Az anti-Müllerian hormon (AMH) jelentősége az emberi szervezetben

Az AMH egy olyan hormon, amelynek többféle feladata van a szervezetben. Laborvizsgálat során a vérből kimutatható a szintje, amely többféle dolgot is jelenthet.

Az AMH szerepe az emberi fejlődésben és a kifejlett szervezetben

A hormon egyik fontos szerepe az embrió nemi differenciálódásában van: fiú magzatban a here sejtjei termelik a hormont, amely gátolja a női nemi szervek kialakulását, leány magzat esetén pedig az AMH nincs jelen, így az embrió női irányba fejlődik. Későbbiekben a leány magzat petefészektüszőiben található granulosa sejtek termelik a hormont, innen ered a hormon másik jelentős diagnosztikai szerepe, mégpedig a petefészek tartalékainak, valamint a petefészkek petesejtérést fokozó kezelésekre adott válaszának meghatározása.

Mindemellett a diagnosztikát és a nyomon követést segítheti a petefészek és a here különböző daganatos megbetegedései során, illetve bizonytalan nemi jelleg esetén is hasznos lehet a meghatározása.

Mind a férfiak, mind a nők esetén az infertilitás diagnosztikája során lehet szerepe a kezelések kiválasztásában.

Érdekelheti Gyerekszülés 40 felett: mik a veszélyei?

Az életkor hatása a spontán fogant terhességek számára

A nőkben születéskor meghatározott számú petesejt van, melyek száma a menopauzáig folyamatosan csökken, minőségük, különösen a változókor közeledtével, romlik. Minél kevesebb petesejtje van egy nőnek, annál kisebb az esélye a sikeres gyermekvállalásnak, ezért láthatjuk azt, hogy 39-41 éves kor között drámaian csökken, majd ezt követően kifejezetten alacsony szinten marad a spontán fogant gyermekek száma, és egy idő után sajnos nem fog sikerülni a teherbeesés.

A különféle kezeléseknek és a fejlődő technikának köszönhetően ezen az életkoron túl is lehetővé vált a gyermekvállalás, bár a kockázatok nőnek, és a szövődmények előfordulása is sajnos egyre gyakoribb.

AMH-szérumszintek jelentése nők esetében

Mivel adott számú petesejttel születik minden nő, azok előbb vagy utóbb biztosan elfogynak. Azt, hogy ez az időpont mikor jön el, sajnos előre nem lehet megmondani, az AMH meghatározása viszont segít abban, hogy azt megmondhassuk, van-e még a petefészeknek megfelelő tartaléka.

Az AMH szerepe a meddőségi kivizsgálásban

Az AMH meghatározása meddőségi kezelés során arra ad választ, hogy mennyire könnyű vagy éppen mennyire nehéz lesz a petefészkeket stimulálni, a peteérést serkenteni. Sőt, utalhat egy, a peteérés stimulálása során jelentkező lehetséges (alkalmanként veszélyessé is váló) szövődményre is, a hiperstimulációs szindróma kialakulására.

A fentiek szerint meddőségi kivizsgálás során igen fontos lehet az AMH meghatározása, amennyiben idősebb nő esetén elégtelen petesejtérést látunk. Jelentősége fiatalabb korban ugyancsak van, ha felmerül a korai petefészek kimerülés lehetősége.

Ha normális az AMH szintje

Az AMH normál tartománya arra utal, hogy a petefészekben megfelelő számú petesejt van. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a páciens spontán is teherbe tud esni, hiszen ezt nagyon sok más betegség vagy egyéb tényező befolyásolhatja, gátolhatja, de ami ebben az biztos, hogy petesejtből még van elég.

Mit jelez a csökkenése?

Alacsony AMH-értékek arra utalnak, hogy a petefészek tartalékai kezdenek kimerülni, vagy akár már sajnos ki is merültek. Ez vagy a természetes hormonális változások hatása, melyek a változókor közeledtével minden nőben bekövetkeznek, vagy fiatalabb nőkben valamilyen betegségre utalhat (pl. korai petefészek-kimerülés vagy korai menopauza).

Természetesen azoknál a betegeknél, akiknek a petefészket károsító betegségük vagy műtétjük volt, sajnos károsodhatnak a petefészkek annyira, hogy emiatt csökkent az AMH értéke is, ezzel jelezve a kevés maradék petesejtet.

Mit jelent, ha magasabb a szint?

Bizonyos hormonális eltérések (pl. policisztás petefészek szindróma - PCOS) esetén az AMH vérben mérhető szintje megemelkedhet, illetve kifejezetten magas értékek jelenhetnek meg néhány petefészek daganat esetén.

Bővebben Így függ össze a PCOS és az AMH szint

Milyen további esetekben válhat szükségessé az AMH mérése?

Az AMH meghatározása igen fontos adat lehet mindazon helyzetekben, amikor a petefészkek előre láthatóan károsodhatnak vagy romolhat a funkciójuk. Ilyen helyzet lehet például a petefészkeken végzett műtéti beavatkozás. Leggyakrabban a petefészken végzett műtétek (pl. egyszerű petefészek ciszták miatt) semmilyen mértékben nem befolyásolják a petefészkek tartalékait.

Lehetnek azonban olyan betegségek, amelyek miatt nagyobb petefészek állományt kényszerülnek eltávolítani (ilyen lehet egy rosszindulatú betegség is, amikor akár a teljes féloldali vagy mindkét oldali petefészek műtétjére, vagy eltávolítására is szükség lehet), vagy amikor a petefészkeken többszörös műtétet kell végrehajtani (pl. makacs, kezelés nélkül hagyott endometriózis esetén). Ezekben az esetekben sajnos a petefészek tartalékai biztosan csökkennek, aminek a mértékét az AMH meghatározása segíthet követni.

Ezt olvasta már? Mi vezet a petefészek korai elégtelenségéhez?

A petefészkek károsodhatnak emellett pl. rosszindulatú betegségekben alkalmazott kemoterápia vagy sugárterápia hatására. A károsodást követően az AMH-szintek jelentősen csökkenhetnek, azonban a behatást követő kb. 6-12 hónap alatt javulást is mutathatnak, ezért ezeknél a betegeknél hasznos lehet a hormon folyamatos nyomon követése, évente végzett vizsgálatokkal.

Az AMH-szintet kismértékben befolyásolhatja a dohányzás, a testsúly, bizonyos autoimmun betegségek, továbbá a D-vitamin szintje is.

Hogyan, és hol történik az AMH meghatározása?

Az AMH meghatározása vérvétellel, laboratóriumban történik. Sajnos a vizsgálat csak magánlaborokban érhető el, jelenleg a társadalombiztosító nem finanszírozza a vizsgálatot. A vérvételhez nem kell éhgyomorra maradni, az eredményt nem befolyásolja sem a napszak, sem a menstruációs ciklus.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász