Meddőség: a pajzsmirigy működése a petefészekre is hat
megjelent:
A pajzsmirigy gyulladása vagy csökkent működése akár önmagában is meddőséget, vetélést okozhat. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a pajzsmirigy működésére ható hormonok a petefészek működését is befolyásolják. A petefészek által termelt hormon szintjének ellenőrzése meddőség, vetélés, korai klimax esetén és lombikprogram előtt is javasolt.
Menstruációs ciklus és a petesejtek érése
A női ciklus két szakaszra bontható, az átlagosan 28 nap hosszú időszak első fele a follikuláris szakasz, a második fele a luteális szakasz. Az elnevezésük a két szakaszban termelődő, a petesejt érését stimuláló hormonok nevéből adódik.
Az érésre kész petesejtek mennyisége már az élet nagyon korai szakaszában eldől, melyből pubertás korra 300-500 korai fejlődési stádiumban levő „elő alak” marad, amelynek nagy része a fejlődése során elvész, kivéve abban az esetben, ha FSH (Follikulus Stimuláló Hormon) stimulálása éri. A túlélő petesejtek közül általában mindössze egy válik dominánssá, ami az LH (Luteinizáló Hormon) hatására megérik (ovuláció). Ez a ciklikus folyamat egészen addig zajlik, amíg a petefészek ki nem merül, tehát a menopauza (klimax) eléréséig. A menopauza előtt a megtermékenyítési képesség jelentősen csökken és a menstruációs ciklus általában rendszertelenné válik.
| A menstruáció késése és késésének okai |
| A menstruációs ciklus bonyolult hormonális visszacsatolásokkal működő folyamat, így a menstruáció késése mögött a háttérben számos ok állhat, a fogantatástól az életmód miatt bekövetkező változásokig, de más a menstruációs ciklus serdülő korban és a 40-45 év fölöttieknél is. |
A petesejtek állapotát az AMH mutatja
A petefészek kapacitása, ami az éretlen petesejtek számával és minőségével jellemezhető, folyamatosan csökken az életkorral, rontva ezzel a nők teherbeesési képességét. Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa elmondta, hogy a petesejtek állapotáról az ún. Anti-Müllerian Hormon (AMH) vizsgálatával kaphatunk képet. A petefészek által termelt hormon mennyisége az életkorral folyamatosan csökken, aktuális szintjéből éppen ezért meg lehet állapítani a petefészek fennmaradó kapacitását, azaz azt, hogy körülbelül mikor „fogynak el” az érett petesejtek.
Megbecsülheti a menopauza idejét
Sajnos napjainkban egyáltalán nem ritka jelenség a korai klimax, a hölgyek mintegy 10 százaléka válik az átlagosnál jóval korábban, akár már a huszadik éveik végére terméketlenné. Emellett jellemző a gyermekvállalás időpontjának kitolódása is, ezért lényeges volna ismerni a klimax várható időpontját. Az AMH segítségével fiatal korban is meg lehet becsülni az esetleges korai menopauza bekövetkeztének valószínűségét.
Lombikprogram során is fontos a mérése
Az egyéni petefészek kapacitás (stimulálható petesejt tartalék) meghatározásra általában a ciklus korai szakaszában mért szérum FSH és ösztradiol mérést alkalmazták. Napjainkban egyre jobban elterjed az AMH mérése, mivel ennek a hormonnak a mennyisége csökken a petesejtek érése során. Ez a specifikus tulajdonsága teszi alkalmassá az AMH-t, hogy az éretlen petesejtek számáról pontos képet alkossunk. Amennyiben a mért szérum AMH-értéke alacsony, akkor a petefészek rezervoár kimerült és ekkor a jelenleg ismert, az in-vitrofertilizációs (IVF) centrumokban is alkalmazott stimulációs módszerekkel sem lehet sikert elérni. Ezért egy IVF-kezelés előtt mindenképpen érdemes AMH-szintet is mérni, hiszen így az ab-ovo sikertelenségre ítélt megtermékenyítési procedurákat el sem kell kezdeni, megkímélve a betegeket.
Csökkent AMH-szint előfordulása
Bizonyos betegségek gyakran járnak az AMH-szint csökkenésével. Ilyen állapot a korai menopauza, vagy menopauza, a petefészek elégtelenség, autoimmun betegségek és pajzsmirigygyulladás. Az AMH szintje a menstruációs ciklustól független, nőkben életkor függők, a hormonszintek a menopauza felé haladva egyre csökkennek, a menopauzában mérhetetlenül alacsonnyá válnak.
| A petefészek elégtelenség kezelési lehetőségei |
| Korai petefészek elégtelenségben elsősorban az alacsony ösztrogén szint miatt kialakuló szövődményeket kell kezelni. Ezzel megelőzhető a legtöbb kísérőtünet vagy szövődmény kialakulása, ám sajnos jelenleg nincs olyan kezelés, amivel a termékenység biztosan és teljesen helyreállítható. |
Pajzsmirigy és AMH
A csökkent pajzsmirigyműködés egyik paramétere, a TSH-, az anti-TPO- és az AMH-szint között kapcsolat van. Az alacsony AMH-szint a pajzsmirigy megfelelő kezelésével emelhető és a várt gyermekáldás elérhető – magyarázza Balázs professzor.
A Reproductive Biology and Endocrinology folyóiratban közölt kutatásból ismertté vált az is, hogy a petesejt minősége is függ a pajzsmirigy állapotától. 431 embrió minőségét határozták meg a beültetés előtt és egyértelmű volt az összefüggés a TSH (FT4 és FT3) és az embriók minősége között.
Az alacsonyabb THS esetén sokkal magasabb volt a rossz, vagy gyenge minőségű embriók száma, mint normál TSH esetén. Ez azt jelenti, hogy a pajzsmirigy működésének, gyulladásának szerepe van a meddőség, a korai vetélések létrejöttében. Az érintettek kivizsgálása során tehát a TSH és az AMH hormonok vizsgálata is indokolt.
