Milyen nőgyógyászati betegségek okozhatnak krónikus kismedencei fájdalmat?

A deréktáji fájdalom és a kismedencei fájdalom több esetben összemosódhat. A nőgyógyászati okokat keresve azok a betegségek, melyek krónikus kismedencei fájdalmat okoznak, a legtöbb esetben - változó dominanciával - deréktáji, derékba sugárzó fájdalmat is okoznak, okozhatnak.

Krónikus kismedencei fájdalomról beszélünk a 3-6 (vagy több) hónapja tartó köldök alatti fájdalom esetében, amely már súlyos annyira, hogy kezelést igényel. Fontos, hogy a terhességi állapotot minden esetben zárjuk ki. A szóba jövő okok nagyon változatosak lehetnek és a kismedencei szervrendszer több „szereplője” érintett lehet.

A krónikus kismedencei fájdalom prevalenciája 4-16% között mozog az átlag populációban, de csak a panaszos nők 1/3-a fordul orvoshoz segítségért. A krónikus kismedencei fájdalom okainak előfordulási gyakorisága számos tényezőtől függ: helyi beteg populáció, háziorvosi beutalási szokások, klinikai gyakorlat. Egy populációalapú (értsd: kiválasztottak egy bizonyos populációt) tanulmány szerint krónikus kismedencei fájdalom esetén több volt a gasztrointesztinális és az urológiai probléma, mint a nőgyógyászati; ebben a populációban a krónikus kismedencei fájdalom okaként nőgyógyászati eltérést csak az esetek 20%-ában találtak.

Ez a cikk is érdekelheti A krónikus kismedencei fájdalom szindróma

Milyen nőgyógyászati okok állhatnak a háttérben?

A krónikus kismedencei fájdalom lényegében „végső” tünete lehet több potenciális betegségnek. Ezek az okok nőgyógyászati vonalon a következők lehetnek:

• endometriózis
• leiomyoma
• adenomyosis
• visszatérő (rekurráló) petefészekciszta
• pelvic inflammatory disease (kismedencei gyulladás)
• kismedencei összenövések
• petevezető-lekötés (sterilizáció) utáni fájdalom szindróma

Bár ezek közül bármelyik okozhat önmagában is krónikus kismedencei fájdalmat, a krónikus – ide értjük akár a derékba sugárzó fájdalmat is – fájdalom hátterében gyakran több, egymást átfedő okot találni, amely mind hozzájárulhat a fájdalom kialakulásához, így mindet kezelni kell. Például, egy nőnek egyszerre lehet endometriózisa, intersticiális hólyaghurutja és akár kismedencei izom spazmusa. Gyakoribb, hogy a háttérben több eltérést is találunk, így ez nagyobb szubjektív panaszt is jelent, szemben azzal, ha csak egy etiológiai (oki) tényező van a háttérben. Nagyon fontos a részletes anamnézis és a gondos fizikális vizsgálat, amelyekből következtetni lehet az összes lehetséges okra.

Miközben a krónikus kismedencei fájdalom nem a fő tünet a fentebb felsorolt betegségekben, eközben a krónikus alhasi fájdalomtól szenvedők között nagy a prevalenciája ezen kórokoknak, tehát mindenképp gondolni kell rájuk a kivizsgálás során!

• Endometriózis

A kismedencei – deréktáji fájdalom leggyakoribb oka. Definíció szerint a méhtesten kívül megjelenő méhnyálkahártya mirigyek és sztróma esetén beszélünk endometriózisról. Tanulmányok szerint a krónikus kismedencei fájdalom miatt végzett diagnosztikus laparoszkópiás műtétek során a páciensek 20-80%-ában találtak endometriózist. Fontos megjegyezni, hogy a betegség anatómiai kiterjedése nem mindig korrelál a tünetek súlyosságával. Az endometriózis esetek kb. 10%-ában nincs szubjektív fájdalom. Az endometriózis kezelése populáció szinten nagyon fontos feladat, de ezzel párhuzamosan identifikálni és gyógyítani kell a többi lehetséges okot is.

Ez a cikk is érdekelheti Az endometriózis kezelése

• Intraabdominális (hasi) összenövések

A krónikus kismedencei fájdalom és a hasi összenövések közötti kapcsolat nem erősen bizonyított.

Hashártya összenövések keletkezhetnek hasi műtétek után az esetek 90%-ában (általános-, ér-, nőgyógyászati-, urológiai műtét). Miközben a legtöbb összenövés nem okoz panaszt, evidenciák mutatják, hogy a vastagabb összenövések – melyek korlátozzák a szervek mozgását – hasi-deréktáji, kismedencei fájdalmat okozhatnak. Ezen összenövések oldása után a panaszok javulása tág határok között mozog (16-88%), több tanulmány eredményezte azt a véleményt, miszerint nincs az összenövések oldásának hosszú távú érdemleges előnye.

• Adenomyosis

Az endometriózis a méhfalat érinti ebben az esetben. Az ectopiás szövet hyperpláziát és hypertrófiát okozhat az ezt körülölelő méhfal izomzatában, melynek abnormális méhvérzés és fájdalmas menstruáció (dysmenorrhoea) a következménye.
Miközben a dysmenorrhoea és a krónikus fájdalom mechanizmusa nem teljesen tisztázott, az elméletek magukban foglalják a myometrium (a méhfal izomzata) által körbezárt endometriális szigetek vérzését és megduzzadását, valamint az idegrostok fokozott proliferációját a méhnyálkahártyában.

Fontos azonban felismerni, hogy hasonlóan szinte minden kismedencei anatómiát érintő patológiás elváltozáshoz, az összefüggés az adenomyosis és a kismedencei fájdalom között nem teljesen ismert. Míg egyes tanulmányok arra utalnak, hogy az adenomyosis rendellenes vérzéshez és krónikus kismedencei fájdalomhoz kapcsolódik, az adenomyosist gyakran megtaláljuk tünetmentes nőknél is.

A hysterectomián átesett nők közel 50%-ánál azonosítottak adenomyosist, de ennek a jelenléte nem korrelál az alhasi fájdalommal, a rendellenes vérzéssel, vagy annak lehetőségével, hogy a hysterectomia megoldja a krónikus kismedencei fájdalmat.

• Leiomyoma

A méh myomája – amely egyetlen sejtből növekvő kötőszövet-izomszövet göb – abnormális vérzést vagy a myoma térfogatából következő tüneteket okozhat.

Hirtelen fájdalom keletkezhet egy pedunculált-subserózus myoma megcsavarodásakor vagy egy pedunculált méhűri myoma „megszületésekor” a méhnyakon keresztül.

A krónikus fájdalom nem a leggyakoribb tünet myoma mellett, de a több mint 2 cm³térfogatú myomák esetében már szignifikánsan többször fordul elő.
A krónikus kismedencei fájdalom gyakorisága –egy népességalapú nemzetközi felmérés szerint –a nők körében csaknem 15 százalék volt myoma mellett, míg myoma nélkül csupán 3%.

• Pelvic inflammatory disease (PID) – kismedencei gyulladás

A kismedencei gyulladás (PID) a felső genitális traktus akut és szubklinikai fertőzésére utal a nőknél, érintheti egyenként vagy az összes szervet, úgymint a méhtest, a petevetetők és a petefészkek. A PID előfordulási aránya az Egyesült Államokban körülbelül 3–10 százalék között van.

A PID-es nőkben krónikus kismedencei fájdalom alakulhat ki a fertőzés hosszú távú következményeként.

A PID-ben élő nők 30 százaléka később krónikus kismedencei fájdalomtól szenved.

Két tényező utalhat krónikus kismedencei fájdalom kialakulására a jövőben egy akut PID epizód után:

1. a kialakuló összenövések súlyossága és a petevezetők sérülése (pl. hydrosalpinx (petevezeték-tágulat)) és
2. a diagnózis és a kezelés után 30 nappal fennálló tartós medenceérzékenység.

Kevéssé gyakori okok a krónikus kismedencei fájdalom mögött

• Ovarian remnant (ORS) and residual ovary syndrome (ROS)

A petefészek maradvány szindróma (ORS) olyan betegeknél fordul elő, akik kétoldali petefészek eltávolításon estek át és ezt követően ovulációs tüneteik vannak, amelyeket a nem szándékosan „otthagyott” petefészek szövet okoz.

Meg kell különböztetni a maradék petefészek-szindrómától (ROS), amelyben a petefészek egy része szándékosan megmaradt, és később alakul ki egy patológiás állapot a petefészekszövetben. Tipikus tünet a ciklikus kismedencei fájdalom és egy hasi képlet, bár a fájdalom krónikus lehet akut fellángolásokkal. Esetenként tünetmentes képletet észlelnek a kismedencei vagy az ultrahangos vizsgálat során.

• Rosszindulatú betegségek

A méhtest, a méhnyak, a petefészek, a petevezetők és a hüvely daganatos elváltozásai diffúz kismedencei tüneteket okozhatnak, beleértve a fájdalmat. A fájdalom azonban nem specifikus tünet, és a kismedencei fájdalomban szenvedő legtöbb nőnek nincs rákja.

• Pelvic congestion syndrome (kismedencei varicositas, vérbőség)

A kismedencei „vérbőség” szindróma ellentmondásos entitás, amely nem rendelkezik meghatározott diagnosztikai kritériumokkal. Olyan állapotra utal, amelynél a kismedencei fájdalom, a kismedencei feszítő érzés, a mély dyspareunia (fájdalmas közösülés), a közösülés utáni fájdalom és a hosszabb ideig tartó állás utáni medencei fájdalom összekapcsolódik a kismedencei visszeresség radiológiai eltéréseivel (dilatált (tágult) méh- és petefészekvénák), ami csökkenő véráramlást eredményez.

• Egyéb eltérések

A dysmenorrhoea definíciója visszatérő, görcsös, alsó hasi fájdalom, amely a menstruáció előtt és alatt jelentkezik. Két csoportra osztható: elsődleges dysmenorrhea, amely ismétlődő menstruációs fájdalom, amely mögött diagnosztizálható kismedencei betegség nincs.

A másodlagos dysmenorrhea, amely más medencei patológiával, például endometriózissal, adenomyosissal vagy méhfibrózissal összefüggésben fordul elő. Bár a krónikus kismedencei fájdalmaknálgyakran szenvednek a tünetek súlyosbodásától a menstruáció során, a diszmenorrhoea különálló entitásnak tekinthető, amelyben a nőknek nincs fájdalmuk, amikor nem menstruálnak. Ellentétben a legtöbb krónikus fájdalommal, amelyek szinte napi fájdalmat okoznak, a dysmenorrhoea nem hagyományosan krónikus fájdalom állapotának tekinthető, mivel a fájdalom minden hónap néhány napjára korlátozódik (menstruáció).

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Tekse István, szülész-nőgyógyász