Bakteriális hüvelyfertőzés A-Z-ig

A bakteriális hüvelyfertőzés vagy más néven bakteriális vaginózis a hüvelygyulladások egyik formája. Lényege, hogy a hüvelyben a normál mikrobiom összetétele megváltozik: egyes (a hüvelyben kis számban egyébként normálisan is megtalálható) baktériumok elszaporodnak, miközben a normál hüvelyflórát védő Lactobacillusok száma csökken.

A bakteriális vaginózis a 15 és 44 év közötti nők körében a leggyakrabban előforduló hüvelyfertőzés, a rendellenes hüvelyi váladékozás egyik fő oka, de bármely életkorban számolni lehet a megjelenésével.

A bakteriális hüvelyfertőzés tünetei

A betegség legjellegzetesebb tünete a rendellenes hüvelyi folyás. A váladék fehéres vagy szürkés, esetleg zöldes színűvé válik. Állaga vizes, nem sűrű (szemben a gombás fertőzés által okozott hüvelyfolyással), és jellemzően kifejezetten kellemetlen, sokszor a halhoz hasonló szag kíséri. A kellemetlen szag gyakran erőteljesebb lehet szexuális együttlétet követően.

Az esetek körülbelül felében semmilyen egyéb panasz vagy tünet nem jelentkezik, kizárólag a folyás állagáról és a váladék kellemetlen szagáról ismerhetjük fel a bakteriális vaginózist.

Más esetekben kísérő tünetként a hüvelyben égő és viszkető érzés, továbbá időnként vizelés közbeni égő érzés jelentkezhet.

A bakteriális hüvelyfertőzés okai, hajlamosító tényezők

Nem teljesen ismert az összes hajlamosító tényező, sem a betegség valamennyi kiváltó oka, jelenleg is zajlanak a kutatások annak érdekében, hogy a folyamat kialakulásának okait pontosabban megértsük.

Fontos tudni, hogy nem szexuális úton terjedő fertőzésről van szó, habár hajlamosít rá a védekezés nélküli együttlét. A bakteriális vaginózist ugyanis elsősorban olyan baktériumok túlszaporodása okozza, amik a hüvelyben természetes módon is megtalálhatóak.

A betegség kialakulásának oka, hogy a különböző ártalmas hatások következtében a hüvelyben jelen lévő, a normál hüvelyi mikrobiom részét képező Lactobacillusok száma jelentősen lecsökken, így a hüvely természetes védekezőképessége is gyengül, utat engedve a kórokozók elszaporodásának.

A hüvelyben normál körülmények között meglévő savas pH a Lactobacillusok segítségével tartható fenn. Azokban az esetekben, amikor a hüvelyi mikrobiom védekező szerepét betöltő baktériumok száma csökken, a savas pH eltolódhat. A lúgos pH viszont kedvez a betegséget, fertőzést okozó baktériumok szaporodásának, így emiatt könnyebben alakulhat ki bakteriális vaginózis.

Külső károsító hatások - A helytelen intim tisztálkodási szokások könnyen vezethetnek bakteriális vaginózis kialakulásához. Ilyen

• az irritáló hatású készítmények használata a nemi szerveken,
• a gyakori hüvelyöblítés, és
• előfordul, hogy a WC-használat higiéniás szabályait nem tartják be megfelelően az érintett páciensek.

Belső károsító hatások - A hüvelyi mikrobiom tökéletes egyensúlyát több más tényező is befolyásolhatja. Ilyen

• az ösztrogén hormon változó szintje,
• a betegség vagy műtét miatt meggyengült védekezőképesség,
• más betegségek kezelésére használt antibiotikumok hüvelyflóra-károsító hatása,
• valamint az életmóddal kapcsolatos számos tényező, például az egészségtelen táplálkozás, a túlsúly, a testmozgás hiánya, azaz a szervezet általános állapotának romlása.

A bakteriális vaginózis szövődményei

A bakteriális vaginózis a következő betegségekre hajlamosíthat:

Koraszülés: Terhesség során észlelt bakteriális hüvelyfertőzés esetén mindenképpen fontos a megfelelő kezelés, hiszen koraszüléshez, így az újszülött alacsony születési súlyához vezethet. Súlyos fertőzés esetén a vetélés kockázata is magasabb.

Szexuális úton terjedő betegségek: Amikor a hüvelyben folyamatos gyulladás van, a védő hatású Lactobacillusok száma csökkent, a nők sokkal fogékonyabbak a szexuális úton átvihető betegségekkel szemben is. Könnyebben lehet ilyenkor nemi úton átvihető betegségeket elkapni, ilyen például a Chlamydia, a genitális herpesz, vagy a HIV és a gonorrhoea is.

Nőgyógyászati fertőzések kockázata: Bakteriális hüvelyfertőzés esetén a nőgyógyászati műtétek során könnyebben alakulhat ki más szervekre is átterjedő fertőzés. Nemcsak a hüvelyen keresztül végzett műtétek (például terhességmegszakítás), hanem az összes olyan műtét is kockázatos lehet, amelynél a hüvellyel kapcsolatban lévő, üreggel rendelkező szerv (ilyen a méh és a petevezetékek) nyílik meg.

Kismedencei gyulladás: Ritka szövődmény ugyan, de időnként előfordulhat, hogy a bakteriális vaginózis következménye egy kismedencei felszálló fertőzés. A kismedencei gyulladás a méhet, illetve a petevezetékeket is érintheti, így akár akut gyulladásos panaszokhoz, vagy krónikus esetben meddőséghez is vezethet.

A bakteriális hüvelyfertőzés kezelése

A bakteriális vaginózis diagnosztizálását érdemes nőgyógyászra bízni több ok miatt is. Részint azért, mert a pontos diagnózishoz fizikális vizsgálat szükséges, amit adott esetben egyéb vizsgálatokkal is ki kell egészíteni. Szükséges az orvoshoz fordulás továbbá azért is, mert a kezeléshez szükséges gyógyszerek általában vényköteles antibakteriális hatású készítmények.

Az esetek egy részében nem okoz hosszú távú problémát a betegség, és akár kezelés nélkül is megszűnik. Jó tudni azonban azt is, hogy néha csak a tünetek szűnnek meg, a hüvelyfertőzés viszont továbbra is jelen van. A lehetséges szövődmények miatt nem érdemes a nőgyógyászati vizsgálatot elkerülni.

A bakteriális vaginózis kezelésének egyik összetevője az antibiotikum, amit vagy tabletta formájában szájon át, vagy krém, gél formájában helyileg, a hüvelyben kell alkalmazni. Visszatérő gyulladás esetében akár hosszú távon is szükséges lehet a kezelés, de csak ritkán van szükség antibiotikumok hosszabb távú alkalmazására. Mint minden antibiotikumkúra esetén, bakteriális hüvelyfertőzésnél is fontos a terápia végigvitele, még abban az esetben is, ha a panaszok korábban megszűnnek.

A kezelés másik része a normál hüvelyi mikrobiom helyreállítása, ami időnként kihívást jelenthet, a hüvelyi mikrobiom nem tud egyik napról a másikra regenerálódni. Fontos ezért minden hüvelygyulladás után a hüvelyi prebiotikumok és probiotikumok használata, visszatérő fertőzéseknél pedig a készítményeket hosszú távon is szükséges alkalmazni. Ilyenkor először a normál hüvelyflóra helyreállítása történik meg, amelyet ha ezután folyamatosan támogatunk, akkor a hüvely védekezőképessége bármilyen kockázati tényező megjelenése esetén elég erős maradhat.

A hüvelyi normál flóra megerősítése

A leggyakoribb probléma a bakteriális vaginózissal, hogy gyakran, és viszonylag könnyen visszatérhet azokban az esetekben, amikor a kiváltó okot nem szüntetjük meg. Minden olyan esetben, amikor a természetes hüvelyflóra károsodott, vagy tudjuk, hogy egy adott élethelyzetben könnyen károsodhat, a helyreállításra és a megelőzésre nagy hangsúlyt kell fektetni. Visszatérő bakteriális vaginózis esetén a kezelés alappillére a normál flóra támogatása vagy pótlása.

Első lépésként a hajlamosító tényezők kerülése javasolt. Megfelelő tisztálkodási szokásokat kell kialakítani, kerülni kell a védekezés nélküli szexuális együttlétet, a túl gyakori irrigálást, és egészséges életmódot kell kialakítani.

Emellett fontos bizonyos kiegészítő készítmények, hüvelyi prebiotikumok és probiotikumok alkalmazása is. A hüvelyi mikrobiom helyreállítására többféle készítmény is elérhető, a legjobb, ha olyanokat választunk, amelyeket kifejezetten erre a területre fejlesztettek ki. Vannak készítmények, amelyek a hasznos Lactobacillus-törzseket tartalmazzák (ezek a probiotikumok), és vannak olyanok, amelyekkel a számukra fontos tápanyagokat (oligo-, és poliszacharidokat) vihetjük be a szervezetbe, közvetlenül a hüvelybe (ezek a prebiotikumok). Ennek azért van nagy jelentősége, mert minden emberben egyedi mikrobiom alakul ki, így a hasznos baktériumok összetétele sem állandó, és nem ugyanolyan. Nehéz lehet emiatt a megfelelő Lactobacillus-törzset megtalálni, táplálkozni viszont mindegyiknek kell, így a helyes tápanyagok pótlásával és a normál pH kialakításával támogathatjuk a hüvelyi mikrobiom helyreállítását, és ezzel a fertőzések megelőzését is segíthetjük.

Lásd még Visszatérő hüvelyfolyás - gyakori okok, és tanácsok a megelőzéshez

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász