A női meddőség
lektorálta: Dr. Csősz György, nőgyógyász frissítve:
Meddőségről akkor beszélünk, ha fogamzásgátlást nem alkalmazva, rendszeres szexuális élet mellett sem következik be a teherbeesés egy év időtartam alatt. A párok körülbelül 15-20 százaléka meddő, azonban orvosi segítséggel jelentős arányban létrejöhet a terhesség.
A téma cikkei |
| 3/1 A női meddőség 3/2 A meddőség kezelése3/3 A férfi meddőség |
A női meddőség leggyakoribb okai között a petevezető károsodása, elzáródása, az endometriózis, a peteérés rendellenességei, a prolaktin szint emelkedése, a policisztás ovarium szindróma kialakulása, a korai menopauza, a jóindulatú méhüregi fibroidok, és a kismedencei összenövések szerepelnek.
Elsődleges és másodlagos meddőség |
| Ha terhesség korábban sem jött létre, akkor a meddőség elsődleges, ha megelőzően már sikerült a teherbeesés, akkor másodlagos. |
Hormonális okok
A női meddőség egyik nagy csoportját a hormonális problémák jelentik. Ezekben közös, hogy a peteérés nem megy végbe, így a megtermékenyülés sem lehetséges. Az eltérések érinthetik a hypothalamus, az agyalapi mirigy, a petefészkek, a pajzsmirigy, a mellékvesekéreg működését.
A peteérés rendellenességei. A női meddőség hátterében a peteérés rendellenessége is állhat. Az agy ovulációt szabályozó területének rendellenes működése alacsony luteinizáló hormon (LH) és follikulus stimuláló hormon (FSH) szintet eredményezhet. Már a hormonális rendszer nagyon kisfokú megbetegedése is befolyásolhatja az ovulációt. A hipotalamus-hipofízis rendszer rendellenes működését okozhatja sérülés, daganatos megbetegedés, túlzott testedzés, illetve éhezés is.
Megemelkedett prolaktinszint (hiperprolactinaemia). A prolaktin hormon serkenti az anyatej termelődését. Ha nem áll fenn terhesség, vagy nem szoptat, a magas prolaktinszint befolyásolhatja az ovulációt. A prolaktinszint megemelkedése egyfelől a hipofízis daganatos megbetegedését jelezheti. Másfelől bizonyos gyógyszerek is megemelhetik a prolaktinszintet. A terhességtől, illetve szoptatástól függetlenül megjelenő tejtermelés jelezheti a magas prolaktinszintet.
Policisztás ovárium szindróma (PCOS). A policisztás ovárium szindrómában szervezete túl sok androgén hormont termel, befolyásolva az ovulációt. Ebben a betegségben a petefészkekben apró kis ciszták szaporodnak fel, valódi peteérés azonban nem történik. A peteérés elmaradása mellett sok esetben a cukoranyagcsere zavara is fennáll, a betegek nemegyszer túlsúlyosak és megfigyelhető a férfias típusú szőrzet is. A betegség hormonkezeléssel vagy sebészi úton is kezelhető. A mai napok tapasztalatai azok, hogy külső jelek nélkül is található sok cystás petefészek. Ezek kialakulásáról még a tudomány nem tudott magyarázatot adni. Ezek nem valódi PCO szindrómák, és biztosnak látszik, hogy a stressznek fontos szerepe van a kialakulásában. Jól kezelhető.
Korai menopauza. Korai menopauzáról beszélünk akkor, ha 35 éves kor előtt elmarad a menstruáció és megszűnik a peteérés. Bár a háttérben álló okot gyakran nem ismerik, bizonyos kórképeket kapcsolatba hoztak már a korai menopauzával, ide értve a különböző immunbetegségeket, sugár- vagy kemoterápiás kezelést, és a dohányzást.
A hormonális okok közé sorolható a fogamzásgátló gyógyszerek szedésének abbahagyását követő teherbeesési képtelenség. Ez az állapot is sikeresen kezelhető gyógyszeresen.
Ritka okok |
| További, ritkán előforduló okok is okozhatnak meddőséget, például amikor a méhnyak-nyákban spermium ellenes antitestek mutathatók ki, vagy genetikai eltérésekre derül fény. |
Mechanikai akadályok
A női meddőség másik nagy csoportjába olyan betegségek tartoznak, amelyek mechanikus úton teszik lehetetlenné a megtermékenyülést vagy a beágyazódást. Ide sorolhatók a hüvely, a méh és a petevezetők veleszületett eltérései (a szervek elégtelen kifejlődése vagy az alaki deformitások), amelyek többnyire műtéti úton kezelhetők.
A petevezető károsodása vagy elzáródása. A petevezető károsodását elsősorban a petevezeték gyulladásos megbetegedése eredményezi (salpingitis). A legtöbb eset hátterében egy szexuális úton terjedő betegség, a Chlamydia-fertőzés áll. Azonban sok Chlamydia pozitív páciens minden további nélkül teherbe tud esni. A petevezető gyulladása gyakran észrevétlen marad, azonban gyakran fájdalommal és lázzal járhat. A petevezeték károsodása jelentősen akadályt képezhet a fogantatás szempontjából, mivel a megtermékenyített petesejt nem lesz képes a petevezetéken keresztül eljutni a méhbe. A petevezető egyszeri gyulladási is megzavarhatja a megtermékenyülést, továbbá a méhen kívüli terhesség kockázata minden egyes petevezeték gyulladással nő.
Endometriózis. Endometriózisról beszélünk, ha a méhszövet a méhen kívül beágyazódik, és növekedésnek indul, befolyásolva a petefészkek, a méh és a petevezetők működését. Ezek a beágyazódott szövetek rendesen reagálnak a hormonális ciklusra, növekednek, majd minden hónapban nyálkahártyájuk vérzés kíséretében lelökődik, párhuzamosan a méh nyálkahártyájával. Ez a folyamat hegesedéshez, gyulladáshoz vezethet. Nagyon gyakran kismedencei fájdalom és meddőség is kialakul.
Benignus uterinális fibroidok. A fibroidok a méh falában kialakuló jóindulatú daganatok, amelyek nagyon gyakran alakulnak ki 30 éves kor felett. Időnként meddőséget okozhatnak a petevezetékek elzárásával.
Kismedencei összenövések. Kismedencei összenövésnek valamilyen kismedencei gyulladás, vakbélgyulladás, hasűri vagy kismedencei műtét után, a kismedencei szervek körül kialakuló nagy mennyiségű hegszövetet nevezzük, mely összenövéseket okoz a szervek falai között.
Egyéb okok
Számos egyéb ok állhat még a meddőség hátterében.
Gyógyszerek. Bizonyos gyógyszerek használata meddőség alakulhat ki. Az esetek többségében a meddőség a gyógyszer abbahagyásával rendeződik.
Pajzsmirigy problémák. A pajzsmirigy betegségei - akár alul-, akár túlműködése, felboríthatja a menstruációs ciklust és meddőséghez vezetve.
Daganat és a daganatellenes kezelés. Egyes daganatok, például a női húgyivarszervi daganatok, gyakran súlyos meddőséget okoznak. Mind a sugár-, mind a kemoterápia befolyásolhatja a nők szaporodási képességét. A kemoterápia mind a nőknél, mind a férfiaknál károsíthatja a szaporodást és a termékenységet.
Egyéb megbetegedések. A késői ivaréréssel járó, illetve a menstruáció elmaradását okozó betegségek, pl. a Cushing kór, a sarlósejtes anémia, a HIV/AIDS betegség, vesebetegségek és a cukorbetegség szintén befolyásolhatják a nők fogamzóképességét. A lisztérzékenység következtében fellépő hiánybetegségek szintén nehezítik a teherbe esést.
Koffein bevitel. A túlzott mennyiségű koffeinfogyasztás csökkenti a nők termékenységét.
A tudattalan szerepe |
| A meddőség egy újabb csoportjába tartoznak azok az esetek, amikor szervi eltérés nem mutatható ki, a kívánt terhesség mégsem fogan meg. A háttérben lelki, tudattalan okok deríthetők fel, így a kezelés is elsősorban pszichoterápián alapul. |
A meddő pár kivizsgálása
A pár női tagja esetében természetesen a vizsgálat ugyanúgy egy rutin nőgyógyászati vizsgálattal kezdődik, kismedencei ultrahangvizsgálattal kiegészítve.
A peteérés megléte döntő jelentőségű. Ennek felderítéséhez a ciklus adott napjain hormonszint-meghatározásokra van szükség, amit kiegészítenek ultrahangos követéssel is. Hasznos lehet az ébredési hőmérséklet mérése pár hónapig, ebből a szakember fontos következtetéseket tud levonni.
Az úgynevezett posztkoitális teszt során a közösülést követően eltávolítják a méhnyak-nyákot és ebben vizsgálják az élő spermiumok számát. Segítségével fény derülhet arra, ha esetleg a teherbeesést a nyákban jelenlevő antitestek gátolják.Ezen vizsgálat előtt még érdemes alapból egy spermatológiai vizsgálatot a férfinél elvégezni, ahol a spermák száma minősége megállapítható.
A petevezetők átjárhatóságának vizsgálata a kivizsgálás egy következő foka. A beavatkozás során kontrasztanyaggal vizsgálják a petevezetők állapotát. Laparoszkópos eljárással vizsgálhatók a kismedencei szervek, például a petefészkek, vagy a petevezetők (azok átjárhatósága) is. Az úgynevezett hiszteroszkópia alkalmazásával a méh belfelszíne is láthatóvá tehető, így kimutathatók az esetleges fejlődési rendellenességek.
A férfiak kivizsgálása |
| A kivizsgálás során tanácsos először a férfiak részéről felmerülő okokat tisztázni. Ennek során a külső nemi szervek vizsgálata és az ondó vizsgálata történik meg. Fontos például az egy ejakuláció során távozó ondó mennyisége, pH-ja, a benne fellelhető hímivarsejtek mennyisége, alakja, a mozgó sejtek száma. |
Megoldások a meddőségre
A kezelés természetesen mindig az okok ismeretében lehetséges. Egyszerűbb esetben - amennyiben hormonális probléma áll a háttérben - gyógyszeres kezeléssel kiváltható a peteérés.
Ha a petevezetők átjárhatósága akadályozott, akkor műtéti úton lehet esély az elzáródás megszüntetésére.
Az inszemináció módszerét elsősorban akkor alkalmazzák, ha az ondó minősége nem teszi lehetővé a spontán teherbeesést. A peteérést serkentő gyógyszerek alkalmazása után a spermiumokat feljuttatják a méhbe, ezáltal elősegítve a megtermékenyülést.
A "lombikbébi" eljárás során szintén peteérést elősegítő gyógyszereket alkalmaznak, majd a megérett petesejteket leszívják a petefészekből. Az előzetesen előkészített spermiumokkal megtermékenyítik a petesejteket, majd az így keletkezett előembriókat néhány napig megfelelő környezetben tartják, az osztódásokat figyelik. A sejtcsomókat ezután bejuttatják a méhbe, ahol szerencsés esetben megtapadva létrejön a terhesség. A fel nem használt előembriókat lefagyasztják.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Lektorálta: Dr. Csősz György, nőgyógyász
