélik, elég apró ahhoz, hogy az orrból az agy szaglóközpontjába, majd az idegrendszeren át az agykéregbe hatoljon.
A légszennyezettség káros hatásai |
| A légszennyezés és a tüdőbetegségek (asztma, COPD) kapcsolata széles körben ismert. Kutatások azonban kapcsolatot mutattak ki a szennyezett levegő és olyan kórképek között is, mint a skizofrénia és az autizmus, a stroke vagy a szívinfarktus, illetve a koraszülés. |
WEBBeteg összeállítás
Forrás: MTI, Független Hírügynökség; PubMed, WHO
