A passzív dohányzás növeli a meddőség esélyét
Ha az eddigi figyelmeztetések még mindig nem győzték meg a dohányzás ártalmairól, talán most sikerül. A Rochester Medical Center tudósai arra a megállapításra jutottak, hogy az akár gyermek-, akár felnőttkori passzív dohányzás jelentősen megnöveli a nők esélyét a meddőségre, illetve a vetélésre.
A kutatás során 4 800 nemdohányzó nőt vizsgáltak, és úgy találták, hogy azoknak, akik napi hat vagy több órán át ki vannak téve a passzív dohányzás ártalmainak, 68 százalékkal nagyobb az esélyük arra, hogy később problémáik legyenek a teherbeeséssel, illetve, hogy többször is elvetéljenek.
A vizsgálat során minden ötből négy nő nyilatozott úgy, hogy élete egy bizonyos szakaszában ki volt téve a passzív dohányzásnak. Több mint 50 százalékuk dohányzó szülők gyermekeként nőtt fel, míg kétharmaduk a felmérés alatt is passzívan dohányzott.
Ezen nőknek több mint 40 százalékának voltak termékenységi problémáik, vagy vetéltek már el, esetleg többször is.
A női meddőség |
Meddőségről akkor beszélünk, ha fogamzásgátlást nem alkalmazva, rendszeres szexuális élet mellett sem következik be a teherbeesés egy év időtartam alatt. A párok körülbelül 15-20 százaléka meddő, azonban orvosi segítséggel jelentős arányban létrejöhet a terhesség. A női meddőség |
Még mindig nem felesleges a figyelemfelhívás
Luke J. Peppone, a kutatás vezetője 4 800 nő adatait vizsgálta az 1982-1998-ig terjedő időszakban. Figyelembe vették az életstílust, szokásokat, a családi és személyes betegségtörténetet, valamint a környezeti feltételeket. A felmérésben résztvevő nők egyike sem dohányzott sohasem, mind volt már terhes, illetve próbált teherbe esni. Arról is beszámoltak, hogy szüleik dohányoztak-e, illetve együtt élnek vagy dolgoznak-e dohányosokkal. Emellett vizsgálták azt is, hogy mennyi időt voltak kitéve passzív dohányzásnak. Természetesen figyelembe kell venni, hogy ezek az adatok saját bevalláson alapulnak és esetleg nem mindig pontosak.
A vizsgált nők nagy része 1940-es és 1950-es években nőtt fel, még mielőtt az első figyelmeztetések 1964-ben megjelentek volna a dohányzás ártalmairól.
Azóta, habár dollármilliókat költenek a dohányzás ártalmainak kutatására, a halált okozó tüdőrákos megbetegedések 90 százalékáért, míg a végzetes rákos megbetegedések 30 százalékáért továbbra is a dohányzás felelős.
Noha a dohányzási statisztikák csökkennek, még mindig túl sok ember kockáztatja a saját és a környezetében élők egészségét.
Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; ScienceDaily
Lektorálta: Dr. Jóna Angelika