Mennyire ismerjük a méhnyakrákot? - Kutatás

A Szinapszis Kft. egy nemzetközi projekt (Aurora Projekt) keretében 6 ország (Románia, Csehország, Szlovákia, Görögország, Olaszország, Magyarország) több mint 2300 válaszadójának ismereteit elemezte. Az eredmények alapján akadnak még, akik a méhnyakrákkal kapcsolatos tudása fontos kérdésekben hiányos, így nem hozhatnak felelős döntést a betegség megelőzését illetően – különösen igaz ez a magyar nőkre.

Ma már sok ügynek és témának van világnapja – néha nehéz is követni mikor épp minek: van világnapja a balkezeseknek (április 29.), az eltűnteknek (augusztus 30.), az idegenvezetőknek (február 21.) – és még sok más fontos és kevésbé fontos dolognak. Ezen világnapok egy része a jókedvről szól, más részük az ismeretterjesztést, a figyelem megragadását tűzi ki célul. De mi a helyzet, ha egy témának egy egész hetet szentelünk? Feltehetően az ügy fontossága, a még átadásra váró ismeretek mennyisége indokolja, hogy egynél több napot szánjunk a kérdésre. Hasonló a helyzet a méhnyakrák megelőzésével is, amivel az európai országok kerek egy héten keresztül foglalkoznak minden év januárjában. Mivel a humán papilloma vírus (HPV) körülbelül 99%-ban tehető felelőssé a méhnyakrák kialakulásáért, ezért tulajdonképpen a Méhnyakrák Megelőzésének Európai Hete egyben a HPV elleni küzdelem népszerűsítésének kiemelt időszaka is.

Az AURORA projekt célja egy olyan általános és megvalósítható stratégia kidolgozása, amely elősegíti a méhnyakrákszűrést az új EU tagállamok fogamzóképes korban lévő női lakosai körében. További törekvése, hogy elősegítse a méhnyakrák megelőzését, és európai szinten elérhetővé váljon minden olyan információ és szaktudás, mely a megelőzés példaértékű gyakorlatainak kifejlesztését és implementációját segítheti. A projekt egyik feladata, hogy elemezze a helyi viszonyokat, és összegyűjtse a célcsoport szükségleteit. Ennek keretein belül vált elérhetővé egy online kérdéssor a méhnyakrákkal, ill HPV-vel kapcsolatban. A 2012 végéig beérkező válaszokat a Szinapszis Kft elemezte. Az eredmények igen tanulságosak…

A méhnyakrákot 99%-ban a Humán Papillomavírus (HPV) állandósult fertőzése okozza. Ezzel a ténnyel minden korcsoportban hasonló mértékben vannak tisztában a megkérdezettek (74%) – a görögök kivételével (60%) hasonlóak az ismeretek a vizsgált országokban.

Valamennyi országban hiányosak az ismeretek a kockázati tényezők tekintetében. A megkérdezettek fele (51%) válaszolta, hogy a dohányzás, HIV fertőzés, vagy a legyengült immunrendszer közül mindegyik rizikófaktornak számít – a válaszadók másik fele (49%) csak egyik vagy másik megnevezett tényezőt tekintette veszélyesnek a méhnyakrák kialakulása tekintetében a HPV-vel fertőzött nők számára.

Bár a tünetek ismeretének kérdésében a magyar megkérdezettek jobban szerepelnek (61%), mint a más országok válaszadói – egyéb kérdések kapcsán inkább elmaradnak ismereteink a nemzetközileg mért arányoktól. A hazai válaszadók csupán háromnegyede tudja, hogy a kezdeti stádiumú méhnyakráknak nincsenek tünetei – szinte minden, a kutatásban részt vevő országban magasabb számban vannak ezzel tisztában.

A magyar kitöltők 18%-ában csak hasi görcsök esetén merülhet fel, hogy méhnyakrákról lehet szó – holott ez már az előrehaladottabb stádium jele – pedig még a 0. stádiumban kiszűrt betegség 100%-ban gyógyítható lenne. Fontos látnunk, hogy itt nem arról van szó, hogy egy egészségügyi témájú műveltségi vetélkedőn hogyan szerepelnek a magyar nők – sokkal inkább arról, hogy hányan élnek a hamis biztonságérzet illúziójában, s a megfelelő ismeretek híján csökkenthetik az esélyeiket: nem fordítanak figyelmet a megelőzésre, nem vesznek részt szűrésen. Holott önmagában sem a szűrés, sem a vakcináció nem nyújt védelmet – a védőoltás és a rendszeres szűrés együttes alkalmazása a leghatékonyabb módja a méhnyakrák megelőzésének.

A legtöbb válaszadó – a vizsgált országokban átlagosan 89% – egyetértett azzal, hogy a HPV elleni védőoltás megelőzi a fertőzés kialakulását. Ugyanakkor akadnak olyan válaszadó csoportok is, pl. a háztartásbeliek, ahol majd minden 10. kitöltő úgy gondolja, hogy a védőoltást egy lehetséges kezelési lehetőségnek tekinti – holott valójában nem ennyire egyszerű a helyzet: sugár- vagy kemoterápia, esetleg a méheltávolítása a kezelési gyakorlat.

A fenti adatokból jól látszik, hogy jelentős arányban rendelkezünk ismeretekkel a méhnyakrákkal kapcsolatban. Azonban még jól mérhető azok aránya is, akik az ismereteik hiányossága miatt nem hozhatnak felelős döntést a szűrés és/vagy oltás kérdésében, s ugyancsak a téves elképzeléseik miatt későn kerülnek orvoshoz, s így rosszabb eséllyel gyógyulnak.

(Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft.)