Terhességi toxémia (preeclampsia)
A terhességi toxémia a terhesség második felében az anyában kialakuló, magas vérnyomással, vizenyővel és leggyakrabban veseműködési zavarral jelentkező kórkép. A betegség súlyosbodása akár az anya és a magzat életét is veszélyeztetheti.
A terhességi toxémiának (tehességi toxaemia, vagy preeclampsia) három alaptünete van: vizenyő, fehérjevizelés és magas vérnyomás. A legkönnyebben diagnosztizálható eltérés a vérnyomásértékek megemelkedése (ezért terhességi magas vérnyomásként is említik), azonban a kórképhez valamely szerv vagy szervek (leginkább a veseérintettség a jellemző) működési zavara is hozzátartozik. A tünetekhez vagy azok valamelyikéhez súlyos esetekben görcsroham és kóma is társulhat.
Terhességi toxémián az anya megbetegedését értjük, amely kizárólag terhesség kapcsán jelentkezhet, a várandósság második felében (20-40. hét) alakulhat ki.
A kórkép egyik legrégebbi elnevezése a toxaemia, illetve a toxicosis (terhességi mérgezés). Mindkettő arra utal, hogy valamilyen toxin vagy toxinszerű anyag – mely a terhesség során keletkezik és kerül be az anya szervezetébe – váltja ki közvetlenül a megbetegedést, bár ezen elméletet nem sikerült alátámasztani, mivel ilyen méreganyagot nem tudtak kimutatni.
A terhességi toxémia a leggyakoribb anyai halálokok közé tartozik. A szülés körüli anyai halálozás három fő oka még manapság is a fertőzés (szepszis), a toxaemia és az elvérzés. Még inkább szembetűnő a toxaemia szerepe, ha figyelembe vesszük, hogy számos elvérzéses haláleset nemcsak a vérveszteség következménye; oka összetettebb, és a toxaemia miatt kialakult véralvadási zavaroknak van benne meghatározó szerepe.
A betegségnek nemcsak az anyai, hanem a szülés körüli megnövekedett magzati halálozásban is nagy jelentősége van. Magyarországon az összes szüléshez viszonyítva előfordulási gyakorisága 5-10 százalék körüli.
A terhességi toxémia okai
Sajnos a kutatások ellenére sem ismerjük pontosan a preeclampsia közvetlen okát. Végső oka maga a terhesség. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az anyai szervezet alkalmazkodásának – a terhesség okozta változásokkal szemben fellépő – zavara vagy hiánya lehet a magyarázat.
Három főbb kiváltó tényező határozható meg a toxaemia létrejöttében:
-
Az anya betegségei. Ilyenek a magasvérnyomás-betegség, az idült vesebetegségek, a cukorbetegség, vagy az általános érkárosodással járó betegségek. Ezekben az esetekben a toxaemia már "csak" rárakódik az előzetes betegségre, szervkárosodásra.
-
A környezeti hatások. Ide tartozik például a nem megfelelő táplálkozás (a túl egysíkú, nagymennyiségű, só-, fűszer- és zsírdús táplálék), a nagyfokú fizikai igénybevétel, a pihenés, fekvés hiánya, a tartós álló- vagy ülőmunka. A klímaviszonyok változásának, időjárási frontoknak, továbbá az idegrendszeri túlterhelésnek, pszichés traumáknak is nagy a jelentőségük, és mind a toxaemia kialakulását segítik elő.
-
A terhes méh és a méhlepény közötti kedvezőtlen vérkeringés. Egészséges terhesség esetén a méhlepény erei kitágult állapotban vannak, segítve ezzel a megfelelő vérátáramlást, míg a toxaemiás terhesekben ezek az erek összehúzódott állapotban találhatók. Régi tapasztalat, hogy az igen sok magzatvíz, ikerterhesség esetén gyakoribb a toxaemia előfordulása, amikor is a méhfal túlfeszülése rontja a vérkeringést. Olyan terheseknél is fokozott a kockázat, akiknek alapbetegsége (pl. cukorbetegség) miatt károsodhat a méhlepény érrendszere.
A külső hatások szerepe |
A toxaemia gyakorisága igen nagy eltéréseket mutat a különböző földrészeken, országokban és népcsoportok között. Az eltérések egyik oka a külső környezeti tényezők különbözősége. Ezeknek a külső hatásoknak, mint elősegítő faktoroknak van szerepük a betegség kialakulásában. Ezek közül legfontosabbak az életmód, a táplálkozási szokások, az egészségügyi műveltség, a felvilágosítás, a ruházkodás, a higiénia. |
Milyen tünetek utalnak a toxaemiára?
A toxaemia rendszeres terhesgondozással időben felismerhető és kezelhető. Ebben segít a három alaptünet: a vizenyő (ödéma), a magas vérnyomás (hypertonia) és a fehérjevizelés (proteinuria) felismerése.
-
A terhességi vizenyőről elmondhatjuk, hogy egészséges terhesekben is előfordulhat kisebb lábszárödéma a terhesség végén. Ennek oka általában a vénás nyomás fokozódása, a visszeresség, az általános súlygyarapodásból adódó fokozódó statikus nyomás. Ez azonban pihenésre, éjszakai ágynyugalomra megszűnik. Akkor kóros, ha reggelre sem múlik el és a boka vagy az lábszáron az ujj benyomatát megtartja. Általános (generalizált) akkor, ha ez már kiterjed az arcra, kézre, hasfalra, szeméremajkakra. A súlygyarapodás mértéke az utolsó hónapokban meghaladja a heti fél kilót. Ezt csak rendszeres testsúlyméréssel tudjuk ellenőrizni.
-
A magas vérnyomás (hypertonia) a leggyakoribb és legfőbb tünete a toxaemiának. Erről akkor beszélünk, ha a vérnyomás értéke 135/85 Hgmm fölé emelkedik. Az emelkedése a betegség súlyosbodásának jele.
-
A fehérjevizelés a vese érrendszerének zavarára utal, fokozódása szintén a betegség súlyosbodásának jele.
Egyéb tünetek |
Az alaptünetek mellet egyéb tünetek is megjelenhetnek: fejfájás, rossz közérzet, fülzúgás, szikralátás, kettős látás, látótérkiesés, májtáji, gyomortáji fájdalom, hányinger, hányás. A legsúlyosabb formában a fő tünetekhez görcsroham társul, ami azonnali, halaszthatatlan orvosi beavatkozást igényel. |
Hogyan kezelhető a betegség?
A három vezető tünet kezelése összetett. Igényel belgyógyászati, szükség esetén nephrológiai és nem utolsósorban szülészeti kezelést is, a kismama rendszeres kontrollja mellett. A terápia fontos része a vérnyomáscsökkentő kezelés. Mivel a veszélyes állapot a szülést követően lezárul, a terhességi toxémia a szülés megindításának egyik gyakori indikációja.
Időben történő, gondos orvosi kezeléssel a tünetek kezelhetők, megakadályozva ezzel akár az anya, akár a magzat súlyos károsodását, nemritkán halálos szövődmény kialakulását. A toxaemia igen sok terhes kismamát veszélyeztethet, de rendszeres terhesgondozással időben kiszűrhető és kezelhető betegségről van szó.
Kapcsolódó A terhességi akut zsírmáj
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szilvási Ferenc, szülész-nőgyógyász