A petevezetékek átjárhatósági vizsgálata

Az első olyan vizsgálatot, amikor a méhüreg és az egyik oldali petevezeték ábrázolódott, 1910-ben végezték el. Akkor még a vizsgálat célja nem a petevezetékek átjárhatósági vizsgálata volt, hanem egyszerűen csak egy terhességet szerettek volna megállapítani.

Napjainkban már számos módszerrel vizsgálható a meddőség egyik leggyakoribb oka, a petevezetékek elzáródása, átjárhatósága. Egy meddőségi kivizsgálás során a petevezetékek átjárhatóságának vizsgálata az egyik legfontosabb, és az elsők között végzett vizsgálat lesz. Különösen igaz ez, ha a páciens kórelőzményében olyan betegséget találunk, ami a petevezetékek károsodását okozhatta. Ilyen betegségek lehetnek pl. az endometriózis, korábbi méhen kívüli terhesség, lezajlott kismedencei gyulladás vagy a kismedencei gyulladást okozó kórokozók ismert jelenléte.

A HSG (hiszteroszalpingográfia) vizsgálat

A HSG vizsgálat lényege, hogy a méhszájon át befecskendezett kontrasztanyag útját röntgen készülék alatt figyelik meg. A kontrasztanyag a méhszájon keresztül a méh üregébe jut, onnan pedig tovább a petevezetékekbe, majd a hasüregbe. Ilyen formán jól ábrázolható a méhüreg, annak mérete, formája, az abban esetlegesen látható eltérések (pl. alaki rendellenességek, üreget torzító miómák, polipok stb.). A petevezetékekben a kontrasztanyag bejutását, áthaladását és a hasüregbe való kijutását vizsgálják. Ilyen módon a petevezetők lefutása, az elzáródás pontja, esetlegesen azok funkciójának a károsodása is ábrázolható.

Hogyan történik a beavatkozás?

A vizsgálatot hüvelyi feltárás során végzik, először a méhszájat fertőtlenítik, és egy úgynevezett golyófogóval megragadják azt, ami szúró érzéssel járhat. Az eszköz enyhe húzásával a méhet kiegyenesítik és a méh üregébe, a méhszájon át speciális katétert vezetnek fel. Ezen keresztül lehet adagolni a kontrasztanyagot.

Mennyi ideig tart, és mire számíthatok a vizsgálatot követően?

A HSG leggyakrabban egynapos vagy járóbeteg-ellátás keretében végzett beavatkozás, melyet általában műtői körülmények között végeznek. Az, hogy a vizsgálat után haza lehet-e menni vagy még maradni kell a kórházban egy rövid megfigyelésre, attól függ, hogy alkalmaznak-e valamilyen érzéstelenítést vagy bódítást. Tehát nem maga a beavatkozás igényelhet néhány órás kórházi tartózkodást, hanem az alkalmazott fájdalomcsillapító, bódító hatású gyógyszerek alkalmazását követően szükséges lehet a már említett néhány órás megfigyelés.

A vizsgálat eredményei szempontjából is fontos lehet valamilyen fájdalomcsillapító alkalmazása, mert külső behatásra (kontrasztanyag befecskendezése) a méh és a petevezetékek falában lévő izmok összehúzódhatnak, ezzel a petevezetők vékony kis ürege bezáródhat, és hamisan kaphatunk lezárt petevezetékekre utaló képet. A fájdalomcsillapító alkalmazása valószínűleg csökkenti ugyan ennek az esélyét, de sajnos a klinikai tanulmányok során sem tudták ezt egyértelműen bizonyítani.

Mindenesetre jó tudni, hogy a beavatkozás alhasi kellemetlen érzést, görcsös fájdalmat okozhat, aki érzékenyebb, annak erősebb hasi panaszai is lehetnek. Emiatt érdemes előre tájékozódni, hogy a vizsgálatot végző intézményben milyen fájdalomcsillapítást alkalmaznak. Vannak kórházak, ahol bódításban végzik a HSG-t, van, ahol mindenféle gyógyszer alkalmazása nélkül. Fontos tudni, hogy a fájdalomcsillapítást és egyéb gyógyszerek alkalmazását inkább személyre szabottan lehet a legjobban kialakítani, hiszen van, aki inkább nem szeretne semmilyen gyógyszert, és van, aki enyhe fájdalomcsillapítót választ, de van olyan ember is, aki bódítás nélkül bele se megy a vizsgálat elvégzésébe. Előre nem érdemes félni a beavatkozás okozta fájdalomtól, mert a legtöbb nő inkább kellemetlen érzésnek éli meg a folyamatot, mintsem egy kibírhatatlan fájdalmas élménynek. Abban az esetben, ha valaki tudja, hogy nem viseli jól a kisebb fájdalmakat sem, érdemes ezt a kezelőorvossal előre megbeszélni, mert ilyen esetekben előre javasolhatnak szájon át bevehető gyógyszereket is, amennyiben szükségesnek találják.

Járhat bármilyen szövődménnyel a vizsgálat?

A felszálló fertőzések megelőzésére antibiotikumot is felírhatnak, ha valaki hajlamos a gyakori hüvelygyulladásra, vagy már korábban volt kismedencei gyulladása. Vannak olyan kórházak, ahol a vizsgálat napján reggel az az első, hogy végeznek egy hüvelyváladék-vizsgálatot. Amennyiben az eredmény gyulladásra vagy kórokozók jelenlétére utal, akkor először helyi kezelést fognak javasolni, és csak negatív eredmény birtokában végzik el a petevezetők átjárhatósági vizsgálatát.

Mikor végezhető el a beavatkozás?

A beavatkozás ideális időpontja a menzeszt követő néhány nap, első hét lesz. Egyrészt ilyenkor még nem túl vastag a méhnyálkahártya, így az nem okozhat álpozitív eredményt, másrészt a ciklus ezen időszakában még nem alakul ki terhesség, így emiatt sem lesznek szövődmények, ettől sem kell tartani.

A petevezetékek ultrahangos átjárhatósági vizsgálata

Az ultrahangos átjárhatósági vizsgálat hasonlóképpen történik, mint a HSG, azonban a vizsgálatot gyakorlatilag bármelyik nőgyógyászati rendelőben el lehet végezni, ahol az ultrahangos vizsgálat is kivitelezhető. Ugyanolyan nőgyógyászati vizsgálati pozícióban, hüvelyi feltárás során, fertőtlenítést követően helyezik fel a speciális katétert a méhszájon át, közvetlenül a belső méhszáj fölé, majd ezen keresztül adagolható vagy a fiziológiás sóoldat, vagy az ultrahangos kontrasztanyag, melyek segítségével a méhüreg formája és a petevezetékek funkciója vizsgálható.

A fentiek alapján az ultrahangos átjárhatósági vizsgálatnak 2 főbb típusa van:

• Az első, a legegyszerűbb módszer a fiziológiás sóoldattal történő vizsgálat (SIS - saline infusion sonography). Ilyenkor testmeleg fiziológiás sóoldat segítségével tekinthető át a méhüreg annak befecskendezését követően, majd átjárható petevezetékek esetén a méh mögött, a hasüreg legmélyebb pontján összegyűlő folyadékot lehet az ultrahangos vizsgálaton detektálni. A módszer előnye, hogy egyáltalán nem vagy csak minimális diszkomfortot okoz a páciensnek a vizsgálat, és viszonylag alacsony költségű a beavatkozás. A folyadék áramlása a petevezetékekben viszont sajnos csak ritkán látható egyértelműen, emiatt pontosan nehéz megmondani, hogy melyik oldali petevezeték működik megfelelően, illetve az, hogy biztosan mindkettő átjárható-e. Az egyre fejlettebb ultrahangos technikának köszönhetően azonban vannak olyan rendelők, ahol a fiziológiás sóoldat segítségével végzett ultrahangos vizsgálat során is biztos eredményt kaphatunk a kezünkbe.

• A másik főbb ultrahangos átjárhatósági vizsgálatot fiziológiás sóoldat helyett kontrasztanyag segítségével végzik (HyCoSy - hysterosalpingo-contrast sonography). Ilyenkor egy speciális, az ultrahang során "fényes" jelet adó kontrasztanyag alkalmazása segítségével lehet az átjárhatósági vizsgálatot elvégezni. A sóoldattal összehasonlítva többször okozhat alhasi diszkomfortot a kontrasztanyag alkalmazása, azonban egyszerű szájon át bevehető fájdalomcsillapítókkal a panasz jól kontrollálható. Aki érzékenyebb, vizsgálat előtt egy órával vehet be fájdalomcsillapítót vagy görcsoldót, és nagy valószínűséggel nem lesz panasza a beavatkozás közben. Legpontosabb eredményt ezzel a módszerrel kaphatunk, hiszen az ultrahanggal nemcsak egy síkban tudunk vizsgálni, mint a röntgenes vizsgálatnál, azonban ennek a beavatkozásnak a legnagyobb a költsége. Azt, hogy kinek melyik vizsgálat lesz a legmegfelelőbb, a meddőséget kivizsgáló kezelőorvos tudja a legpontosabban meghatározni.

Lehet bármilyen következménye a petevezeték átjárhatósági vizsgálatának?

A vizsgálatokat követően különösebb teendő nincs, alhasi görcsök, enyhe fájdalmak előfordulhatnak, amelyek recept nélküli fájdalomcsillapítókkal csökkenthetőek. Erősebb panaszok, pl. láz, bő vérzés esetén mindenképpen vissza kell menni ellenőrzésre. Hüvelygyulladás az arra érzékeny nők esetében a hüvelyi fertőtlenítés miatt alakulhat ki, nekik hüvelyflóra-helyreállító készítményt javasolt alkalmazni a vizsgálat utáni napokban ennek a megelőzésére.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szakértőnk: Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász