A méhszájseb (cervicalisatio)

A méhszájseb elnevezés csak a köznyelvben használatos, leggyakrabban a cervicalisatio nevű elváltozást értik alatta. Az elnevezés félreérthetőségei miatt érdemes a kezelőorvossal tisztázni, hogy pontosan mi is van a méhszájon.

A cervicalisatio (vagy ectropium) megjelenése a méhszájon jellegzetes, pirosas rózsaszínes, „bolyhos” felszínt eredményez, ami a nőgyógyászati vizsgálat során szabad szemmel is látható lesz. Az elváltozás lényege, hogy a méhnyakcsatornában jelen lévő hengerhámsejtek, mintegy kikúszva a méhszáj felszínére a méhnyak felszínét borító laphámsejteket kissé kiszorítják.

Ez magyarázza a jellegzetes képet, hiszen a két sejttípus megjelenése különböző, így a különböző típusú hám határa is élesen elkülönül. Emiatt is rossz elnevezés a méhszájseb, hiszen tulajdonképpeni hámhiány nem alakul ki, pedig a seb azt jelentené.

Mikor alakul ki a méhszájseb?

Ez a jellegzetes nyálkahártya megjelenés gyakran fordul elő fiatal korban, fogamzásgátló szedése mellett, és terhesség során, de megjelenése bármely életkorban önmagában nem jelent semmi kórosat.

Jellegzetesen a hüvely normál, savas pH-jának (kémhatásának) változása, vagyis lúgosabbá válása elősegíti a cervicalisatio megjelenését. Ennek az oka az, hogy a méhnyak lúgosabb közeget tűrő hengerhámja ilyenkor kikúszik a méhszáj felszínére. A jelenség nem néhány nap alatt alakul ki, hanem hetek, hónapok során.

Hüvelyfertőzés esetén miért jelenhet meg pecsételő vérzés?

A hüvelyi pH változásával gyengül a hüvely normál flórája, így különféle fertőzések alakulhatnak ki, ami viszont azzal jár, hogy az érzékenyebb hengerhámmal borított felszín is könnyen gyulladttá válik.

A gyulladt hámfelszín sérülékeny lesz, emiatt kisebb behatásokra is vérzés indulhat meg, de általában csak kis mennyiségű, pecsételő vérzés jelentkezik. Amikor az együttlétek során pecsételő vérzés alakul ki, kontakt vérzésről beszélünk, és a fentiek miatt ezt leggyakrabban gyulladás okozza.

Az „ördögi kör”

Fontos pontja a jelenségnek, hogy a méhnyak csatornájában jelen lévő hengerhám bő, lúgosabb kémhatású váladékot termel, ami viszont hajlamosíthat a fertőzések, gyulladások kialakulására, ami sajnos a helyzetet tovább ronthatja, és a cervicalisatio még szélesebbé válhat. Így fordulhat elő, hogy egy önmagában ártalmatlan nyálkahártya elváltozás mégis kóros hüvelyi folyáshoz, gyakori fertőzésekhez vezethet.

A "méhszájseb" (cervicalisatio) ennek ellenére csak ritkán okoz olyan panaszt, ami kezelést igényel. Az ártalmatlan jelenség általában nem jár túl bő nyáktermeléssel, sem folyamatos fertőzéssel, éppen emiatt nem igényel semmiféle teendőt.

Panaszok esetén milyen kezelések léteznek?

Amikor a hengerhámot megtámadó fertőzések krónikus gyulladást okoznak, könnyebben alakul ki felszálló fertőzés, krónikus, már panaszokat okozó folyás, és gyakori a kontakt vérzés is, akkor a cervicalisatio már kezelést igényelhet. Az egyik legfontosabb lépés a hüvely normál flórája, és a megfelelő savas közeg visszaállítása, amit helyi, heteken át tartó kezeléssel lehet biztosítani. Egyrészt az időnkénti, óvatos tejsavas irrigálás, és a lactobacillust tartalmazó hüvelykúpok használata segíthet ebben.

Emellett az aktuális fertőzések megfelelő helyi kezelését gyakran kell kiegészíteni szájon át szedhető gyógyszerekkel is, hogy a kórokozóktól biztosan megszabaduljunk.

Amikor a gyógyszeres kezelés nem hoz eredményt, szükségessé válhat a cervicalisatiót alkotó hengerhámsejtek eltávolítása. A hengerhámsejtek eltávolítására többféle megoldás is létezik:

• Az egyik, kevésbé sikeres technika az ecsetelés, mely során egyszerűbb, hámroncsoló ecsetelőket használhatunk. Ilyenkor többszöri ismétlés is szükségessé válik.

• Hatékonyabb megoldások közé tartozik a lézeres, vagy fagyasztásos technika, amivel maradéktalanul eltávolítható a felszíni sejtelváltozás. Ezen kezelések során azonban szövettani vizsgálat biztosan nem készül az eltávolított szövetből, hiszen a sejtek roncsolása történik, ezért negatív citológiai lelet birtokában végezhetőek. Azonban jó tudni, hogy enyhe citológiai eltérések kezelésére is alkalmazhatóak ezek a technikák megfelelően képzett szakember kezében.

• A loop konizáció, és a hideg késes konizáció nagy előnye, hogy az érintett szövetrészletet eltávolítva már szövettani vizsgálat is készülhet, így pontosan tudni fogjuk azt is, hogy van-e bármilyen kóros elváltozás az adott területen. Az előbbi során (loop konizáció, vagyis LEEP) egy elektromos hurokkal történik a kimetszés, és egynapos sebészeti beavatkozás keretében is elvégezhető a műtét, azonban a szélek megítélése pontatlan, hiszen égetéssel történik a műtét az azonnali vérzéscsillapítás miatt. A hideg kés konizáció már kórházi bennfekvést igényel, azonban a legpontosabb szövettani feldolgozást biztosítja.

Amikor meghozzák a döntést a cervicalisatio kezelésében, nagyon fontos, hogy megfelelő indikációban a megfelelő kezelést válasszák. A legfontosabb pontok a döntéshozatal során a panaszok, tünetek jellege, gyakorisága, és az esetleges társuló citológiai eltérések.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász

Mondja el véleményét! Méhszájseb-fórum - szóljon hozzá!