Az endometriózist a hüvelyi mikrobiom változásai is okozhatják

Az endometriózis a termékeny életkorban lévő nők körülbelül 10 százalékát érintő, krónikus, jóindulatú betegség. Méhnyálkahártyához hasonló szövet (endometrium) megjelenését és szaporodását jelenti a méh üregén kívül, leggyakrabban a kismedencében, a petefészkekben, illetve a hashártya felszínén.

Az endometriózisban szenvedő nőknél felborul mind a hüvelyi mikrobiomban, mind a teljes reproduktív rendszerben található baktériumpopuláció egyensúlya. (Ezt diszbiózisnak nevezzük.) Ez derült ki egy szakirodalmi áttekintésből, amely számos eset kontroll tanulmányára összpontosított, és amelynek eredményeit októberben mutatták be az Infogyn 2022 konferencián.

"A hüvelyi mikrobiom diszbiózisa az endometriózis kockázati tényezője lehet. Ezért a pubertás és a felnőttkor között, az endometriózis kialakulásának kulcsfontosságú időszakában kerülni kell bizonyos környezeti tényezőket, amelyek felboríthatják a hüvelyflórát" – mondta Chadi Yazbeck nőgyógyász, a franciaországi Neuilly-sur-Seine-i Pierre Cherest Klinika orvosa.

Melyek ezek a káros tényezők?

Yazbeck ezen tényezők között említette a nőgyógyászati ​​és a szexuális úton terjedő fertőzéseket, valamint az endokrin rendellenességeket és a környezeti méreganyagokat, amelyek elsősorban a műanyagokban találhatók meg.

Mit lehet tenni a kockázat csökkentése érdekében?

A megfelelő szexuális felvilágosítás, a szexuális úton terjedő betegségekkel szembeni védekezés fontosságának hangsúlyozása és biztosítása mellett az esetlegesen fennálló betegségek kezelése is elengedhetetlen, valamint lehetőség szerint kerülni kell a környezeti méreganyagokat.

Az endometriózis kockázatának csökkentése érdekében "a tinédzsereket változatos és kiegyensúlyozott étrendre is ösztönözni kell", mivel a hüvelyi mikrobiomot a gyomor-bélrendszer mikrobiomja befolyásolja.

Mi állhat az endometriózis hátterében?

Az ösztrogénre és a menstruációs ciklusra érzékeny endometriózissal összefüggő elváltozások kismedencei fájdalmat okoznak, és meddőséghez vezethetnek. "Az endometriózis patofiziológiája még mindig nem teljesen ismert" – mondta Yazbeck. Az endometriózist gyakran a retrográd menstruáció következményeként magyarázzák, amelyről úgy gondolják, hogy a méhnyálkahártya darabkái a petevezetéken keresztül rossz irányba; visszafelé haladnak a medence felé. "De a retrográd menstruáció aránya hasonló az endometriózisban szenvedő és az abban nem szenvedő nőknél egyaránt" – hangsúlyozta Yazbeck.

Ezért a retrográd menstruáció önmagában nem magyarázza meg az endometriózis kialakulását, mivel az sok nőt érinthet. Az "endometriózis valószínűleg tehát egy többtényezős betegség", amely mechanikai problémákkal, a nemi traktus elzáródásával, genetikai hajlammal, hormonális tényezőkkel is magyarázható, vagy akár nem megfelelő gyulladásos válaszra is visszavezethető.

A legújabb adatok azt is sugallják, hogy bakteriális fertőzés játszik szerepet a hüvelyben, a teljes reproduktív rendszerben, valamint a peritoneális folyadékban (a hashártya két lemeze közt található néhány cseppnyi folyadék) kialakuló diszbiózisban. Az egészséges mikrobiom a genitális traktusban több mint 90%-ban Lactobacillusokból áll. E küszöbérték alatt egyensúlyhiányról (diszbiózis) beszélünk, amelynek kialakulása a kórokozó baktériumok megtelepedésével hozható összefüggésbe.

Számos közelmúltbeli esetkontroll vizsgálat kimutatta már a diszbiózis fennálltát endometriózisban szenvedő nőknél. Az egyik esetben a 3. és 4. stádiumú endometriózis diszbiózishoz társult, amelyet a Gardnerella-, Escherichia- és Shigella-típusú baktériumok elszaporodása jellemzett a méhnyak nyálkahártyájának mikrobiomjában, miközben teljesen hiányoztak az Atopobium vaginae baktériumok a hüvelyben és a méhnyakban.

Körülbelül 30, súlyosabb endometriózisban szenvedő nőnél egy másik vizsgálat kimutatta az Enterococcus és Pseudomonas típusú baktériumok fokozott jelenlétét a hüvely és endometrium (méhnyálkahártya) mikrobiomjában, valamint az endometriózisos elváltozásokban, összehasonlítva az endometriózisban nem szenvedő nők mikrobiomjával.

A női nemi traktus endometriózissal összefüggő diszbiózisának globális szintű felmérésére a São Paulo-i Egyetemi Klinikai Kórház brazil kutatói szakirodalmi áttekintést végeztek, amely 12 esetkontroll vizsgálatra összpontosított.

Elemzésük kimutatta, hogy a Pseudomonas típusú baktériumok túlszaporodtak a peritoneális folyadékban az endometriózisban szenvedő nők körében. A hüvelyi, méhnyálkahártya és intraléziós mintákban (méhen kívüli endometriumszövetek) is megfigyelték, hogy a Gardnerella, az Enterococcus, a Streptococcus és a Staphylococcus baktériumok is bőven előfordultak.

Ennek az elemzésnek azonban megvannak a maga korlátai – hangsúlyozta Yazbeck. A kontrollcsoportokban tünetmentes nők is részt vettek, ami önmagában nem jelentette feltétlenül azt, hogy a mikrobiomuk egészséges. "Ezek a nők akár endometriózisban is szenvedhettek anélkül, hogy tudtak volna róla" – mondta.

Majd hozzátette: "Valószínű, hogy a mikrobiom diszbiózisa hozzájárulhat az immunrendszer aktiválásához, ami fokozza és meghosszabbítja a peritoneális gyulladást, és végül hozzájárul az endometriózis kialakulásához. Emiatt pedig a gyulladást fenntartó diszbiózisért felelős baktériumsejteknek az endometriumból való kiürülése nem teljes a szervezetből, és ez tartja fenn a gyulladást.

A jövőbeni tanulmányoknak meg kell erősíteniük, hogy ez a diszbiózis valóban az endometriózis oka, és nem a következménye. Továbbá fontos lenne az endometriózishoz kapcsolódó diszbiózis pontos jellegét, a diszbiotikus mikrobiom összetételét és a betegségspecifikus baktériumfajokat is pontosan azonosítani. Ugyanis ezután kezdődhet csak a diagnosztikai stratégiák kialakítása, valamint az antibiotikumokkal vagy probiotikumokkal végzett kezelések tesztelése" – zárta Yazbeck.

Szerző: WEBBeteg - Szegő Miklós, fordító
Forrás: Endometriosis Linked With Genital Microbiome Changes (Medscape)
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna