Műhibaper: börtön a nőgyágyásznak - Mi az üzenete az esetnek?
Jogerősen három év végrehajtandó fogházbüntetésre ítélt a Szegedi Törvényszék egy szentesi orvost, akit halált okozó, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés miatt vontak felelősségre. Tíz éve nem volt ilyen súlyos bírósági ítélet orvos ügyében. A szülész-nőgyógyász szabadulása után még 2 évig biztosan nem gyakorolhatja hivatását.
Az ítélet szerint a 31 éves asszonyon egy abbamaradt vetélés után a vádlott - aki választott orvosa volt - 2008. július 1-jén egészségügyi kaparást végzett, a műtét során azonban átlyukasztotta a beteg méhfalát, két helyen a vékonybelét is megsértette. A nő vérmérgezést kapott.
Az asszony már ébredéskor is hasi fájdalmakra panaszkodott, szobatársai elmondása szerint éjszaka nem tudott aludni, vergődött, fájdalomcsillapítóért könyörgött. Az orvos azonban személyesen nem vizsgálta meg, csupán telefonon rendelt neki gyógyszereket. A vádlott, amikor átadta a pácienst az ügyeletes orvosnak, a beteg állapotát jobbnak tüntette föl a valóságosnál, és az esetről nem referált megfelelően feletteseinek.
Vérmérgezés |
A szepszis nehezen meghatározható, az egész szervezetet érintő, összetett tünetegyüttes, amely súlyos formája a beteg halálához is vezethet. A folyamat lényege: a szervezet válasza valamilyen külső, káros tényezőre, amelynek következtében gyulladásos és véralvadási folyamatok aktiválódnak. |
A műtét másnapján az orvos egyik kollégája a páciensen végzett ultrahangvizsgálat során rendellenességeket fedezett föl, ezért azonnal hasfeltáró műtétet javasolt. A vádlott azonban a vizsgálati eredményt és a javaslatot is eltitkolta felettesei elől.
Az asszonyt egy újabb ultrahangvizsgálat után július 3-án műtötték meg, ekkor derült fény a sérülésekre, és arra, hogy a páciensnél hashártyagyulladás alakult ki. A beteg július 5-én az intenzív osztályra került, vérmérgezése lett, életét az intenzív kezelés és két újabb műtét ellenére sem tudták megmenteni, július 23-án meghalt.
Tanulni a hibákból
Az elmúlt egy évtizedben Szegedi Törvényszék ítélete az első hazánkban, amikor orvost foglalkozás körében elkövetett szakmai szabályszegés miatt végrehajtandó szabadságvesztés büntetéssel sújtott a bíróság. Úgy tudjuk, közel 10 éve is egy szülész-nőgyógyászt ítéltek el, szintén Szegeden.
Dr. Kovácsy Zsombor ügyvéd, egészségügyi szakjogász ezzel kapcsolatban elmondta: "nem tartom jónak, hogy a számos műhiba közül egyes hibák elkövetőit komoly szankcióval illetjük. A bíróság nyilván jogszerűen alkalmazta a törvényt, és az eset összes körülményei alapján döntött, azonban az orvos gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy bármilyen irányú döntése utólag vitatható, az eredménytől függően."
Hazánkban gyakran elrejtik a hibákat, mert fél az adott intézmény, az érintett orvos a meghurcolástól, pedig tanulni kellene belőlük, minden szakmában vannak tévedések, a továbbképzések, a folyamatos tájékoztatás, a szemlélet megváltoztatása sokat segítene - teszi hozzá dr. Kovácsy Zsombor, aki az eset kapcsán kiemelte: "helyesebbnek tartanám a hibák megvitatását, ismétlődésük megelőzését, mint a bűnbakkereső gyakorlatot".
Orvos-beteg kapcsolat: Kölcsönös bizalom és megbecsülés |
A fenti eset minősített esete annak, hogyan nem szabad így eljárni akkor, ha valaki hibát követ el - mondta kérdésünkre dr. Csermely Gyula, a Rózsakert Medical Center orvosa. - Akár állami, akár magán intézményről van szó, fontos kiemelni, milyen nagy jelentősége van az orvos-pácines kapcsolatban a kölcsönös bizalom és megbecsülés kialakításának és fenntartásának. Ezek nem csupán a magas színvonalú betegellátás részét kell, hogy képezzék, de jelentősen hozzájárulnak a beteg gyógyulásához is. Amikor az orvos már jól ismeri a betegét - mert régi, visszajáró páciensről van szó -, sokkal hamarabb fel tudja ismerni, ha baj van. Ha a beteg amúgy nem panaszkodó típus, de mégis panaszkodik, akkor komolyan kell venni a jelzéseket. - Betegségek kezelése során - beavatkozások, műtétek után különösen - fontos nyomon követni a páciensek állapotát, gyógyulását. Ezzel a szakmai hozzáállással tudja az orvos fenntartani a beteggel való együttműködési készségét, és a megfelelő bizalom továbbépítését. Erre lehetősége is van, amíg a páciens az intézményben tartózkodik. Inkább magánintézményekre jellemző, hogy a páciens hazatávozását követően fennmarad mindkét fél részéről a szakmai alapú kapcsolat - tette hozzá dr. Csermely Gyula. |
(WEBBeteg - Tóth András, újságíró, MTI)