Számos rizikófaktora lehet a nőgyógyászati daganatoknak
megjelent:
Évente 10-12 ezer új nőgyógyászati daganatot fedeznek fel hazánkban, ami egy elég riasztó adat. Milyen szűrővizsgálatoknak van szerepe a korai diagnózisban? Miért nincs megbízható szűrése a petefészekráknak? Miként kerülnek a képbe a genetikai tesztek?
Tágabb értelemben véve a nőgyógyászati daganatok közé tartozik az emlődaganat, amelyből évente közel 8 ezer új esetet diagnosztizálnak, illetve ide soroljuk a méhnyak, a petefészek és a méhtest vagy a szeméremtest rákos elváltozásait is, illetve egyéb ritka daganattípusokat. Összességében a nőgyógyászati daganatokból közel 12 ezer új esetet fedezünk fel hazánkban – mondta a Rákkutatók podcast 2. adásában dr. Mühl Dorottya klinikai onkológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika munkatársa, akinek fő szakterülete az emlődaganatok onkológiai kezelése.
Befolyásoló tényezők
Általában összetett betegségekről van szó, és számos rizikófaktor kerülhet a képbe. Vannak olyan rizikófaktorok, amelyek tőlünk függetlenek, ilyenek az életkor mellett a genetikai eltérések (pl. a BRCA 1-2 génmutációk esetén az úgynevezett emlő-petefészekrák szindróma) és vannak megváltoztatható befolyásoló tényezők, mint például az életmód.
Az aktív életmód és a megfelelő, egészséges táplálkozás nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen a daganat kialakulásának a valószínűsége a szervezetünkben. Bármilyen nőgyógyászati daganat tekintetében rizikófaktornak számít az elhízás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás.
Rendszeres szűrés
A korai nőgyógyászati daganatok általában tünetmentesek és fájdalommentesek, amennyiben már tüneteket adnak, akkor előrehaladott stádiumban fedezzük csak fel azokat, ezért kiemelt jelentőséggel bírnak a szűrővizsgálatok.
Az emlődaganat esetében egy bevált és jó gyakorlat működik, jelenleg a 45 és a 65 év közötti hölgyeket 2 évente mammográfiás szűrésre hívják be, illetve a háziorvos vagy a nőgyógyász segítségével jelentkezhetnek vizsgálatokra.
A méhnyakrák esetében is rendelkezésre áll egy hatékony szűrési módszer, amely a 30 éves korosztálytól javasolt, és egy igen egyszerű vizsgálatot takar – hangsúlyozza dr. Mühl Dorottya, aki arról is beszélt a podcast adásban, hogy jelenleg nincs megbízható szűrési módszere a petefészekráknak, ezért nagyon lényeges a fiatalon elkezdett rendszeres nőgyógyászati vizsgálat.
A BRCA 1-2 gének hibái
Dr. Bödör Csaba, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet egyetemi tanára, a Rákkutatók Alapítvány vezetője arról számolt be, hogy azok a genetikai vizsgálatok, amelyek relevánsak az emlő- és egyéb nőgyógyászati daganatoknál, a klinikai genetikai tanácsadás keretében elérhetőek már hazánkban is, így lehetőség van csíravonalbeli, azaz öröklődő BRCA1 és BRCA2 gének mutációanalízisére, illetve különböző daganatszindrómákhoz kapcsolódó több mint 100 génvizsgálatra perifériás vérből. Ezek a vizsgálatok a mindennapi rutin részét jelentik.
Az említett gének hibái esetében különböző gyakorisággal elvégzett vizsgálatok szükségesek – folytatja dr. Mühl Dorottya klinikai onkológus. Az európai irányelv szerint a BRCA1 mutációnál már 30 éves kortól évente szükséges az emlőszűrés elvégzése, ezt pedig ki kell egészíteni MR-vizsgálattal. Ez azt jelenti, hogy félévente történik valamilyen szűrővizsgálat az érintett hölgyeknél.
Preventív műtétek
Radikális esetben – egyéni mérlegelés után – akár preventív beavatkozásra is sor kerülhet, amelynek lényege, hogy még nincs jelen a daganat és ne is alakuljon ki. A műtét egy nagyon magas rizikócsökkentéssel jár, azonban mellékhatásokkal is számolni kell. Éppen ezért nagyon fontos bevonni a döntésbe a sebész mellett a nőgyógyászt is – tudtuk meg a klinikai onkológustól.
Annak idején Angelina Jolie amerikai színésznő nagy port kavart az általa bevállalt rizikócsökkentő kétoldali emlőállomány-eltávolító műtéttel. Ami pozitívum, hogy különös figyelmet kapott a téma, a genetikai eltérés jelenléte, valamint az emlő- és petefészekrák, ugyanakkor volt negatív üzenete is. Több olyan hölgy is jelentkezett genetikai vizsgálatokra, akiknél ez nem volt indokolt, a családjukban ugyanis nem fordult elő nőgyógyászati daganatos betegség. Hangsúlyoznunk kell, hogy az ide vonatkozó nemzetközi irányelvek alapján határozhatja meg a klinikai onkológus és a klinikai genetikus az adott genetikai vizsgálatokat.
Célzott terápiák
Például egy korai emlődaganat esetében az adott betegnél megtörténik a gyógyszeres kezelés, a kemoterápia, majd a műtét, és ha ismert az esetében a csírasejtes, vérből kimutatható genetikai mutáció (BRCA1 és BRCA2), akkor lehetőség van a célzott utókezelésre, amelynek célja a hosszú távú túlélés növelése. Hasonlóan történik az áttétes vagy előrehaladott daganatos betegségeknél is a célzott terápia, itt azonban elsővonalas kezelésként.
A BRCA 1-2 mutáns betegekben egy bizonyos hibajavító mechanizmus sérült, és az úgynevezett PARP-gátlás során egy másik hibajavító mechanizmust is kihúzunk a daganatsejtek lába alól, és ezáltal válnak érzékennyé az adott terápiára – avat be a részletekbe dr. Bödör Csaba.
- Korai emlődaganatoknál 8-10 százalékkal megnövekedhet a túlélés esélye, valamint csökkenthető a kiújulás rizikója is a célzott gyógyszeres kezelésnek köszönhetően.
- Áttétes esetekben hosszú hónapokat, akár éveket is nyerhet a beteg megfelelő életminőségben.
Jelenleg egyedi méltányossági kérelem alapján, a NEAK jóváhagyása után indulhat el az a fajta célzott kezelés.
Újgenerációs szekvenálás
Jelenleg a nőgyógyászati tumorok esetében az újgenerációs szekvenálás (NGS) módszerével nagy áteresztő képességgel, akár 50-150 gént vizsgálhatunk. Ezek a tesztek olyan biomarkereket tárnak elénk, amelyek fontos információval szolgálnak a klinikai onkológusok számára a kezelések tekintetében.
Bizonyos esetekben, az országos molekuláris onkoteam támogató határozatának birtokában akár több mint 500 gént tudunk megvizsgálni az úgynevezett átfogó onkogenomikai profilalkotással, amely az egyik legkorszerűbb molekuláris patológiai vizsgálat – tette hozzá dr. Bödör Csaba.
Ezt is ajánljuk Ide kattintva érhető el a Rákkutatók podcast beszélgetés
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró
Orvos szakértők: Dr. Mühl Dorottya és Dr. Bödör Csaba
