Ezekkel a problémákkal ritkán megyünk orvoshoz, de miért?
A széklet- és vizeletinkontinencia vagy éppen a prolapszus nem az az állapot, amivel mindenképpen együtt kellene élnünk, pedig vannak olyanok, nem is kevesen, akiknek ezek miatt rémálommá válik minden egyes program, utazás vagy egy egyszerű bevásárlás. Pedig van megoldás a problémára, létezik segítség.
A debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán működő Urogynekológiai szakrendelés a régió betegeit látja el.
„A széklet- és vizeletinkontinencia, a kismedencei süllyedéses kórképek, azaz prolapszusok, illetve az anatómiai eltérésekhez köthető szexuális zavarok, valamint a különböző kismedencei fájdalom szindrómák tartoznak az urogynekológiához, mint a nőgyógyászat és az urológia határterületéhez. Sajnos nagyon sok beteg van, hazánkban több százezer emberről beszélünk, már csak ezért is érdemes külön szakmaként kezelnünk ezt a rendkívül specializálttá vált szakterületet” – mondja dr. Kozma Bence, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika osztályvezető adjunktusa, az Urogynekológia szakrendelés vezetője.
Amikor nehezen megy a vizelet megtartása...
2002. óta három nagy csoportba soroljuk az inkontinenciát: terheléses (angolszász kifejezéssel élve stresszinkontinencia, mely általában valamilyen fizikai aktivitásra jelenik meg), késztetéses (nem ér oda időben a mellékhelyiségbe), illetve a kevert, amikor mindkettő előfordul a betegnél. Bármelyik típus is áll fenn, közös bennük, hogy megkeserítik a mindennapokat, gyakran szégyenérzettel társulnak.
„Ahhoz, hogy megértsük, miért is tekintünk még ma is tabuként az inkontinenciára, vissza kell mennünk egy kicsit az időben: a huszadik században a súlyos, életveszélyes állapotokat kezelték az orvosok, a cél az volt, hogy életben tartsák a betegeket. Ma már az életminőség megtartása vagy éppen visszaállítása, sőt javítása a legfontosabb szempont, hiszen a mai ember általában nem csak élni szeretne, hanem minőségi életet szeretne élni, komfortosan, kényelmesen, testileg és lelkileg egészségesen, tudatosan. Ezért számos más, nem életveszélyes, de a mindennapi életet megnehezítő, az életminőséget rontó betegséggel is foglalkoznunk kell” – avat be a részletekbe dr. Kozma Bence.
Amennyiben valakinek például le kell mondania egy színházi előadásról vagy nem tud elutazni hosszabb útra, mert nem tudja tartani a vizeletét, csak úgy tud megtervezni egy kirándulást, ha közben vannak illemhelyek a közelben, nem beszélve arról, hogy nehezen tud boltba járni, valamint a szexuális élete is romokban hever, akkor ebből az emberből nagy eséllyel egy zárkózott, depressziós ember lesz.
„A kezeletlen inkontinens betegek 60 százaléka depressziós, amely innen fókuszálva érthető is.”
- Lecsökkenek vagy megszűnnek a társas kapcsolatok, a beteg lemondja a találkozókat, nehezen tolerálja ő vagy környezete, hogy sűrűbben jár WC-re.
- Gyakrabban előfordul ezeknél a pácienseknél a munkahelyi baleset, mert kevésbé tudnak úgy figyelni a munkájukra, mint a többi kollégájuk.
- Idősebb betegeknél gyakrabban előfordul az éjszakai elesés vagy más otthoni baleset.
Minél idősebb valaki, annál inkább érintett lehet!
Az inkontinencia népbetegség, igen gyakori probléma a nők és férfiak, az idősek és a fiatalok körében is. Életük során a nők mintegy 30-50 százalékát érintheti, de talán leginkább a szülés utáni időszakban és a változókorban jelenik meg a probléma.
„Úgy gondoljuk, hogy ténylegesen csak Magyarországon mintegy 600.000-800.000 páciens él ezzel a betegséggel, napi problémát okozva számukra a vizelet megtartása, rontva ezzel életminőségüket. Sajnos a nagy részük még mindig nem ment el orvoshoz, nem kért szakértőtől segítséget, mert egyrészt szégyenlik, tabuként kezelik az inkontinenciát, másrészt nem is tudják pontosan, hová kell fordulniuk a panasszal, vagy ha el is jutnak az orvoshoz, nem biztos, hogy a legkorszerűbb ellásban részesülnek” – mondja dr. Kozma Bence.
Prolapszus: megfelelő tervezést igényel a kezelése!
A hüvelyi diszkomfortérzést, nehezebb szexuális életet, vizeléssel kapcsolatos tüneteket (nehezebben indul meg a vizelet, nem lehet egyszerre teljesen kiüríteni a hólyagot, gyakori vizelés), valamint székletürítési problémákat is okozó prolapszus igen gyakori, előfordulását a várandósság és az életkor előrehaladása tovább fokozza, emellett komoly szerepe van az elhízásnak is. Előfordulhat mellső hüvelyfali prolapszus, amikor a hüvely és a húgyhólyag közötti támasztószövet megnyúlik vagy leszakad, ennek következtében a húgyhólyag a hüvelybe boltosul; a hátsó hüvelyfali prolapszus esetében a hátsó hüvelyfal és az alatta lévő kötőszövetek gyengülnek meg. Méhsüllyedés vagy méheltávolítás után a hüvelycsonk süllyedése is jellemző.
Húgyhólyagsüllyedés (hólyagsérv) - Tünetek és kezelés
Életmódbeli változtatás is szükséges!
- Miben segíti a betegeket a Debreceni Klinikán működő Urogynekológia Szakrendelés?
- "A speciális diagnosztika mellett élen járunk a konzervatív kezelésekben, de természetesen műtéteket is végzünk. A speciális kivizsgálásnak köszönhetően felismerjük az inkontinencia típusát, és ennek megfelelően indul a kezelés, amely lehet gyógyszeres terápia, kismedencei torna, egyéb konzervatív típusú (tehát nem műtétes) kezelés, életmódbeli változtatás vagy akár műtét. „A késztetéses inkontinencia kiválóan kezelhető gyógyszeresen, ezért nem kell és nem is szabad, hogy egy műtéttől való félelem miatt ne kérjen valaki segítséget!” – hangsúlyozza dr. Kozma Bence. Gyakran előfordul, hogy más betegség áll az inkontinencia hátterében, például 2-es típusú cukorbetegség, és miután kezelésre került az alapbetegség, idővel megszűnik a vizelettartási probléma."
Az osztályvezető adjunktus elmondta azt is, hogy a prolapszus kezelésénél szóba jöhet életmódbeli változtatás és a kismedencei torna, valamint konzervatív kezelés is. Ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor hüvelyi és laparoszkópos műtét jelenthet megoldást.
„Hatalmas siker, amikor arról számolnak be a páciensek, hogy újra ki mernek mozdulni, elmentek kártyázni a barátnőkkel és már nem okozott problémát az inkontinencia. Az inkontinencia sikeres kezelése visszaadja a normális életet.”
Szerző: WEBBeteg
Tóth András, újságíró
Orvos szakértő: Dr. Kozma Bence