Védőnői méhnyakszűrés: a tavalyi kenetvételek 3 százaléka volt daganatgyanús
Átfogó, hosszú távú cél, hogy jelentősen csökkenjen a hazai méhnyakrák okozta halálozás, ezért indította el az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala még 2013-ban azt az európai uniós programot, amely országossá terjesztette ki a védőnői méhnyakszűrést. A tavalyi évben 2554 kenetvételt végeztek, ebből 62 volt daganatgyanús.
2013-ban célul tűzte ki az egészségpolitika a védőnői méhnyakszűrés országos bevezetését a szervezett, népegészségügyi célú méhnyakszűréshez való hozzáférhetőség növelése és a lakóhely közeli elérhetőség biztosítása érdekében. Az eddigi képzések eredményeképpen a védőnői méhnyakszűréshez szükséges végzettséggel közel 1500-an rendelkeznek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága válaszolt a kérdéseinkre.
Bővebben A méhnyakrák jelei
Folytatódik a program, beépülve a mindennapokba
A 2013 és 2015 között a „Pilot jellegű szűrőprogramok" (védőnői méhnyakszűrési, illetve vastagbélszűrési programok) országos kiterjesztésének támogatása elnevezésű európai uniós projekt biztosította a benne részt vevő védőnők számára a méhnyakszűrésre felkészítő továbbképzést, és támogatta azok szűrési tevékenységét a szükséges eszközök és feltételek biztosításával.
A projekt lezárulása után a program beépült a területi védőnői ellátás feladatai közé, ehhez azonban fontosak a továbbképzések, valamint a szűréshez szükséges tárgyi eszközök és feltételek. A települések védőnői körzetében történő szűréseket a területi ellátást nyújtó szolgáltatók (többnyire az önkormányzat) végzik, ehhez fontos a személyi és tárgyi feltételek mellett a tevékenység végzéséhez szükséges működési engedélyek és finanszírozási szerződés megléte, ezenkívül biztosítania kell a szűrés során keletkezett veszélyes hulladék kezelését és szállítását, valamint a kenetek értékelését.
Lásd még A méhnyakrákszűrés patológiai hátteréről
Itt van lehetőség a szűrésre
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP, jelenleg NEAK) érkezett 2016. december 20-i adatok szerint 377 védőnői körzetre kötöttek finanszírozási szerződést, azaz közel 1500 képzett védőnővel rendelkező körzet 25 százalékában történt meg a szerződéskötés. Valamennyi megyében és a főváros néhány kerületében is vannak méhnyakszűrésre szerződéssel rendelkező körzetek. A megyék közül a legtöbb szerződést Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala, Heves, Somogy, Pest megyében kötötték a védőnői ellátást nyújtó szolgáltatók.
HPV és méhnyakrák |
A legfrissebb hazai kutatás szerint ugyan tízből nyolcan ismerik a HPV rövidítést, de csak a válaszadók fele tudja megmondani, hogy pontosan mit jelent, minden tizedik megkérdezett pedig hiába hallott róla, tévesen definiálja a vírust. |
Egyetemi képzés
A területi védőnői állások száma tavaly 4026 volt, ez alapján területi védőnői állások mintegy 37 százalékában dolgozik képzett munkatárs. A felkészítő képzés elvégzését 2018. december 31-ig kell igazolni.
A népegészségügyi célú méhnyakszűrés a védőnők egyetemi graduális képzésébe is beillesztésre került. A 2014/2015-ös tanévben felvételt nyert védőnő hallgatók már úgy fogják végezni az alapképzést (a 4 éves képzés eredményeképpen 2018-ban), hogy képesek lesznek a szűrés végzésére. Így „összeér” a védőnők graduális és posztgraduális képzése.
Random behívás
A szűrési csoportok a NEAK-tól (volt OEP) kapott listák alapján kerülnek meghívásra, a behívás random módon történik, nincsenek kiválasztott csoportok. A feladat az, hogy a korcsoportba tartozó, szűrésre jogosult nőkhöz háromévente jusson el a megszólítás, hogy vegyen részt szűrésen.
A megszólított nők 30-32 százaléka vesz részt szűrésen a NEAK által finanszírozott egészségügyi intézményekben. Felmérések szerint további 30 százaléka magánorvosi rendelésen veszi igénybe a méhnyakszűrést.
A tavalyi évben a védőnők adatai szerint 2554 kenetvételt végeztek, ebből 62 volt daganatgyanús. A nem negatív eredmény (gyulladás, daganatgyanú) esetén a nőket azonnal nőgyógyász szakorvoshoz irányítják, további vizsgálatok és kezelés céljából.
Élen jár Észak-Magyarország |
A Védőnői Méhnyakszűrő Programok (2009–2013), és a TÁMOP-6.1.3/A. projekt (2013–2015) során a védőnők összesen 42 103 kenetvételt végeztek, ezek között összesen 573 daganatgyanús eset volt. 2013 és 2015 között a legtöbb kenetvételt az észak-magyarországi megyékben végezték a védőnők, így Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2318, Heves megyében 1496, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2152 kenetvételt, ezek 2-4 százalékában szűrtek ki daganatgyanús eseteket. |
Háromévente...
A negatív eredmény esetén nagy valószínűséggel nincs daganatgyanús elváltozás, és a következő szervezett népegészségügyi célú méhnyakszűrés 3 év múlva esedékes, ez idő alatt bárminemű panasz esetén nőgyógyász szakorvoshoz kell menni.
A nő dönt, hová megy el
A védőnői méhnyakszűrésre szóló meghívólevél nem jelent kizárólagosságot, az érintett nő a meghívólevéllel továbbra is felkeresheti a közeli nőgyógyászati szakrendelést. A nő döntésétől függ, hogy a szűrést hol kívánja igénybe venni.
A szűrésről szóló tájékoztatással növekedhet a nők, a lakosság egészségtudatossága, és ez hozzájárulhat az egészségi állapotuk megőrzéséhez, illetve javulásához. Ezért a védőnői méhnyakszűrés „eredményei” nem csak a védőnői méhnyakszűrésen részt vettek számában mutatkozik meg.
Forrás: WEBBeteg
ÁNTSZ, NEAK, Magyar Védőnők Egyesülete
Szerző: Tóth András, újságíró